Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-19 / 218. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kurz az EU külső határát védené Bibi vesztett, de Béni se nyert Patthelyzetet eredményezett a megismételt keddi parlamenti választás is Izraelben Bécs. Sebastian Kurz volt oszt­rák kancellár, az Osztrák Nép­párt (ÖVP) vezetője az Európai Unió külső határainak védelmét, a felelőtlen adósságpolitika büntetését és szén-dioxid­­vámok bevezetését követelte az új Európai Bizottságtól. „Külö­nösen fontos, hogy végre tisz­tességesen védjük a külső hatá­rokat, és végleg megállítsuk az Európai Unióba irányuló illegá­lis migrációt” - tette hozzá. Kurz szerint még 2024 előtt 10 ezerre kell növelni az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) létszámát. (MTI) 408 migránst tartóztattak fel Ankara. Összesen 408, Görög­országba tartó illegális beván­dorlót tartóztattak fel az Égei­­tenger törökországi partjainál. A jelentések szerint a hatóságok kedden 11 gumicsónakot fordí­tottak vissza. Az utóbbi hóna­pokban egyre több illegális be­vándorló igyekszik átjutni a szemközti görög szigetekre az Egei-tengeren. Hétfőn 243, va­sárnap 87, szombaton 90 mig­ránst tartóztatott fel a tengeri úton a török parti őrség. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sze­rint 2018 augusztusában 3200- an, 2019 augusztusában viszont 8103-an keltek át Törökország­ból a görög szigetekre. (MTI) Tunéziai elnökválasztás Tunisz. A tunéziai választási bi­zottság megerősítette, hogy Ka­­isz Szaíd jogászprofesszor és a korrupciós vádakkal bebörtön­­zöttNabíl Karúi médiamágnás jutott be a tunéziai elnökválasztás 2. fordulójába. Szaíd a szavaza­tok 18,4%-át szerezte meg, míg Kami a voksok 15,6 százalékát. A további 24 jelölt közül, akik között szerepeltek előző kor­mányfők, valamint az eddigi mi­niszterelnök, egy korábbi elnök és a védelmi miniszter is, Abdel- Fattáh Muru, a befolyásos mér­sékelt iszlamista Ennahda moz­galom helyettes vezetője végzett a 3. helyen a voksok 12,9%-ával. Az unió választási megfigyelő missziója üdvözölte Tunéziát az elnökválasztás 1., hétvégi fordu­lójának megszervezése alkalmá­ból, ami „békés és rendezett” környezetben zaj lőtt le. (MTI) Iszlamisták Kabard- és Balkárföldön Moszkva. Terrorellenes műve­letben az orosz belbiztonság végzett két, merényletre készülő szélsőséges iszlamista fegyve­ressel az Oroszországi Föderáci­óhoz tartozó Kabard- és Balkár­­földön. Az orosz Nemzeti Terro­relhárító Bizottság szerint a Cse­­gem városban végrehajtott műveletben megölték az Iszlám Állam dzsihádista szervezet helyi terrorsejtjének két tagját. A rend­őrök a helyszínen egy házilag készített pokolgépre és automata fegyverekre bukkantak. (MTI) A centrista Béni Ganz és felesége, Revital örül a szoros győzelemnek (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Patthelyzetet szült az öt hónap után megismételt választás kedden Izraelben: a legerősebb politikai erő Béni Ganz centrista Kék-fehér pártja lett, míg a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobboldali Likud 1 mandátummal kevesebbet kapott, és jobboldali-vallásos tömbjével együtt sem sikerült többséget szereznie. Magas, 65% feletti részvétel mel­lett a Likud 31 mandátumot szerzett a 120-ból az előzetes eredmények szerint, miközben a Benjámin (Béni) Ganz volt vezérkari főnök vezette el­lenzéki Kék-fehér párt 32 képviselői helyhez jutott. Kiderült, Netanjahu­­nak a koalíciós partnereiként megje­lölt jobboldali és vallásos pártok se­gítségével sem sikerül megszereznie a parlamenti többséghez szükséges 61 mandátumot, a baloldali és a cent­rista pártok pedig a miniszterelnök korrupciós ügyei miatt nem hajlan­dók belépni egy általa vezetett kor-Az USA bármilyen hadműve­lete Irán ellen azonnali választ von maga után, Teherán pedig fenntartja magának a jogot arra is, hogy az őt ért támadás esetén ne pusztán annak elin­dítója ellen lépjen fel - áll az Egyesült Államoknak küldött iráni hivatalos jegyzékben. Teherán. A jegyzék, amelyet Washington Svájc teheráni nagykö­vetségén keresztül kapott meg, új­fent hangsúlyozza, hogy Iránnak semmi köze nincs az Aramco szaúdi állami olajvállalatot ért támadások­hoz. Az Aramco két olajterminálját a hét végén érték dróntámadások, és bár a jemeni húszi lázadók nem sok­kal később jelentkeztek az incidens elkövetőiként, Washington Tehe­ránt vádolja a támadásokkal. Az irá­ni vezetés korábban többször jelez­mányba. Ezért lehetetlennek tűnik, hogy Netanjahu kormányt alakítson, miközben a jelen helyzet szerint Ganz sem tud majd többségi koalíciót ala­kítani a kormányzó Likud nélkül. Az Egyesült Arab Lista az arab szava­zók magasabb választási részvétele révén 13-ra növelte az arab pártok képviselőinek számát a kneszetben. A mérleg nyelve az előzetes jósla­toknak megfelelően Avigdor Liber­man Izrael a Hazánk (Jiszrael Bété­­nu) nevű jobboldali pártja lett, amely 9 mandátumot szerzett. Liberman és a Kék-fehér párt világi egységkor­mányt ígért az ultraortodox pártok kihagyásával, de a Kék-fehér csak akkor szövetkezik a Likuddal, ha azt nem Netanjahu vezeti. Ezért a választási eredmények két­ségessé teszik Benjámin Netanjahu jövőbeli politikai szerepvállalását. Az sem kizárt, hogy a demokráciából időnként gúnyt űző, az utóbbi évti­zedben az izraeli politikát meghatá­rozó Netanjahu politikai karrierje véget ér. A Bibi becenevű politikus feleslegesen szólította tehát ismét a szavazókat az urnákhoz az áprilisi választás után öt hónappal, ami pél­dátlan Izraelben, ahol egy éven belül te, hogy támogatja a húszikat, de pusztán politikailag. Tagadta, hogy katonailag is segítené a lázadókat. Az incidenssel kapcsolatban Rijád vizsgálatot indított, és ehhez az ENSZ-től is segítséget kért. Rijád bejelentette, hogy „tárgyi bizonyí­tékokat” mutat be, igazolandó, hogy a támadások hátterében valóban Te­herán áll. Rijád szerdán bejelentette, Szaúd- Arábia csatlakozik ahhoz a misszi­óhoz, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Perzsa(Arab)-öböl ha­józási útvonalának védelmére. A Fehér Ház régóta igyekszik a térség­ben olyan államközi szövetséget összekovácsolni, amely - Washing­ton reményei szerint - az iráni be­folyást ellensúlyozná. Áz iráni elnök szerint az Aramco ellen elkövetett dróntámadások a jemeni húszik figyelmeztetése volt, még soha nem tartottak két válasz­tást. Bárhogy is alakulnak majd a ko­alíciós tárgyalások, most az látszik, hogy a Netanjahu-éra a végéhez kö­zeledik. Nemcsak a politikai szövet­ségesei, dé a választók körében is ér­zékelhető egyfajta Bibi-fáradtság. Mintha az embereknek elegük lett a kormányfő és felesége körüli kor­rupciós botrányokból, amelyek a de­mokratikus kereteket is kikezdték. a lázadók a Rijád vezette koalíció rengeteg civil áldozatot követelő bombázásaira válaszoltak ezzel. „Kórházat bombáztak (...), iskolát bombáztak (...)” - mondta Haszan Róháni a koalíció légicsapásaira utalva. Hangsúlyozva, hogy ezzel szemben a húszi válasz egy ipari lé­tesítmény elleni támadás volt. „Ta­nulj anak a leckéből! ” - tette hozzá az iráni minisztertanácsban elhangzott beszédében, amelyet az IRIB iráni állami televízió is közvetített. Ró­háni mindazonáltal ismét hangsú­lyozta: Teheránnak nincs köze az incidenshez, és továbbra sem akar konfliktust a térségben. Tegnap Amir Hatami iráni védelmi minisz­ter is tagadta, hogy Iránnak köze lenne az Aramco elleni támadások­hoz, és a szaúdi-jemeni konfliktus­sal hozta összefüggésbe az inci­denst. ’ (MTI) Netanjahu ugyanis a számos sötét ügy során befolyásos üzletemberek lekenyerezésével igyekezett befo­lyásolni a sajtót is. Á fásultságot az is jelzi, hogy a szavazókat különö­sebben nem hatotta meg Netanjahu utolsó nagy dobása, a Jordán völgyé­nek annektálására tett ígérete. Sőt, az is lehet, visszaütött a taktikázás, hi­szen az izraeli arabok részvétele nőtt az áprilisihoz képest. (MTI, hvg) Juncker kemény brexitet jövendöl Strasbourg. Brit álláspont szerint Nagy-Britannia minden­képpen, megállapodással vagy a nélkül, de ki fog lépni az unióból, amely azt jelenti, hogy az Egye­sült Királyság uniós tagságának megállapodás nélküli megszűné­se, a rendezetlen brexit sohasem volt ennyire valószínű - jelentet­te ki tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Juncker, az Eu­rópai Parlament (EP) brexitügyi vitáján elmondott beszédében hangsúlyozta, az unió önként so­sem fogja a megállapodás nélküli brit kilépés lehetőségét választa­ni. Az EP-képviselők lehetséges­nek tartják, hogy a britek újabb haladékot kapj anak a kilépésre, de leszögezik, egy rendezetlen kilé­pésért csakis az Egyesült Király­ságot terheli a felelősség. (MTI) Teherán makacsul tagad és fenyeget Spanyolországban idén még egyszer választanak Spanyolország a választás „megismétlésére van ítélve" november 10-én - jelentette be Pedro Sénchez szocialista ügyvezető kormányfő. 2015 óta Spanyolország negyedik alkalommal készül parlamenti választást rendezni, idén tavasszal egyszer már az urnák elé járultak. Madrid. „Lehetetlen volt teljesíte­ni a választóktól április 28-án kapott mandátumot. Minden eszközzel megpróbáltam, de lehetetlenné tet­ték” - fogalmazott Pedro Sánchez szocialista kormányfő. Bírálta az el­lenzéki pártokat, amelyekkel az el­múlt hónapokban nem sikerült meg­egyezni a parlamenti kisebbségben lévő szocialista párt kormányzati el­képzeléseinek támogatásáról. „Saj­nálatos módon két konzervatív erő és egy baloldali erő inkább úgy döntött, Pedro Sanchez spanyol kormányfő nem talált koalíciós partnert (TASR/AP) hogy blokkolja a kormányalakítást” - jegyezte meg. Mint mondta, nem „bármilyen kormány” megalakításá­ra törekedett, hanem olyanéra, amelyre véleménye szerint Spanyol­országnak szüksége van az előtte álló kihívásokkal szemben. Példaként említette egyebek mellett a brexitet, a katalán függetlenségi vezetők peré­ben hamarosan várható ítéletet, a tár­sadalmi igazságtalanságok kiigazí­tását, a munkahelyteremtést és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítását. Pedro Sánchez arra kérte a választókat, hogy november 10-én „még világosabban” mondják ki: „a progresszív úton kívánnak haladni”. Az ügyvezető kormányfő azután állt nyilvánosság elé, hogy a királyi ház közleményben tudatta: „Őfelsége a király (...) megállapította, hogy nincs olyan jelölt, aki számíthat a szüksé­ges parlamenti támogatásra”. A Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) a tavaszi választást ugyan megnyerte, de nem szerzett önálló kormányalakításhoz elegen­dő többségi képviseletet a törvény­­hozásban. A pártot vezető Pedro Sánchez júliusi újraválasztása ku­darcot vallott, mivel az Együtt ké­pesek vagyunk (Unidas Podemos) radikális baloldali párttömörülés sem támogatta, csakúgy mint a két legnagyobb spanyol ellenzéki párt, a konzervatív Néppárt (PP) és az Ál­lampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt. A két baloldali politikai erő sikertelenül próbált koalíciós megállapodást kötni az elmúlt hó­napokban, és mindketten kölcsönös bizalmatlanságot emlegettek. Friss felmérések szerint a válasz­tás megismétlése kedvezne a szoci­alista pártnak, mivel nagyobb fö­lénnyel győzne, mint áprilisban, ti­zennéggyel növelné jelenlegi 123 mandátumát. A PSOE számára azonban ez sem lenne elegendő az önálló kormányalakításhoz, vagyis elképzelhető, hogy az újabb válasz­tás után a mostanihoz hasonló patt­helyzet alakul ki. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents