Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-17 / 216. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com2019. szeptember 17. 7 Abortusz és nőgyilkosság Az abortusz kriminalizálása az illegális beavatkozások számát növeli BOLEMANT LILLA megölt nők már nem fognak szülni! A politi­kusok a választási kam­pány oltárán akaiják fel­áldozni a nők testét és életét! - e két mondat figyelemkeltő címként jelent meg az elmúlt napokban, felhívás­ként két tüntetésre. Az egyiket egyebek mellett az váltotta ki, hogy az utóbbi két hétben három nő és két gyerek halt meg csa­ládon belüli erőszak áldozataként Magyarországon, ahol egyébként éves átlagban hetente egy nőt öl meg jelenlegi vagy volt partnere. „Ezek a gyilkosságok nem »sajná­latos tragédiák«, hanem kellő szak­mai ismeretek birtokában, megfelelő időben történő beavatkozással és kellő politikai akarat mellett mege­lőzhetők! A családon belüli erőszak­kal szembeni fellépés nemzeti érdek. Egy felelős, családbarát kormánynak kötelessége az anyákat és a gyereke­ket megvédeni! Ezért átfogó áldozat­védelmi stratégiát követelünk a csa­ládon belüli erőszak ellen, a szakmai civil szervezetek érdemi bevonásá­val!” - áll a magyarországi nőjogi és emberjogi szervezetek felhívásában, amelyek Budapesten szerveztek tün­tetést. A másik tüntetést, illetve felvonu­lást a szlovák emberjogi szervezetek szervezték Pozsonyban, hogy tilta­kozzanak a kormány terve ellen, amely az abortusztörvény szigorítá­sával durván bele akar avatkozni a nők önrendelkezési jogába. A magyarországi helyzet enyhén szólva riasztó. A magyar kormány a nemrég megrendezett nemzetközi demográfiai konferenciáján gyalá­zatos módon taposta sárba a nők em­berijogait. Többek között hatmillió megölt életről beszélt, vagyis hat­millió abortuszról, 1956 és 2017 kö­zött. A nők tehát gyilkosok. Nem bűnösök azok, akik erőszakot követ­tek el rajtuk, akik a családjuk „biz­tonságában” követik el ezt folyama­tosan, meggátolják a nőt abban, hogy védekezzen a terhesség ellen, vagy épp kényszerítik, hogy abortuszra menjen. Azok sem bűnösök, akik csak egyszerűen nem védekeztek, és terhesen magára hagyták a nőt. És akkor még nem beszéltünk a prosti­túcióról, a szegénységről, a tudatlan­ságról, ami mind a nők kiszolgálta­tottságát növeli. A szlovák képviselők négy olyan törvénymódosító javaslatot terjesz­tettek a parlament elé, amely meg­akadályozná a nők hozzáférését a le­gális és biztonságos terhességmeg­szakításhoz. „A javaslatot olyan ne­mes célokkal indokolják, mint a gyermekvédelem, a nővédelem, vagy az eltitkolt szülések számának csök­kentése, de az igazság az, hogy újra csak a nők élete feletti ellenőrzés nö­velése a cél” - áll a civil szervezetek felhívásában. Az abortusz kriminalizálása nem a csökkenéséhez, hanem az illegális és veszélyes beavatkozások számának növekedéséhez vezet. Az abortuszok száma egyébként is hosszú ideje fo­lyamatosan csökken Szlovákiában (és Magyarországon is), éppen azért, mert nem a tiltások irányítják. To­vábbi csökkentésének legjobb módja az lenne, ha bevezetjük a szexuális nevelést, a családtervezésről szóló tájékoztatást, az ingyenes fogamzás­­gátlást, megelőzzük a nemi alapú erőszakot. A két probléma szorosan össze- . függ és komplex módon kezelhető, csak felelősségteljes politikai akarat kell hozzá, amely emberszámba ve­szi végre a nőket. Hogy a felelős és hozzáértő nők és férfiak száma a döntéshozatalban elérje azt a határt, amikor már hallatszik a szavuk. Vajon lesz-e ilyen valaha szlová­kiai magyar körökben is? Jonhson az árral szemben RÁCZ ORSOLYA egyezmény nélküli kilépésben reménykedők nagyot csalódhattak, a hard brexitet ugyanis immár törvény tiltja, miután elfogadták Hilary Benn munkáspárti képviselő indítványát. Ez azt jelenti, hogy ha nem születik megállapodás, Boris Johnson miniszterelnök köteles október 19-ig halasztást kérni az Európai Uniótól, hogy az október 31 -i egyez­mény nélküli brexitet elkerülje. Kétségkívül fontos lépés volt ez a tör­vény, mivel némi megnyugvást kínál az egyezmény nélküli kilépés el­lenzőinek. Ennek ellenére továbbra sem zárható ki teljesen a hard brexit, aminek négy fő oka van. Először is annak ellenére, hogy jogi következmé­nyekkel járna a törvény ignorálása, Johnson mégis megteheti, hogy nem kér halasztást, és akkor egész egyszerűen megállapodás nélkül sodródna ki az ország az EU-ból. Bár a törvény már a konkrét levél szövegét is tartalmazza a halasztás kérelmezéséről, a miniszterelnök megteheti, hogy nem úja alá, így azt az EU nem fogja figyelembe ven­ni. Másodszor, ez a jogszabály csupán az október 31-i egyezmény nél­küli brexitet blokkolja, és nem vonatkozik az egyezmény nélküli kilé­pésre más dátummal. Tapasztalatból azonban tudjuk, hogy optimista hozzáállás lenne csak egy halasztással számolni, hiszen eddig egyik határidőt sem sikerült betartani. így tehát ha az a cél, hogy az egyez­mény nélküli kilépést elkerülje az ország október után, arra a BBC elemzése szerint két mód van: egy mindenki számára elfogadható kilé­pési egyezmény ratifikálása, vagy a brexit teljes eltörlése. Harmadszor, elméletileg egy újabb parlamenti szavazás során megtörténhet, hogy a képviselők többsége az egyezmény nélküli kilépésre szavaz, így a brit miniszterelnök nem lenne köteles halasztást kérni az EU-tól (bár erre jelenleg nagyon kicsi az esély, de ez a forgatókönyv sem zárható ki). Végül negyedszer: az unió nem köteles rábólintani a halasztási kére­lemre. Sokszor feledésbe merül, hogy a brexit módja és dátuma nem Nagy- Britannia önálló döntése, annak ellenére, hogy az elmúlt három év brexitsztorija nagyrészt brit belpolitikai viszálynak tűnt. A britek eset­leges halasztási kérelmét mind a 27 tagállamnak jóvá kellene hagynia, és már tudjuk, hogy nem mindenki támogatja a vég nélküli brexit­­dilemmát. Arról nem is beszélve, hogy az új törvény három hónapban határozza meg a halasztás idejét, az EU viszont javasolhatna rövidebb vagy hosszabb periódust, ahogy azt a múltban már tette. Ebben az eset­ben viszont a brit parlament ezt akár el is utasíthatja, és ezzel az ország egyezmény nélkül hagyná el az uniót a következő hónap végén. Éközben Johnson továbbra is ragaszkodik október 31 -hez. A múlt héten látott napvilágot egy elemzés a hard brexit következményeiről, amely például gyógyszerhiányra, a visszaállított határellenőrzés miatti kereskedelmi késedelmekre, illetve sorozatos tüntetésekre vagy akár zavargásokra figyelmeztet. Mindez valójában nem újdonság már, azt azonban elérte az elemzés, hogy a font újabb mélyrepülést mutasson be. A helyzeten az sem javít, hogy a miniszterelnök és társai roadshow­­ba kezdtek, hogy az egyezmény nélküli kilépésre készítsék fel a lakos­ságot. Eközben az EU vár, hogy milyen újabb kéréssel állnak elő a bri­tek. A figyelmeztető elemzés akár még Johnson javára is válhat, ha komolyan gondolja, hogy nem akarja egyezmény nélkül elhagyni az EU-t, hiszen ezzel nyomást gyakorolhat uniós partnereire. Brit részről egyébként az EU-t sokszor vádolják a rugalmasság és nyitottság hiá­nyával a tárgyalások során. Való igaz, hogy az EU-nak nem áll érde­kében egy kilépés nélküli káosz, és hogy ezért bűnbaknak kiáltsák ki, ezért is ment bele az eddigi halasztási kérelmekbe. De hogy az EU hi­bája lenne, hogy itt tartunk, túlzás. Az egyébként hallgató uniós veze­tés többször megerősítette, hogy a brit fél Johnson színre lépése óta nem állt elő konstruktív párbeszédet segítő javaslattal, alternatíva hiá­nyában pedig csak a már lezárt kilépési egyezmény vagy a rendezetlen kilépés marad. Az elkövetkező hetek Nagy-Britannia és Johnson szá­mára is meghatározóak lehetnek. A végkifejlet még nyitott: nem kizárt egy újabb halasztási kérelem, a hard brexit, de akár az október 31 -i, egyezménnyel történő búcsú sem. A gazdasági bevándorlókat is szétosztanák az olaszok A földközi-tengeri migrációs útvonalon érkezők különbségtétel nélküli szétosztását szorgalmazza az új olasz kormány - számolt be az ügyben formálódé nemzetközi megállapodás részleteiről az olasz sajté. A Corriere della Sera úgy érte­sült, Spanyolország és Görögor­szág is csatlakozik a migrációs megállapodáshoz, amelyet szep­tember 23-án a máltai Vittoriosá­­ban a francia, német, olasz és mál­tai belügyminiszter készül aláírni a dél-európai partokra érkező mig­­ránsok szétosztásáról. Elosztás a hajón A lap információi szerint a római kormány az érkező migránsok part­ra szállás előtti szétosztását szorgal­mazza. Miközben a migránsok még az őket szállító hajón tartózkodnak, megtörténik a tagállamok közti „azonnali kvótayállalás”, és az em­bereket csak ezután tehetik ki a ki­kötőben. Az első számú dél-európai kikötési pontnak számító Olaszor­szág így akarja elkerülni, hogy rá háruljon az esetleges menedékkérők és az illegálisnak minősülő gazda­sági bevándorlók megkülönbözte­tése. Róma logikája szerint a külön­böző tagállamokban való szétosztás után történhetne meg a migránscso­port tagjainak azonosítása, a mene­dékkérők és az illegális bevándor­lók megkülönböztetésével, vala­mint utóbbiak hazaszállításával. így. az illegális bevándorlók - akiket a korábbi gyakorlat szerint a tagálla­mok nem vettek át - nem maradná­nak kizárólag Olaszországban. Horvátország is nyisson Róma ezen kívül felvetette, hogy rendkívüli létszámú migránscso­­portok érkezése esetén ne csak Olaszország és Málta nyissa meg ki­kötőit, hanem körforgásszerűen Franciaország, Spanyolország, va­lamint Horvátország is - írta az II Messaggero római napilap. Olasz lapértesülések szerint az aláírás előtt álló és még nem nyilvá­nos megállapodás olasz vázlatát En­­zo Moavero Milanesi volt külügy­miniszter dolgozta ki. Az Olaszor­szágba érkező migránsok szétosztási tervét azonban Párizs addig nem tá­mogatta, amíg Matteo Salvini volt az olasz belügyminiszter, nehogy ezzel neki kedvezzen. Most viszont Párizs kész együttműködni az új olasz kor­mánnyal: Emmanuel Macron fran­cia elnök az olasz fővárosban szer­dán tárgyal Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel. Párizs és Berlin korábban az olaszországi partokra érkezők 25-25 százalékának átvéte­lét jelentette be. A német kormány viszont tegnap közölte, hogy csak átmeneti időre hajlandó az Olaszországba tengeri úton érkezők negyedét befogadni. A dél-olaszországi Lampedusa szigetéről tegnap hetven migránst helyeztek át a szicíliai regisztrációs központokba. Lampedusán a 95 fé­rőhelyes migránstáborban 154-en maradtak: közöttük van az Ocean Vi­king civil hajóval szombaton érke­zettek egy része, valamint azok, akik szintén a hétvégén kötöttek ki a szi­get partjain. Az új olasz kormány megalakulásáig két migráns tartóz­kodott a helyi táborban - közölte a lampedusai polgármester, Salvatore Martello. (MTI) (Lubomlr Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents