Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-03 / 204. szám

KULTÚRA 2019. szeptember 3.1 www.ujszo.com Ha tejfehér köd borul a földre Hlynur Pálmason izlandi filmjében egy idős kisvárosi rendőr egyedül marad az unokájával SZABÓ G. LÁSZLÓ 161 RÖVIDEN Szavazhatunk kedvenc filmünkre Berlin. Elkezdődött a közönség­­szavazás 2019 legjobb európai filmjéről. Az Európai Filmdíj honlapján (www.europeanfilm­­awards.eu) bárki leadhatja voksát a kategória 12 alkotására. Idén egyebek mellett a spanyol Pedro Almodovar Fájdalom és dicsőség című önéletrajzi ihletésű filmjé­re, A kedvenc című brit történel­mi drámára, a Mamma Mia! Sose hagyjuk abba című zenés vígjá­tékra és a Legendás állatok - Grindelwald bűntettei című brit­amerikai produkcióra lehet vok­solni október 31-ig. A szavazók között egy utazást sorsolnak ki a 32. Európai Filmdíj átadójára, amely december 7-én lesz Ber­linben. A korábbi közönségdíja­sok között ott van az Amélie csodálatos élete, az Ida, a Gettó­milliomos és A király beszéde. Tavaly az olasz Luca Guadagni­­no Szólíts a neveden című film­jére szavaztak a legtöbben. (MTI) Star Wars-kiállítás a Bálnában Budapest. A magyarországi bemutató 40. évfordulója alkal­mából The Fans Strike Back - Csillagok háborúja címmel ki­állítás nyílik a Bálna Budapest­ben a legendás filmsorozatról. A tárlat szeptember 15-től de­cember 31-ig látható. A Dániel Prada és a LetsGo Company ál­tal összeállított, több mint hat­­száz eredeti darabból álló gyűj­temény tíz kamionnal érkezik Párizsból a magyar fővárosba, ahol mintegy 1500 négyzetmé­teren állítják ki a hivatalos és gyűjtői darabokat, illetve profi művészek egyedi munkáit. Lesz egy több űrhajóból álló virtuális valóság élménysarok, valamint Jedikiképző ring is. A virtuális valóság teremben több űrcsatát is átélhetnek a lá­togatók. A díszletben életre kel a Csillagok háborúja-univer­­zum, megelevenednek a sze­replők, és a hatalmas csillag­romboló kapitányi hídjára is bárki felmehet. (MTI) Könnyű megfejteni, mitől olyan izgalmaeak az európai mozi élmezőnyében szereplő izlandi filmek. Fanyar humo­rukkal a legtragikusabb élet­helyzeteket is képesek Írómé­val átitatni. Nem beszélve a szigetország kietlenségében is festői tájáról, az ott élők összezártságából fakadó kusza kapcsolatairól. A mindössze 330 ezer lakosú szi­getország olyan kiváló rendezőkkel büszkélkedhet, mint Baltasar Kor­makor (Dermesztő mélység, Vérvo­nal), Benedikt Erlingsson (Lovak és emberek) vagy Grimur Hákonarson (Kosok). A krimi, a tragikomédia, a szatíra egészen egyedi színskáláját hozzák. Fridrik Thór Fridriksson 1992-ben már az Oscar-jelölésig ju­tott A természet gyermekeivel. Ah­hoz képest, hogy 2000 előtt még csak két-három film készült az országban, az Izlandi Filmközpont 2003-as megalakulása óta évente már tíz be­mutatót is tartanak. Hlynur Pálmason friss alkotását, a Fehér fehér napot előbb a cannes-i, majd a Karlovy Vary-i fesztivál kö­zönsége láthatta, s itt is, ott is nagy el­ismerés övezte. Főhőse egy nyugal­mazott, kisvárosi rendőr, aki képtelen beletörődni szeretett felesége elvesz­tésébe. Hogy bánatát tompítsa, nagy erővel veti bele magát egy lepusztult ház felújításába, és tízéves unokájá­val is szorosabbra fűzi a kapcsolatát. Lelki megnyugvását azonban az is nehezíti, hogy fülébe jut egy hír, amely azt bizonyítja, hogy ő sem tu­dott mindent felesége életéről. „Máshogy szereti az ember a gyer­mekét vagy az unokáját, és máskép­pen a párját, a feleségét, a szerelmét - vélekedik Hlynur Pálmason. - Az előbbi sokkal egyszerűbb. A szerelmi viszony sok mindenben bonyolítja az életünket.” Pálmason számára a család a leg­nagyobb inspirációs forrás. „Izlandon a mostoha időjárási kö­rülmények miatt mi zártabb életet élünk, így a családi környezet számos témával szolgál. És bármelyikben Ingimundur (Ingvar Sigurdsson), a film hőse meglehetősen nyers férfi mélyedek is el, a vígjátékba illő ele­meket még a legsötétebb tragédiában is felfedezem. Nem akarok túl ko­moly lenni. A játékosság, az öröm, a naivitás ugyanolyan fontos alkotóré­sze a filmjeimnek, mint a sötétebb, drámai vonal. A búskomorság, a me­lankólia egyébként is jellemző ránk, én viszont szeretek nevetni, felsza­badultan szórakozni. Filmjeimben arra a határvonalra próbálom ma­gammal vinni a nézőket, ahol már nem tudják, hogy sújanak-e vagy in­kább nevessenek.” A film főszerepét alakító Ingvar Sigurdsson már a rendező vizsga­filmjében is játszott. Akkor döntötték el, hogy a későbbiekben is együtt dol­goznak. „Öt évig írta Hlynur a Fehér fehér nap forgatókönyvét - meséli a sokat foglalkoztatott, ötvenhat éves reyk­­javíki színész. — Az írásban ugyan nem voltam társa, de minden jelene­tet részletesen megbeszéltünk, átvet­tünk. Minden gondolatát megosztotta velem, oldalanként küldte el a törté­netet. Első perctől fogva tudtam, hogy egy rendkívüli tehetségű filmessel dolgozom, aki nehéz helyzet elé ál­lítja a színészeit. Ingimundur, a film hőse meglehetősen nyers férfi, sok­szor elég durván viselkedik, a kollé­gáit és a családtagjait sem kíméli, de sokkal összetettebb feladat volt érzé­keltetni benne azt, amit lélekben megél. Egyszerű ember, teljesen ki­ismerhető, a családjában látja élete értelmét. Egyszer csak elveszíti a leg­fontosabb társát, a feleségét, és nem tudja, hogyan tovább. Senki nem ké­pes segíteni rajta, még a pszichiáter sem. Talán mert nem ismeri önma­gát.” Ha tejfehér köd borul a földre, be­szélgethetünk a halottainkkal. Ez egy régi izlandi mondás, és ez lett Pál­­mason filmjének mottója. Ha a sűrű ködben nem ismered fel a birkáidat, ha e ltűnik a horizont, és nem látod, hol ér véget a föld, és hol kezdődik az ég, akkor kerülsz igazán közel azokhoz, akiket már elvesztettél. Izlandon leg­alábbis így tartják. „Két évig forgattam a film prológ­­ját, hogy ugyanazt a jelenetet több­féleképpen ábrázolhassam - így a rendező. - Különböző évszakokban, különböző időjárási feltételek mel­lett, nappal is, éjjel is. Nem használ­tunk mást, csak természetes fényt és természetes hangokat. Mindent fel­játszottam, amit csak lehetett. A szél, a vihar, a jégeső hangját, a jég rop­panását, rianását. Már a forgató­­könyv írása során is figyeltem min­(Fotó: KVIFF) denre. A fantáziámra ugyanis sokkal nagyobb hatással vannak a természe­tes neszek, zajok és zörejek, mint pél­dául a zene. Nekem az túl színes, túl­ságosan konkrét. Alkotás közben igazából csak a természet tudja befo­lyásolni az érzelmeimet. A zene ter­mészetesen az én ifjúkoromban is erősen jelen volt. Mint minden izlan­di, én is tagja voltam egy rockbandá­nak. Nem voltam jó zenész, egy idő után ott is hagytam a fiúkat. Egyszerű családban nőttem fel. Nem jártunk kiállításokra, múzeumokba, a szobá­ink falán nem lógtak festmények. Moziztam. A hollywoodi filmek bo­londja voltam. Aztán megismertem Stanley Kubrick alkotásait. Huszon­egy évesen láttam Tarkovszkij Sztal­­kerét és a Nagyítást Antonionitól. Hirtelen úgy éreztem, új mederbe te­relték az életemet. Kezdtem máskép­pen gondolkodni mindenről. A világ­ról, az emberekről, a természetről. Felnőtt lettem, és filmrendező.” A Fehér fehér nap Hlynur Pálma­son második játékfilmje. Debütáns alkotásával, a Téli fivérekkel tavaly megnyerte a locamói fesztivál nagy­díját. Most a Fehér fehér nappal fiit szép köröket a világban. A szerző a Vasárnap munkatársa Are you Free? - az improvizációs zene fesztiválja A Red Hot Chili Peppers kedvenc magyar zenekara is fellép (Képarchívum) Dunaszerdahely. Pénteken és szombeton már 12. alkalom­mal szervez nemzetközi impro­vizációs zenei fesztivált a Na'conxypan egyesület Ara You Free? címmel, amelyen nem csak a free dzsessz kap teret. A nyitókoncert pénteken 20 órakor kezdődik az NFG klubban, ahol a Szabó-Turcerová-Macecek trió lép fel. A formációt a szlovák Michaela Turcerová (szaxofon) és Stefan Sza­bó (gitár), valamint a cseh Petr Macecek (dob) alkotja, saját kompo­zíciókat és dzsessz-sztenderdeket is játszanak egyedi hangszerelésben. Sajátságos előadásaik és kollektív improvizációik érdekes zenei textú­rák létrehozását teszik lehetővé. Őket követi a lengyel Backspace [augmented], az egyik legeredetibb csapat az európai improvizált zenei színtéren. Tagjai a harmonika, a he­gedű és a trombita akusztikus hang­zását vegyítik a modem elektroni­kával. A pénteki napot záró budapesti Qualitons energikus pszichedelikus rockot játszik, amelyet a hatvanas­hetvenes évek mod-beatje és fűnk ze­néje inspirált. Idén tízévesek, egy időben még Kovács Katit is kísérték koncerteken, különlegesre színezve az örökzöld slágereket. Tavaly jelent meg a harmadik albumuk (Echoes Calling), amely világszerte több rá­dió playlistjére felkerült, idén nyáron pedig a legendás seattle-i alternatív zenei rádió, a KEXP rögzített velük egy élő szettet. Sokakkal egyetem­ben ők is a Red Hot Chili Peppersnek köszönhetően figyeltek fel a Quali­­tonsra (az amerikai sztárcsapat tagjai 2016-os budapesti koncertjük előtt lesétáltak a szállodából meghallgat­ni, mi zajlik egy közelben horgonyzó partihajón, és nagyon megtetszett ne­kik az ott játszó zenekar). Szombat délelőtt 10-től a Buena Caffe House-ban folytatódik a fesz­tivál Kovács Ferenc és Brasnyó An­tal jóvoltából. A budapesti Kovács Ferencről Archie Shepp azt nyilat­kozta, hogy „a világ egyik legjobb hegedűse, aki emellett úgy trombitál, mint Miles Davis.” A vajdasági Brasnyó Antal brácsás Lajkó Félix koncertjeinek állandó közreműkö­dője, de zenélt Dresch Mihály együt­teseiben is. Ők ketten délután a Vermes-villába költöznek át, ahol 17 órától egy harmadik zenésszel, a billentyűs Kovács Zoltánnal játsza­nak együtt. Őt legtöbben a Djabe együttesből ismerhetik. Utánuk egy igazi világsztár, Szak­­csi Lakatos Béla bűvöli a bil­lentyűket, akinek elévülhetetlen ér­demei vannak a fúziós dzsessz ma­gyarországi térnyerésében, de lelke­sen gyűjti a cigány folklórt is, saját zenéjét pedig nemes egyszerűséggel cigány dzsessznek nevezte el. A szombati program az NFG klub­ban folytatódik 21 órakor, egy tehet­séges fiatal szaxofonos-zeneszerző, Varga Dániel magyar-lengyel-hor­­vát kvartettjének koncertjével. Az észt Tormis Quartet zárja a feszti­vált, akik a két éve elhunyt Veljo Tormis zeneszerző műveit helyezik dzsessz-kontextusba és szólaltatják meg egyedi módon. (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents