Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-21 / 220. szám

4 RÉGIÓ 2019. szeptember 21. I www.ujszo.com Bezárt a tallósi speciális alapiskola MAROSI BIANKA Megszűnt Tallóson a speciális alapiskola, a tanulók közül néhányan a galántai speciális alapiskolában folytatják alapfokú tanulmányaikat, mások a környék alapisko­láiba járnak, integrált oktatási programban tanulnak. Szeptembertől a galántai speciális alapiskolába jár az a kilenc tanuló, aki eddig a nyáron megszüntetett Tallósi Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskolába járt. A tavalyi tizen­kilenc tanulóból három elballagott, négy az ekecsi Magyar Tannyelvű Bentlakásos Speciális Alapiskola és Szaktanintézet, három pedig a Nád­szegi Alapiskola tanulója lett. Szétszéledt diikók Farkas Éva, az egykori tallósi is­kola igazgatója kereste fel a galán­tai iskola igazgatóját, hogy helyet találjon a gyerekeknek. Az egyéb­ként szlovák tannyelvű speciális is­kolában két magyar osztályt nyitot­tak, ahol nemcsak a volt tallósi in­tézmény tanulói, hanem négy peda­gógusa közül kettő szintén helyet talált. A Tallósról, Vezekényről és Vízkeletről beutazó kilenc tanulót kisbusz szállítja Galántára, a szál­lítási költséget részben állami hoz­zájárulásból, részben támogatásból fedezik. Farkas Éva elmondta, hosszas huzavona előzte meg a gyerekek elhelyezését. A Tallósi Speciális Alapiskola 52 évig működött gyűjtőiskolaként. Ko­rábban nagyjából 200 tanulója volt főként a Galántai járásból, de más­honnan is érkeztek tanulók. Tartós pénzhiány „Az utóbbi tíz évben mindig úgy kezdtük és fejeztük be a tanévet, hogy mindig ott volt a kérdőjel, meddig fogja elnézni a fenntartó, hogy kicsi a létszám és nem gazda­ságos a fenntartás” - fogalmazott a volt igazgatónő. Hozzátette, a fej­mentálisan sérült gyerekekről van szó, akik kíséret nélkül saját falu­jukban sem tudnak közlekedni, másrészt csaknem 40 kilométert kellett volna utazniuk naponta két­szer a tanulóknak és a pedagógu­soknak is” — mondta Farkas Éva. Kifejtette, a tanulók nagy része hát­rányos helyzetű, nem megfelelő a családi hátterük sem, számukra az iskola jelenti az egyetlen lehetősé­get a világ megismerésére. A tallósi speciális alapiskola volt számukra a második otthon, egy családias kö­zeg, ahonnan kiszakították őket. Visszalépés Azok a gyerekek, akik Nádszegre kerültek és integrált oktatási prog­ramban tanulnak, az ötödik helyett a negyedik osztályba járnak, mivel „A mindennapi életre kell őket nevelni, tanítani." Farkas Éva volt Igazgató kvóta elég volt a pedagógusok bé­rezésére és júniusig fedezte a fenn­tartás költségeit, de a további hó­napokra minden évben támogatást kellett kérniük a kiadások fedezé­sére a Nagyszombati Tanügyi Hi­vataltól, vagyis a fenntartótól, amit mindig meg is kaptak. Farkas Éva mégis úgy véli, noha elfogadható volt ez az indok az intézmény be­zárására, mégis más okok lehetnek a háttérben. Hirtelen zárták be Állítását azzal támasztotta alá, hogy a törvény értelmében március 31-ig kell a fenntartónak kérvé­nyeznie az oktatásügyi minisztéri­umnál egy intézmény megszünte­tését, esetükben azonban csak júli­us 2-án adta be a hivatal a kérvényt. Előtte többször egyeztettek arról, hová lehetne áthelyezni az iskolát. Az első javaslat az volt, hogy a nád­szegi alapiskola egy kihasználatlan szárnyát fogja felújítani és a speci­ális iskola igényei szerint átalakí­tani a Nagyszombati Tanügyi Hi­vatal, és oda költöztetik át az intéz­ményt. Ebbe a tanulók szülei, a nádszegi iskola igazgatója és a fenntartó is beleegyezett, ám a ma­gas költségek miatt végül a fenn­tartó visszalépett és azt javasolta, járjanak a tallósiak az ekecsi speci­ális iskolába. Nagy távolság „A tanulók szülei többségének és a pedagógusoknak ez a javaslat el­fogadhatatlan volt, hiszen egyrészt számukra speciális tantervet kell összeállítani, és az ötödikes* tan­anyag elsajátítása meghaladja a ké­pességeiket. „Ezek a gyerekek nem képesek idegen nyelvet tanulni, ma­tematikából is gyengébbek. Sokkal több a munkára nevelés, a képző­művészet, a zenei nevelés az ő tan­tervűkben, és az osztályzás is más. A mindennapi életre kell őket nevelni, tanítani” - magyarázta a pedagógus. Az alapiskolát végzettek közül csu­pán néhány folytatja tanulmányait valamilyen speciális szakközépis­kolában, például Ekecsen, Po­zsonyban vagy Nagyszombatban van ilyen. A tallósi iskola áthelye­zésének ötletével végül Farkas Éva kereste fel a galántai iskolát, és mi­után pozitív visszajelzést kapott az ottani igazgatótól, kész tényekkel állt a Nagyszombati Tanügyi Hiva­tal elé, ahol szintén támogatták a ja­vaslatot. Megvennék a kastélyt Tallós polgármestere, Horváth Zoltán szerint logikus lépés volt a tanügyi hivatal döntése, hiszen a gyermekek létszáma évről évre csökkent. A belügyminisztérium tulajdonában lévő kastély fenntar­tása korábban kifizetődő volt, az épületben kollégium, konyha és is­kola működött. Az épület karban­tartásával azonban nem foglalkoz­tak kellőképpen, mostanra megle­hetősen rossz állapotba került. Nagyjából 4-5 évvel ezelőtt a képviselő-testület a speciális alap­iskola igazgatójával történt meg­egyezés alapján elfogadott egy ha­tározatot arról, hogy az intézményt áthelyezik a helyi alapiskola épü­letének egy erre a célra kialakított részébe. Tallós község vállalta vol­na a felújítási munkálatokat, azon­ban körülbelül egy hónappal azok megkezdése előtt a speciális alapis* kola igazgatója elállt az egyezség­től. A polgármester hangsúlyozta, Tallós számára fontosabb a kastély épületének megmentése, és úgy vé­li, részükről megvolt az igyekezet arra, hogy megoldják az iskola el­helyezésének kérdését. A község mintegy másfél hónappal ezelőtt kérvényezte a belügyi tárcánál a je­lenleg üresen álló kastély megvá­sárlását, de hogy milyen céllal, ar­ról a polgármester véleménye sze­rint még korai beszélni, hiszen egyelőre választ sem kaptak a kér­vényre. „Az épület felújításra szo­rul, ötven éve nem újítottak fel rajta szinte semmit, hatalmas gondot vennénk a nyakunkba, ha megvásá­rolhatnánk. Csakis pályázatok se­gítségével tudnánk felújítani” - fo­galmazott Horváth Zoltán. Jobb közlekedési feltételeket akarnak a bringások Az autósok hozzáállására panaszkodtak a bringások (A szerző felvétele) RÖVIDEN Megugrott az influenzások száma Nyitra. Szeptembertől folya­matosan nő az influenzások száma Nyitra megyében. A Közegészségügyi Hivatal tájékoztatása szerint szeptem­ber első hetén mintegy ezer influenzást tartottak nyilván a megyében, számuk azonban ezen a héten már 6500-ra ug­rott. Az egy héttel korábban re­gisztrált megbetegedésekhez képest 40 százalékkal emelke­dett a légúti megbetegedések száma. A hivatal tájékoztatása szerint a legtöbb megbetege­dést a 0-5 éves korosztálynál tapasztalták. 107 páciensnél komplikációk léptek fel. A nyilvántartott páciensek több mint 46 százalékánál kü­lönböző gyulladásos betegsé­gek kísérték az influenzát, köztük a középfültő-gyulladás, a tüdőgyulladás és a felső orr­üreg gyulladása. Az influenzás megbetegedések miatt egy óvodát már bezártak Nyitra megyében. (TASR, le) VATAŐClN PÉTER Az Európai Mobilitási Hét alkalmából szervezett felvonuláson az egészséges életmód népszerűsítése mellett a komáromi kerékpáros közlekedés gondjaira is felhívták a figyelmet a résztvevők. A mintegy száz résztvevő által be­járt útvonal nagyjából 7 km volt, amely egy nagy körből állt a nyugati és az északi városrészek érintésével, hogy aztán a Klapka térre érkezze­nek vissza. A felvonulók között gyakorlatilag egyetértés uralkodott abban, hogy bőven van mit javítani a bringás közlekedési feltételeken Komáromban. „El szeretném en­gedni a gyermekemet zenére, tiszteli a szabályokat, de nem merem elen­gedni” - fogalmazott Csiba Ildikó, aki szerint „vacak” az általános helyzet. Emellett sokan panaszkod­nak az autósok hozzáállására is, La­ki Irén szerint hosszú időnek kell még eltelni ahhoz, hogy azok a so­főrök, akik kifejezetten türelmetle­nek, toleránsabbak legyenek. Mind­ezek mellett különös gondot jelent az is, hogy kerékpárral gyakorlatilag nem lehet veszély nélkül átjutni az Erzsébet hídon keresztül Magyaror­szágra. Túl szűk az úttest, a járdákon pedig nincs kijelölt sáv a két keré­ken közlekedőknek. A Klapka téren összegyűlt kere­kezőkhöz szólva Bújna Zoltán, az akció főszervezője úgy fogalmazott: ; „Szeretnénk, hogy minél többen használják a kerékpárt a hétközna­pokban is, s hogy minden autósofőr : egyben kerékpáros is legyen, mert aki közülük tapasztalta, hogy mi­­: lyen a városi közlekedés, az sokkal nagyobb tapintattal lesz a bicikli­­: sekkel szemben.” Hozzátette, hogy küzdeni kell a megfelelő inffastruk­­: túráért is. Az eseményt a Szabadság Vándo­rai Túrakerékpáros Egyesület szer­vezte, együttműködésben a Komá­­: romi Művészeti Alapiskolával, i amelynek növendékei zenés műsort ; adtak elő. A rendezvényt a közleke­désügyi minisztérium is támogatta, amelynek köszönhetően a helyszí­­; nen ajándékcsomagokat kaptak a gyerekek. A problémák mellett, ha lassú ütemben is, már évek óta javulnak a kerékpáros-közlekedés feltételei a városban és a környéken. A meg­épült vagy kijelölt kerülő kerékpár­utak és -sávok mellett az önkor­mányzat nemrég szabadon használ­ható szervizpontokat helyezett ki : Komáromban. Atallósi diákok már Galántára járnak iskolába (A szerző felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents