Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-21 / 220. szám
8 I KULTÚRA 2019. szeptember 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Könyv a szexuális abúzusról Pozsony. Hétfőn, szeptember 23-án Péterfy-Novák Éva érkezik Pozsonyba új regényével, amelynek címe Apád előtt ne vetkőzz. A szerző megrázó kérdéseket tesz fel: Mi lesz a megnyomorított gyermekből? Hogyan válik szörnyeteggé egy felnőtt? Meg lehet tömi a generációkon átívelő családi mintákat? A könyv egy tragikus példázat az élet fájdalmas titkairól, amelyekről nem szokás beszélni. A szerzővel Récsei Noémi tévés és rádiós műsorvezető beszélget az Iíjú Szivek Táncszínházban, közreműködik Szemet Edit pszichológus. Az est 18 órakor kezdődik. (k) Rapalbum kapta a Mercury-díjat London. A 21 éves londoni rapper, Dave bemutatkozó lemeze kapta a A Mercury-díjat, amelyet minden évben a legjobbnak tartott, Nagy-Britanniában megjelent albumnak ítél oda egy tekintélyes szakmai zsűri. Dave (teljes nevén David Orobosa Omoregie) mások mellett a Black Midit, a The 1975-ot, a Foalst, Anna Calvit és az Idlest előzte meg. Psychodrama című bemutatkozó anyaga a zsűri szerint „generációja legmerészebb rapalbuma”. A díjátadó gála után mégsem az ő nevétől hangos a brit sajtó. Egy másik rapper, Slowthai, aki szintén a 12 jelölt között volt, azzal keltett feltűnést, hogy egy szivacsból készült levágott Boris Johnson-fejjel jelent meg a színpadon, hogy előadja egyik dalát. Sűrű káromkodások közepette fejtette ki, mit gondol a brit miniszterelnökről, és mondandójába albumának címét is beleszőtte: Nothing Great About Britain. Quk) Két magyar is jelölt Emmy-díjra Budapest. Nemzetközi Emmydíjra jelölték Gera Marina magyar színésznői az Örök tél című film főszerepéért. Bergendy PéterTrezor című filmje a legjobb tévéfilm / minisorozat kategóriájában kapott jelölést. A Nemzetközi Emmy-díj történetében ezek az első magyar jelölések. 2019-ben 11 kategóriában 21 országból 44 jelölt versenyez a rangos elismerésekért. Minden kategóriában négy versenyzőt jelöltek. A díjjal az Egyesült Államok területén kívül vetített legjobb tévés produkciókat ismerik el. Először 1973-ban adta át a díjakat a Nemzetközi Televíziós Művészetek és Tudományok Akadémiája (IATAS). A legjobb színésznő kategóriájában korábban olyan művészek nyertek, mint Helena Bonham Carter vagy Julie Walters. A legjobb tévéfilm/minisorozat kategóriában a korábbi évek győztesei között volt a Black Mirror című brit sorozat és a svédMillenium-trilógia is. Az idei díjakat nagyszabású gála keretében november 25-én adják át New Yorkban. (MTI) Rembrandt, az intimitás illúziój ával VÖLGYI VERA Budapest. Impozáns enteriőr, különleges tárlatok, ez a felújított Szápművászeti Múzeum a Hősök terén. Néhány napja Rembrandt ismert önarcképe került az épület bejárati oszlopsorára. A17. századi holland festő halálának 350. évfordulójáról világszerte megemlókeznek. A budapesti múzeum a saját gyűjteményében őrzött rajzokból és rézkarcokból összeállított kamarakiállítással idézi fel a világhírű alkotó nemcsak művészi, hanem tanári munkásságát is. A grafikák, ha egy alkotó festményei között kerülnek kiállításra, nem kapják meg a kellő figyelmet, az ember szívesebben elidőz a nagy, színes vásznakkal. Ezen a kiállításon csak egyetlen színes festmény látható. A mester egyik tanítványának tulajdonított, tölgyfára festett olajkép, Rembrandt anyját ábrázolja. „Ő” az első, „aki” fogadja a látogatót, s meg is adja az intimitás illúzióját: mintha valóban Rembrandt házába lépnénk be. Ami annak idején sok funkciót betöltött, itt élt a család, de műteremként és egyfajta szabadiskolaként is működött, és persze a „műkereskedés” is az amszterdami családi otthonban zajlott. Ennek az életnek a lenyomata látható a kamarakiállításon, Rembrandt és tanítványai grafikáin. A festő nagyon hamar híres lett Hollandiában, tanárként is népszerű volt. Egyik legkorábbi életrajzírója lejegyezte: „Rembrandt amszterdami házában szinte tolongtak a nemes családokból származó ifjak, akik azért érkeztek hozzá, hogy útmutatást és tanítást kapjanak tőle”. Megtanította nekik a mesterfogásokat, de arra biztatta őket, ne őt utánozzák, találják meg a saját stílusukat. Persze így is nagy a stiláris hasonlóság a képek között. A közelmúlt kutatási eredménye, hogy a Szépművészeti Múzeumban őrzött grafikáknál sikerült elkülöníteni Rembrandt eredeti rajzait és rézkarcait a tanítványok és követők alkotásaitól. Ezeket a képeket nem távolságból jó szemlélni, hanem közel kell menni A Szépművészeti kamarakiállítása a világhírű alkotó művészi és tanári munkásságát is felidézi (A szerző felvétele) Rembrandt: Kőmellvédre támaszkodóönarckép, 1639. Rézkarc, papír (Fotó: Szépművészeti Múzeum) hozzájuk. BevonzZák a nézőt abba a világba, amit ábrázolnak. Olyan apró részleteket fedezünk fel, hogy mármár filmszerű az élmény egy több száz évvel ezelőtti jelenetről, tájról, épületről, szobabelsőről, ahol a fő motívum mögött is zajlik az élet. Megannyi apró felfedezéssel ajándékozzák meg a kiállítás látogatóit. A tanítványok nemcsak munkáikkal, hanem teljes valójukban is megjelennek a rajzokon, hisz sokszor ők álltak modellt egymásnak, például a férfiaktoknál. A női akt már kényesebb kérdés volt, nőket ugyanis tilos volt efféle feladatra felkérni. De Amszterdam utcalányai segítették a művésztanoncok szalonai fejlődését, modellt álltak az aktképekhez. A mester az emberi test ábrázolásánál nem az idealizált tökéletességet várta el a tanítványaitól, hanem azt, ami emberi, még ha szabálytalan is. A mindennapi élet kimeríthetetlen téma volt számára. A grafikák megörökítették a környék ismert koldusait, az utcán a siró gyerekét vigasztaló anyát, gesztusokat, jellegzetes mozdulatokat, intim pillanatokat. Rembrandt ilyenkor nem csak emlékezetből dolgozott, 1630-tól tíz éven át rajzolta a környezetében élő nők és gyerekek életét. A portrékon - a festő, az öregember, a prédikátor, a katonatiszt -, mindenki más és más egyéniség. Némi fantáziával összetett jellemrajzot lehetne fogalmazni a rajzokon szereplőkhöz. Rembrandt portrérajzolói korszaka elején tükörben vizsgálta saját arcát s azt, hogy jelennek meg rajta az érzelmek, mit sugall a mimika. Az így készült rézkarcokat a tanításnál is használta, s átadta a tükrös módszert is a követőinek. Azt azonban, hogy arcképeivel olyan nagy sikert aratott már a saját korában, nem csak ennek a módszernek köszönhette. A kiállítás katalógusában a kurátor, Tóth Bernadett ezt úja: ,.Amszterdamban portréfestői sikerét elsősorban annak köszönhette, hogy modelljeit »mozgásban«, foglalkozásuk gyakorlása közben mutatta be, akik így számos esetben a nézővel is kommunikálnak. Gesztusábrázolásának természetességével példa nélküli, életszerű hatást tudott elérni.” Kis túlzással, a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termébe beköltözött a 17. századi Amszterdam, hitvilágával, lakóival, épületeivel, stílusával, szegénységével és gazdagságával. Helyesebben, Amszterdam és környéke. A mester többször járta a vidéket, s olyan részletgazdagsággal rajzolta le a parasztházakat, hogy ennek alapján későbbi korok kutatói megrajzolhatták kirándulásainak útvonalát. A tájképei sokáig naturalisztikusan pontosak, később azonban már a fantáziájával fogalmazta át vagy fogalmazta meg a világot, amit ábrázolt. A Rembrandt és tanítványai című kiállításon látható minden mestermü a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye és a Régi Képtár anyaga. Ä rajzok a legjobb 18-19. századi gyűjtőktől kerültek Esterházy Miklós tulajdonába, majd pedig a Szépművészeti Múzeumba. Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2019. szeptember 19. - 2020. január 5. PENGE Újjászületések Agnesa Kalinová (születési nevén Farkas Ágnes, Kassa, 1924 - München, 2014) újságíró, fordító és filmkritikus, a Nővé slovo és a Kultúmy zivot, valamint a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, a szintén NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA kassai születésű Ján Ladislav Kalina író, humorista (eredeti nevén Schwarz) özvegye 2011 -ben adott életútinterjút Jana Juránovának (aki szintén újságíró, fordító és szerkesztő). Áz interjúkötet Mészáros Tünde gondos, gördülékeny fordításában jelent meg magyarul. Hét fejezetben tekinti át a kassai zsidó családból származó lány történetét, amelybe egyrészt a történelmi valóság, másrészt a 20. századi Európa dinamikus, multikulturális kontextusai révén íródtak törések. A könyv „oral history”: képet ad egyéni túlélési stratégiákról, a személyiség és értékrend traumák következtében bekövetkező alakulásáról, eközben azonban értelmiségi érvényesülési lehetőségekről és korlátozottságokról, a 20. századi középeurópai történelem és politika ellentmondásairól is szól. A kulturális és társadalmi szempontból is sokrétű epeijesi, kisvárosi gyerekkor; a budapesti zárdabeli bujkálás a holokauszt idején; a háború utáni pozsonyi évek; az 1950-es évek politikai eseményei; a prágai tavaszt követő megtorlások; Kalinováék bebörtönzése és 1978-as németországi emigrálásuk időszaka; végül a bársonyos forradalom utáni tapasztalatok többékevésbé lineáris rendben tárulnak elénk, rendkívül gazdagon és pontosan adatolva. Jól érzékelhető, hogymiközben a privát emlékezet a könyv elsődleges tárgya - voltaképp két szakember beszélget, nagy hangsúlyt fektetve kísérletet téve az időpontok, helyszínek, dátumok, nevek és körülmények korrekt ismertetésére, így mintegy „testközelből” kapunk képet az etnikai viszonyrendszerek alakulásáról, értelmiségi és politikai csoportosulások, a sajtó és a különböző állami rendszerek belső működéséről. Emellett azonban olyan, kvázi mellékszálak is felbukkannak, mint a film művészetté válásának lehetősége, a filmkritika műfajának térnyerése, a cseh és szlovák újhullám kialakulása, az 1956-os magyar forradalom csehszlovák értelmezése, vagy éppen Ján Kalina könyveinek keletkezési körülményei és fogadtatása és (a gyereknevelés kapcsán) a kétnyelvűség kérdése. Forrásanyagként fontos, precízenjegyzetelt, névmutatóval, földrajzi nevek és rövidítések jegyzékével is ellátott könyv - és nem csak történészek számára. Ha nem is tudjuk pontosan, hány életünk lesz még, mindenesetre a történelem állítólag ismétli önmagát. Agnesa Kalinová - Jana Juránová: Hét életem. Ford. Mészáros Tünde. Bp., Magvető, 2018 (Tények és tanúk). Értékelés: 10/10
