Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-17 / 216. szám

www.ujszo.com I 2019. szeptember 17. KULTÚRA 113 Vendégségben Römer Flérisnál Megjelent a Pozsonyi mesék sorozat új kötete, amelyben dínók, gyíkok és egy római császár is szerepel JUHÁSZ KATALIN Fura érzés turistaként keres­gélni valamit az ember állandó lakhelyén. Mentségemre szólva, nem voltam egyedül ezzel - régebbi pozsonyiak is bizonytalanul méregették a Lakatos utca 10. számú házat. Ez a Rémer-ház, Römer Fléris született itt, akiről meseköny­vet írt Szalay Zoltán a Pozso­nyi mesék-sorozatban. A könyvbemutatóra tekintélyes számú érdeklődő gyűlt össze, ami egyébként nem meglepő a Pozsonyi Kifli rendezvényein - a helytörténe­ti egyesületnek komoly rajongótá­bora van. Römer Flóris (1815-1889) bencés szerzetes, régész, művészettörté­nész, egyetemi tanár neve nem túl ismert, pedig jócskán megelőzte ko­rát, ráadásul tudósokra egyáltalán nem jellemző módon fegyverrel a kezében harcolt az 1848^49-es sza­badságharcban. Világos után bebör­tönözték, 1854-ben szabadult, majd több helyen tanított, nevelősködött, nagyváradi kanonokká is kinevez­ték. Saját rajzaival ellátott többkö­tetes naplója a modem régészet, művészettörténet és műemlékvéde­lem értékes forrása. Pozsonyi szülőházának hangulatos udvarán, ahol most eldugott kiskocs­ma működik, Csécs Terézia, a győri Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársa méltatta a Rö­mer Flóris, a mesék megmentője című kötetet. A muzeológus szerint nem könnyű a gyerekek nyelvén szólni er­ről a jelentős polihisztorról, mert olyan területeken tevékenykedett (földtani kutatások, antropológia, ré­gészet), amelyekről a kicsik keveset tudnak. A szerző épp ezért használ egy csomó számukra ismerős dolgot. „Mindjárt az elején egy étvágy­­gerjesztő torta segítségével eleve­nedik meg a pákosztos kisgyermek, aki szerette a meséket, és szeretett a dolgok mélyére nézni. A gyermeki fantáziát bizonyára megmozgatják a dínók, akik szerettek kocogni a Duna-parton, emiatt jött létre a po­zsonyi Zergehegy is. A repülő hül­lők meg postáskodtak. így, hogy a tanulás inkább a mesék megismeré­seként működött, még az iskola sem olyan riasztó a kis olvasók számára. A gondos atya a német anyanyelv mellé elküldi fiát szlovák és magyar nyelvgyakorlásra, majd feltűnik Pannonhalma, mai korunkba he­lyezve, hiszen ma is megcsodálhatja a várat, aki Pozsony felől utazik a Balatonhoz. Megfogalmazódik a szerzetesség lényege is, az, hogy imádkoznak és dolgoznak - ami kimondva-kimondatlanul megha­tározta Römer tevékeny életét. /.../. Még a szerzetesi névadás, névvál­toztatás magyarázata is belefér az első öt írott oldalba.” Csécs Terézia kiemelte, hogy a szerző remekül fordítja le Römer gondolatait a gyerekek nyelvére. „A mesekönyv ötödik és hatodik feje­zete azoké a Pozsonyban eltöltött éveké, melyeket Römer élete leg­szebb időszakaként említ egyik le­velében-. 1845-48 között a Pozsonyi Akadémia tanára, József főherceg nevelője, pedagógusi pályájának talán legsikeresebb évei ezek, mi­kor seregestől özönlöttek óráira az érdeklődők más iskolákból is. /.../ Saját pénzéből fizeti a kertészt, aki­vel a pozsonyi ligetet botanikus kertté igyekszik varázsolni, villám­hárítót szereltet a székesegyházra, és haláláig tartó, szoros barátság ala­kul ki közte és főhercegi kis tanít­ványa között.” A könyv szépen bemutatja Römer ismerettelj esztési szenvedélyét, a tanítványaival a természetbe tett ki­rándulások és a szemléltető oktatás révén, sőt napjaink egyik legége­tőbb problémája, a környezetvéde­lem is szóba kerül. Ezután a szabad­ságharc eszméivel és csatáival is­merkedhetnek meg a gyerekek, szintén számukra érthető módon: „Nem avégett folyt a harc, hogy a polgárok nyáron elmehessenek a Balatonhoz szabadságra, hanem azért, hogy a császár ne csinálhassa velük azt, amihez éppen kedve szottyan”. Csécs Terézia szerint azt is egyszerűen és érzékletesen magya­rázza el a szerző, mi volt a dolga Ró­­memek, amikor utásznak állt, és a börtönéveket sem- színezi túl ijesz­tőre, inkább azt emeli ki, hogy hő­sünk nyelvtanulással, festegetéssel, ékszerkészítéssel, könyvkötészettel foglalkozott, mérnöki tanulmányo­kat folytatott. „A mesében teljesen természetesnek tűnik, hogy egy vár­börtönben ilyesmikkel kell eltölteni a fogság idejét”. Felbukkan Römer fontos tulaj­donsága, az igazságkeresés is, amire álombéli barátja, példaképe, Marcus Aurelius császár biztatja őt. „Ez készteti arra a határon belül és kívül is egyre ismertebb régészt, hogy ha­mis vélekedéseket, tudománytalan .következtetéseket, tudományos ha­zugságokat, álhíreket leplezzen le”­­emelte ki a méltató. Szalay Zoltán szerint Römer igaz­ságkeresése manapság, a tudo­mánytalan badarságok és álhírek korában rendkívül időszerű és ro­konszenves tulajdonság. A szerző elmondta, hogy egy nyitott, érdek­lődő, jó kedélyű ember képe rajzo­lódott ki előtte, amikor Römer pá­lyáját tanulmányozta. Meggyőző­dése, hogy a gyerekek is szeretnék őt, ha leülne közéjük mesélni, és úgy beszélne tudományos dolgokról, hogy a laikusok érdeklődését is fel­keltse. Marcus Aureliust azért sze­repeltette a könyvben, mert Rómer erősen kötődött az antik világhoz, sok közös vonása volt a nagy sztoi­kus bölccsel, akivel nyilván jól megértették volna egymást. Szalay örül annak, hogy a kötet il­lusztrálását az a Lukács Zsolt vál­lalta el, akit karikaturistaként is nagyra tart. A rajzok jól kiegészítik a szöveget, és még lazábbá, könnye­debbé teszik az olvasást. A bemutató után az érdeklődők egy építész vezetésével szétnézhet­tek a Rómer-házban, amely az evan­gélikus egyház tulajdonában van, és öt éve kezdték felújítani. A rendbe­tétel lassan halad, de már most mér­földekre vannak attól az állapottól, amikor az elhagyatott ház hajlékta­lantanyaként működött. Náci szatíráé a fődíj RÖVIDEN Közönségszavazás alapján Taika Waititi náci szatírája, a Jojo Rabbit nyerte el a Torontói Filmfesztivál fődíját. Toronto. Az új-zélandi rendező második világháborús komédiája a náci Németországban játszódik, és egy 10 éves kisfiúról szól, akinek képzeletbeli barátja Adolf Hitler. A Thor: Ragnarök rendezője maga játssza a náci vezért a filmben, amelynek további sztárjai között van Scarlett Johansson, aki a kisfiú anyját alakítja, továbbá Sam Rockwell és Rebel Wilson is. A fiú szerepében a filmmel debütáló Roman Griffin Da­vis látható. A rendező korábban „gyűlöletellenes szatírának” nevezte filmjét. A Jojo Rabbit a kanadai fesztivál legfontosabb trófeáját, a közönségdí­jat kapta, amely 15 ezer kanadai dol­lár pénzjutalommal jár. A díjat a ren­dező videóposztban köszönte meg a Twitteren. Elmondta, hogy az elis­merés azt bizonyítja számára, „hogy továbbra is van igény az ilyen típusú történetekre, és folytatni kell elme-Taika Waititi rendező (Fotó: tasr/ap) sélésükef’. Megjegyezte, hogy „ gye­rekeinket és magunkat is arra kell ne­velnünk és emlékeztetnünk, hogy eb­ben a világban nincs helye a gyűlöletnek és az intoleranciának”. A kritikák vegyesen fogadták a fil­met, akadt, aki mesterműnek nevez­te, sokan Roberto Benigni 1997-es Az élet szép című alkotásához hasonlí­tották, ugyanakkor kiegyensúlyozat­lansága miatt sokan bírálták is. (MTI) Meghalt Ric Ocasek, a new wave-újító New York. Holtan találták man­hattani otthonában Ric Ocasek rockzenészt, a The Cars együttes alapító-frontemberét. A halál oka egyelőre nem ismert, de az idegen­kezűséget már kizárták. A 75 éves Ocasek egy ideje egyedül élt, mi­után tavalyelőtt 28 év után elköl­tözött harmadik feleségétől, Pau­lina Porzikova cseh származású modelltől. A The Cars fő dalszer­­zőjeként Ocasek a nyolcvanas évek elején megalkotta a pop, a rock és a new wave sajátos ele­­gyét, amelyet a mainstream rádió­csatornák is nagy előszeretettel játszottak, és a kritikusok is sze­rettek. Legnagyobb sikerüket az 1984-es Heartbeat City című al­bummal érték el. Ric Ocasek ké­sőbb szólólemezeket adott ki és felkapott producer lett, sok híres elődadó és zenekar lemezén dol­gozott. A 12 éven át aktív The Carst tavaly iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. (juk) Elhunyt a Piramis billentyűse Budapest. Tegnapra virradóra, 66 éves korában elhunyt Gallai Péter, a Piramis billentyűse, dalszerzője. Neki köszönhetjük többek közt a Szállj fel magasra című Piramis­slágert. A zenekar feloszlása után rövid ideig a Bergendy, majd 1985- ig a Bikini tagja volt, később a Fa­vágókban játszottVágó Istvánnal. Több előadónak írt dalokat, ő sze­rezte a Kolumbusz című rockopera zenéjét, az RS9 Stúdiószínház házi szerzője volt. A Nyemcsók János énekessel működő, 2009-ben újjá­alakult Piramisban is játszott, (juk) Gallai Péter (1953-2019) Átadták a kreatív Emmy-díjakat Los Angeles. A kamera másik ol­dalán dolgozó tévés szakemberek legfontosabb díjátadóján a Trónok harca alkotói söpörték be a legtöbb elismerést - 18 jelölésből 10-et. A második legsikeresebb sorozat az HBO Csemobilja és a National Geographic Free Soloja lett, egyen­ként 7-7 kreatív Emmyvel. Díjazták a Leaving Neverland című kétré­szes dokumentumfilmet is, amely Michael Jackson állítólagos gyer­­mekmolesztálásait taglalja két egy­kori áldozat közreműködésével. Ez a film még mindig indulatokat ka­var, a díjátadó helyszínén sokan tüntettek ellene. Animációs kate­góriában a Simpson család legújabb szériájának Mad About the Toy című része nyert. Két díjat kapott a Netflix gyártásában készült új Da­vid Attenborough-minisorozat, az Our Planet. A gála második részét e hét vasárnapján tartják, akkor a szí­nészek, a rendezők és a forgató­könyvírók kapnak díj akat. (va riety) A könyvbemutató a Rómer-ház hangulatos udvarán zajlott (A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents