Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-19 / 218. szám

www.ujszo.com | 2019. szeptember 19. KÖZÉLET I 3 Az ellenzék beállt Andrea Kalavská mögé Kalavská múlt hét óta intenzíven tárgyal a politikai pártokkal a reformról (TASR) NAGYROLAND Pozsony. Az ellenzéki pártok közül már az SaS, az OLaNO ás a Sme rodina is támoga­­tásáról biztosította Andrea Kalavská kárházreformrál szálé javaslatát. Az egászság­­ügyi miniszternek jelenleg a legnagyobb gondot saját párt­jának, a Smernek a meggyőzé­se okozza. A Híd támogatja a reformot, az SNS még kivár. Kalavská már a jövő év elején el szeretné indítani a kórházreformot, azonban a Smer blokkolja az egész­ségügyi minisztert. Robert Fico pártelnök kijelentette: nem hajlandó egy olyan reformot támogatni a vá­lasztás előtt, mely kórházak bezá­ráshoz vezethet. A reformról szóló javaslatot a kormány augusztusban nem is fogadta el. Kalavská az ülés után kijelentette: még egyszer meg­próbálja meggyőzni az összes poli­tikai pártot a reform szükségességé­ről. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta: hosszú távú reform nélkül a szlovák járóbeteg-ellátás össze fog omlani. A tárca vezetője ezen a héten meg is kezdte a tárgya­lásokat a politikai pártokkal. Az el­lenzéki pártok közül az SaS, az OLaNO és a Sme rodina már hiva­talosan is beállt a miniszter mögé. Indokolt bezárások? Jana Cigániková (SaS), a parla­ment egészségügyi bizottságának tagja tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta, ha a javaslat a parlament elé kerül, Kalavská számíthat az SaS szavazataira. „Abban azonban ké­telkedem, hogy a javaslat valóban a parlament elé kerülhet. Robert Fico ugyanis ismét megmutatta, hogy neki fontosabbak a politikai szava­zatok, mint a betegek állapota” - mondta az SaS képviselője. A be­zárásokkal kapcsolatban kijelentet­te: néhány politikusnak problémát okoz a választás előtt elmagyarázni, hogy miért kellene az egyes osztá­lyokat megszüntetni. „Persze, hogy nehéz elmondani az embereknek, hogy például a hozzájuk közel lévő szülészetet be kell zárni, mert ott sokkal több anya és sokkal több gyermek hal meg feleslegesen, mint bárhol máshol, mivel nincs ott meg­felelő felszerelés, nincs elég orvos és tapasztalat sem” - tette hozzá Ci­gániková. A reform egyik alapvető változ­tatása az lenne, hogy a minisztéri­um meghatározná az egyes kórházi osztályok számára, hogy évente legalább hány beavatkozást kell el­végezni (például a szülészetek ese­tében évi 640 szülést kellene leve­zetni). Andrea Kalavská szerint er­re azért van szükség, hogy az or­vosok elegendő tapasztalattal ren­delkezzenek a beavatkozások so­rán. Az Európai Unió Statisztikai Flivatalának felmérése szerint évente 2,5-szer több ember hal meg feleslegesen Szlovákiában, mint a nyugat-európai országokban. Az egészségügyi miniszter úgy véli, éppen a hiányzó tapasztalat az, ami növeli az elkerülhető halálesetek számát. Azokkal a kórházakkal az egészségbiztosítók nem lennének kötelesek leszerződni, amelyek nem teljesítenék a tárca által előírt kritériumokat. Az SaS annyiban szigorítana a feltételeken, hogy el­vennék a biztosítóktól a döntés jo­gát, és mindenkinek tilos lenne szerződni az ilyen intézményekkel. Cigániková szerint ez a betegek el­sődleges érdeke. Maximális várakozási idő Marek Krajcí, a parlament egész­ségügyi bizottságának tagja tegnap közölte, hogy az OLaNO szintén tá­mogatja a minisztert, azonban csak egy feltétellel. „Már a reform előké­szítésekor is hiányoltam, hogy a ja­vaslat nem határozná meg a maximá­lis várakozási időt az egyes műtétekre. Örülök, hogy hétfőn a mi­niszter asszony végre egyetértett a ja­vaslatommal, így a várakozási idő maximális hosszát a törvény határoz­ná meg” - magyarázta a képviselő. Ha a páciensnek mégis többet kel­lene várnia egy beavatkozásra, mint a törvény által előírt maximum, akkor a betegeknek joguk lenne más EU-s tagállamban megmüttetniük magu­kat, és ezt a biztosítóknak kötelező lenne megtéríteni. A várakozási idők hossza egyelőre még kérdéses, a ja­vaslatot maga Krajcí fogja kidolgoz­ni az egészségügyi minisztériummal együttműködve. Boris Kollár, a Sme rodina elnöke a Kalavskával folytattok tárgyalások után leszögezte: a miniszter asszony magyarázatát megfelelőnek találták. „Kalavská biztosított bennünket, hogy a kórházreform létrehozásakor egyáltalán nem helyzeték előtérbe a Penta pénzügyi csoport érdekeit” - mondta a pártelnök. Fico továbbra is blokkol Robert Fico, a Smer elnöke az utóbbi hetekben többször kijelen­tette: tárgyalni ugyan hajlandó Ka­lavskával, de a reformot a Smer nem fogja támogatni. Az SNS csak ak­kor állna be Kalavská mögé, ha a Smeren belül egyezség születne. A Híd korábban többször is hangoz­tatta, hogy támogatják a reformot. Az egészségügyi minisztérium egyelőre nem pontosította, hogy hogyan zajlottak a koalíciós part­nerekkel folytatott tárgyalások. „A tárca jelenleg a tárgyalások ered­ményeit összegzi. Bármiféle rész­leges kinyilvánítás kontraproduk­tiv lenne a reform szempontjából” - közölte lapunkkal Zuzana Eliásová, a minisztérium szóvivője. Jövőre nő a gyes, de nem mindenki kap ugyanannyit Robert Fico szerint a gyes összege aránytalanul alacsony volt (TASR-fotó) Már az alkotmánybírók elnöke is felszólalt NAGYROLAND A parlament elfogadta a gyermekgondozási segélyről szóló javaslatot, molynak értelmében 220 auró helyett jövőre mér 370 eurót kapnak a dolgozó szülők. Azok, akik a gyermek születése előtt nem dolgoztak, kisebb összegre számíthatnak. Pozsony. A gyes emeléséről szó­ló javaslatot a Smer képviselői ter­jesztették be a parlament elé. A mó­dosítás értelmében jövőre 150 eu­­róval magasabb összegre számít­hatnak a dolgozó szülők, vagyis ha­vi 370 euróra. Viszont azok a szü­lők, akik a gyermek születése előtt nem álltak tartós munkaviszony­ban, mindössze 270 eurót kapnak. Robert Fico (Smer) pártelnök sze­rint azért is szükség volt a gyes emelésére, mert aránytalanul ala­csony volt az anyasági támogatás összegéhez képest. „Az anyasági szabadság hossza 34 hét, ez idő alatt a dolgozó nők tulajdonképpen megkapják a teljes nettó bérüket. Ezért úgy döntöttünk, hogy érde­mesebb a gyermekgondozási se­gélyre koncentrálnunk, amely köz­vetlenül az anyasági után követke­zik. Képzeljük csak el: egy dolgozó nő az anyasági szabadság alatt kap 800-900 eurót, és egyszer csak be kell érnie 220 euróval” - jelentette ki korábban a pártelnök. A szavazáskor jelen lévő 143 kép­viselőből 114-en támogatták a ja­vaslatot, 10-en tartózkodtak, és egyedül az SaS képviselői szavaz­tak ellene. Natália Blahová (SaS) a szavazás során módosító javaslatot terjesztett be, melynek értelmében a gyes egységesen nőne, minden szü­lő 320 eurót kapna, attól függetle­nül, hogy korábban dolgozott-e. A javaslatot azonban elutasították. A szavazáskor tartózkodó Spolu képviselői szintén bírálták a Smer javaslatát. Elmondásuk szerint a gyermekgondozási segély növelése alapvetően megfelelő intézkedés, azonban a 2016 óta kormányon lévő Smer éppen a közelgő parlamenti választás előtt időzítette az emelést, korábban pedig szinte semmit sem tett az ügyben. „A gyermekgondo­zási segély az utóbbi években csak alig pár centtel nőtt. A szülőknek és a gyermekeknek viszont tavaly és tavalyelőtt is szükségük lett volna a segítségre. Ezek az egyszeri, vá­lasztás előtti gesztusok nem múlják felül a hosszú évek tétlenségét” - je­lentette ki Simona Petrík (Spolu). Hozzátette: különbséget tenni dol­gozó és nem dolgozó szülők között nem más, mint diszkrimináció. A gyes emelése mintegy 140 ezer családot érint, és 145 millió euróba kerül majd az államnak. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Fiacan, az Alkot­mánybíróság elnöke élt jogával, és tegnap felszólalt a képviselők előtt a parlamentben. Elmondta, nem akar beleavatkozni a képviselők független mandátumába, de mielőtt döntenének, szükségét érezte le­festeni az Alkotmánybíróságon uralkodó helyzetet. Jelenleg 7 al­kotmánybíró dolgozik a bíróságon a 13-ból, és csak két szenátus működőképes teljesen. „A héttagú plénum nem tud objektiven meg­hozni egy döntést sem” - mondta Fiacan. Hozzátette: jelenleg mint­egy 1400 megoldatlan ügy áll az Alkotmánybíróságon, melyek kö­zül 30-ban a plénumnak kellene döntést hoznia, valamint jelenleg körülbelül ezer olyan beadványuk van, amelyhez még bírót sem tud­tak hozzárendelni. Ezzel egyidejűleg nőtt az eljárások lebo­nyolítási ideje is: míg átlagosan öt és fél hónapig tart egy eljárás, négy bíróval ugyanez a folyamat kilenc hónapot vesz igénybe. Január óta több mint 1600 beadvány érkezett az Alkotmánybíróságra, amelyből 980 ügyet sikerült megoldani. Az Alkotmánybíróság elnöké­nek felszólalása után Ján Podmanickyt (Smer) az érdekelte, vajon Fiacan az elnöki palotában is apellálni fog-e, utalva arra, hogy az államfő kijelentette: addig nem nevez ki újabb alkotmánybírókat, míg a képviselők meg nem vá­lasztják meg a kellő számú jelöl­tet. Egyelőre azonban még nem tudni, mikor szavaznak újra az alkotmánybíró-jelöltekről, és arról sincs megegyezés, milyen módon szavaznak majd a képviselők. A Smer végsőkig kitartott állítása mellett, miszerint ragaszkodik a titkos szavazáshoz, miközben ko­alíciós partnerei, mind az SNS, mind a Híd, elmondták, ők a nyílt szavazást támogatják. Ezzel kap­csolatban tegnap Danko kijelen­tette, nyilvános szavazás lesz. „Megállapodtunk, hogy minden frakció szabad kezet kap. A nyil­vánosságot a szavazócédula azo­nosíthatósága fogja garantálni, vagyis a képviselők nem kártyával fognak szavazni. Ez ellen Robert Fico sem emelt kifogást. Minden­ki kitart a véleménye mellett, én a nyilvános szavazást támogatom”­­nyilatkozta a házelnök. A szava­zásra, tájékoztatása szerint, jövő héten kerül sor, vagy szerdán, vagy csütörtökön. Erik Tomás (Smer) ezzel kapcsolatban azt állítja, a párt sosem támogatta a nyílt szavazást, és ez most sincs másképp. Hozzá­tette, ha a nyílt szavazást fogja a többség támogatni, a Smer is csat­lakozik. Arra a kérdésre, hogy született-e egyezség a koalíción belül a jelöltekről, nem tudott vá­laszolni. A Spolu elnöke, Miro­slav Beblavy azonban már értesí­tette a sajtót, hogy ki az az öt jelölt, akiket támogatni fognak a válasz­táson. „Remélem, hogy négy sze­mélyről meg fogunk tudni egyezni a koalícióval, és végre lezárhatjuk ezt az egészet” - zárta Beblavy. A jövő heti választás már az ötödik próbálkozása lesz a parla­mentnek, hogy megválasszák a hiányzó jelölteket. Februárban ki­lenc alkotmánybírónak járt le a mandátuma. (szh, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents