Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-21 / 220. szám

6 KÜLFÖLD »__________________________________________ 2019. szeptember 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lassan megtelik az Ocean Viking Nicosia. Újabb 36 migránst vett a fedélzetére az Ocean Viking NGO-hajó a Földközi-tengeren, 28 kilométerre Lampedusa szi­getétől. Ezúttal nem termetes gumicsónakból, hanem fából készült bárkából invitálta a hajó­ra az Európába illegálisan eljutni próbálókat az Orvosok Határok Nélkül és az SOS Mediterranée nevű civil szervezet. Közlésük szerint a bárka túlzsúfolt volt, a fedélzetre vettek között pedig gyerekek és nők is vannak. Az Ocean Vikingen így jelenleg 218 migráns utazik, mivel a hét elején a hajó több akcióban 182 Euró­pába tartót már a fedélzetére vett a líbiai partok közelében. (MTI) Szaúdi katonákra csaptak le a húszik Szanaa. Robbantásos támadás ért egy olyan katonai jármű­oszlopot Jemenben, amelyben szaúd-arábiai katonák is voltak. A detonáció hat jemeni katoná­val és egy szaúdi tiszttel végzett, 13 katonát pedig megsebesített. A támadást Jemennek olyan tartományában hajtották végre, amelyet nem a Szaúd-Arábia ellen is harcoló húszi felkelők uralnak. A sebesültek között több szaúdi katona van, őket légi úton hazájukba szállították kór­házi ellátásra. (MTI) Nincs benzin, Kuba ökrök ezreit veti be Havanna. Kuba 8 ezer további ökröt vet be mezőgazdasági munkákhoz, mert a súlyos üzemanyaghiány miatt sok trak­tor kihasználatlanul vesztegel - adta hírül a Kubai Kommunista Párt lapja, a Granma. Az ökröket főleg cukomádültetvények szántásához használják majd, szállításhoz pedig lovakkal pró­bálják helyettesíteni a gépi ló­erőt. Kubában a mezőgazdaság nagyban gépesített, de több he­lyütt a parasztok máris vissza­tértek az „ökörerőhöz”. A vene­zuelai válság súlyos gondokat okozott a szigetországban, mivel Kuba onnan elégítette ki kőolaj­­szükségletének java részét. (MTI) Akusztikus fegyver helyett rovarirtó Havanna. Fertőtlenítéshez hasz­nált rovarirtó szer és nem „akusztikus támadás” okozhatta- külön-külön - az USA és Ka­nada havannai nagykövetségein mintegy 40 alkalmazott és azok családtagjainak megbetegedéseit- áll a kanadai kormány által megrendelt jelentésben. A kö­vetségeken 2016 vége és 2018 közepe között a szédüléstől és a homályos látástól az emlékezet­vesztésig és a koncentrációs ne­hézségekig teijedő rosszulléteket tapasztaltak. Kubában 2016 és 2018 között fokozták a fertőtle­nítést a zikajárvány ellen. Az esetek következtében Donald Trump amerikai elnök kormánya azt a vádat fogalmazta meg, hogy a diplomatákat valamilyen titkos fegyverrel támadták meg. (MTI) Engedett a kőkemény Kreml Az ellenzéki orosz tüntetők elleni fellépések durvasága már Putyin elnök híveinek is sok Izrael: holnap tapogatózó tárgyalások Még van esély rendezett brexitre ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Egy orosz bíróság teg­nap szabadlábra helyezte az egyik kormányellenes tünte­tésen történt állítólagos inci­dens miatt elítélt Pavel Usz­­tyinov színészt azzal a felté­tellel, hogy nem hagyhatja el Moszkvát. Az Usztyinov elleni ítélet országos felháborodást váltott ki. Közel 150 ezren írták alá azt a kérelmet, amely szabadon bocsátását követeli. A 23 éves színészt egy moszkvai kerületi bíróság korábban 3 és fél év börtönre ítélte, mert bűnösnek talál­ta abban, hogy erőszakot alkalma­zott a különleges rendeltetésű rend­őri egységek (OMON) egyik tagja ellen az engedély nélkül tartott au­gusztus 3-i moszkvai tüntetésen. A vádlott tagadja bűnösségét. A vád­lott büntetésének eltörlését, és he­lyette vele szemben lakhelyelha­gyási tilalom elrendelését az orosz főügyészség kezdeményezte. A nyomozás szerint a vádlott őrizetbe vétele során ellenállt a nemzeti gárda egyik tagjának, és eközben kificamí­totta annak a vállát. Alekszandr Lja­­gin őrmester - akit nemrég léptettek elő törzsőrmesterré - a bírósági ta­núvallomásában azt állította, Usz­tyinov aktívan részt vett a nem en­gedélyezett tüntetésben, és sérteget­te a rendőrtiszteket. Usztyinov azt mondta, nem ártott a rohamrendőr­nek, és véletlenül került a megmoz­dulás helyszínére, éppen egy talál­kozója volt ott egy munka miatt. Az elfogásáról videó is készült, amin látszik, hogy semmit sem csinál, épp sétál, amikor odamennek, földhöz vágják, megbotozzák és elhurcolják. Az Usztyinowal szembeni ítélet széles körű felháborodást váltott ki Oroszországban. Csaknem 150 ezren írták alá azt a világhálón található ké­relmet, amely a színész szabadon bo­csátását követeli. Andrej Turcsak, az orosz felsőház elnökhelyettese az Instagram közösségi oldalra feltett közleményében „arcátlan igazságta­lanságnak” nevezte az Usztyinov el­leni ítéletet. Emellett 67 ortodox pap nyílt levélben követelte a moszkvai tüntetők elleni eljárások leállítását. Azt írták, elképesztőnek tartják az ítéleteket, amik „sokkal súlyosabbak annál, amiket az orosz bíróságok sú­lyosabb bűncselekmények elkövető­ire szabnak ki”, és szerintük „egyre inkább úgy tűnik, hogy a súlyos bör­tönbüntetések az orosz polgárok megfélemlítését szolgálják”. Augusztusban rendkívül durván avatkoztak be az orosz rohamrendőrök (TASR/apj Az augusztusi tüntetés résztvevői szabad választást követeltek, és az ellen tiltakoztak, hogy a moszkvai választási bizottságok elutasították többtucatnyi ellenzéki és független jelöltaspiráns bejegyzését a fővárosi képviselői testület szeptember 8-i megválasztására. Az emiatt kirob­bant nyári tüntetéssorozaton a rend­őrség több mint 200 embert vett őri­zetbe, a letartóztatásokat súlyos vádemelések követték, több embert is 3-4 év börtönbüntetésre ítéltek, két tüntető szülőpártól el akarták venni a gyereküket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök a tüntetéseket zavargá­soknak nevezve azt mondta, nem akar olyan helyzetet, mint ami Fran­ciaországban kialakult a sárga mel­­lényesek tüntetésein. Emmanuel Macron francia elnök erre azt felel­te, hogy rossz a hasonlat, mert a sár­ga mellényesek legalább szabadon indulhattak az EP-választáson, és szabadon indulhatnak majd az ön­­kormányzati választáson is. (MTI, 444) Az izraeli központi választási bizottság tegnap kihirdette a keddi választás valószínűleg végleges eredményét. Az összes szavazat 99,8%-ának összeszámlálása után a cent­rista Kék-fehér a legnagyobb párt 33 parlamenti képvise­lővel a 120 tagú kneszetben. Jeruzsálem. A Kék-fehér koalí­ciót követi a jobboldali Likud 31 mandátummal, majd a harmadik leg­nagyobb parlamenti erő az Egyesült Arab Lista 13 képviselővel. A keleti (szefárd) ultraortodox vallásos Sasz párt 9 mandátumot szerzett, Avigdor Liberman jobboldali nacionalista Iz­rael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt­ja és az askenázi ultraortodoxok Tóra Judaizmusa pártja 8-8 mandátumot kapott. A telepeseket támogató jobb­oldali Jobbra (Jamina) párt 7 helyet tud elfoglalni, a szociáldemokrata Munkapárt-Híd pártszövetség 6-ot, és a baloldali liberális Demokrata Tábor 5 parlamenti hellyel zárja az új parlament frakcióinak sorát. Ezek az eredmények még nem tar­talmazzák 15 választási urna tartal­mát, amelyeket a választási bizottság tovább vizsgál, mert onnan a válasz­tás napján szabálytalanságokat je­lentettek. Az urnákban lévő szavaza­tok megszámlálása várhatóan nem befolyásolja az ismertetett eredmé­nyeket. 4 458 167 izraeli élt válasz­tójogával, ami 69,72%-os választási részvételt jelent. A 3,25 százalékos bejutási küszöb átlépéséhez ezen a választáson 143 993 érvényes szava­zatra volt szükségük a pártoknak. A hivatalos és végleges eredmé­nyeket csak jövő héten hozzák nyil­vánosságra, miután megvizsgáltak minden egyes esetet, ahol megkér­dőjeleződött a szavazás tisztasága. Reuven Rivlin izraeli államelnök va­sárnap kezdi meg tanácskozását a pártok képviselőivel annak eldönté: sére, hogy kit bízzon meg az új kor­mány megalakításával. Az izraeli törvények szerint az elnök ezen meg­beszélések alapján annak a pártnak adja az új kormány megalakításának feladatát, amelynek szerinte a legna­gyobb esélye van a stabil kormány megalakítására. A kormányalakítás­ra 28 nap áll majd a felkért politikus rendelkezésére, de ez 14 nappal meghosszabbítható. Rivlin kijelen­tette, ezúttal nem hosszabbítja meg automatikusan a határidőt. (MTI) Brüsszsl. Lehetségesnek tart­ja a brit uniós tagság október 31 -i megszűnéséről (brexit) szóló megállapodást a brit kormány brexitminisztere. Stephen Barc­lay tegnap Brüsszelben folytatott tárgyalásokat Michel Bamier európai bizottsági főtárgyalóval. A találkozót követően Stephen Barclay derűlátón nyilatkozott. „A tanácskozás tükrözte a közös célkitűzést, hogy megállapodás születhessen az Európai Unió és Nagy-Britannia között. Az unió üzenete egyértelmű: elérhető a megállapodás” - fogalmazott. Hozzátette, a delegációk jövő héten találkoznak technikai jellegű egyeztetések céljából, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke részvételével. (MTI) Számos régészeti lelőhelyet fenyeget Trump fala A mexikói határon felhúzott kerítést hintaként „hasznosítják" (TASR/AP) Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat által készített jelentés szerint. Washington. A Sonora-sivatag ezen térsége páratlan természeti és kulturális források otthona - hívták fel a figyelmet a Í23 oldalas belső jelentés készítői, akik a Délnyugat- Arizonában húzódó, 11,3 mérföld hosszú határszakaszon júniusban végzett vizsgálódásuk eredményeit összegezték. A legismertebb osz­lopkaktuszról, a 15 méter magasra is megnövő saguaro vagy más néven kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma. A park 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Álla­mok és Mexikó határa mentén fek­szik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szö­vetségi programban szerepel továb­bá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő beren­dezések, reflektorok felállítása. Jú­niusban a parkszolgálat régészei öt napon át mérték fel a térséget, ahol már 10 500 éve is éltek emberek. A jelentést megszerző The Wa­shington Post amerikai napilap sze­rint a belbiztonsági minisztérium egy 2005-ös törvényre támaszko­dott, hogy elállhasson a szövetségi előírásoktól, köztük a régészeti for­rások védelmét célzó törvény elő­írásaitól, amelyek lelassíthatták vagy megakadályozhatták volna a határfal építését Arizona államban. Korábbi kutatásokban a szakembe­rek 17 régészeti lelőhelyet azonosí­tottak, amely „valószínűleg teljesen vagy részben megsemmisítenének az építkezéssel”. Júniusi felméré­sükben öt újabb olyan régészeti le­lőhelyet azonosítottak, amely érin­tett lehet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents