Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-17 / 216. szám

www.ujszo.com | 2019. szeptember 17. KÖZÉLET 3 Agócs Attila: A Kuciak-gyilkosság után ki kellett volna lépnünk a koalícióból DEMECS PÉTER Agócs Attilát szombaton választotta meg a Híd közgyűlése a párt új alelnökének. A párton belüli helyzetről, a csökkenő támogatottságról és arról kérdeztük, miért futottak zátonyra az MKP-val folytatott tárgyalások. Nagy József kilépett a pártból, Cséfalvay Katalin a héten távozik, Martin Fedor elhagyta a parla­menti frakciót. Milyen kondíció­ban van ön szerint most a Híd? A párt óriási előnye az, hogy vi­szonylag sokszínű a tagsága és a vá­lasztói bázisa. Én ezt az egészet a tát­rai szélviharhoz hasonlítottam kö­szönőbeszédemben. Hiszen amikor egynemű az erdő a hegyoldalban, minden fa egyforma, s egy időben lett kiültetve, akkor jön egy szélvi­har, s az egészet ledönti. Nálunk vi­szont nagyon sokrétű a párt össze­tétele. Vannak konzervatívok, nem­zeti liberálisok, balliberálisok, sok­féle politikai irányzat képviselője. Vannak magyar, szlovák, ruszin és roma tagjaink, választóink. Az egyik dolog tehát ez a sokrétűség, a másik pedig az, hogy mondjon bárki bár­mit, a Híd megalakulása óta, magyar vonalon, Dél-Szlovákiában ez az egyedüli reális nagypolitikai kor­mánytapasztalat. Itt azért nem egy­két évről beszélünk, hanem egy év­tizedről. Egy évtizede a nagypoliti­kában a Híd képviselői vannak je­len. Azzal pedig, hogy most meg­mutatta a párt, hogy hajlandó a fia­talokat is bevonni, összetudjuk ezt a tapasztalatot kapcsolni a fiatalos, progresszívabb rálátással a dolgok­ra. Én ebben bízom, és ezért is vál­laltam el az alelnöki posztot. Tény­leg hiszek abban az üzenetben, amit a Híd már kezdetben megfogalma­zott. S ha segítségre van szükség most, akkor ki kell állni a gátra és meg kell próbálni. A parlamenti választás viszont minden jel szerint február 29-én lesz, nem késő ez erre az újításra, a fiatalok bevonására? Ezt nehéz megmondani. Ne feled­kezzünk meg arról sem, hogy azért a közgyűlésen nem egy kis, jelenték­telen döntés született. Itt arról be­szélünk, hogy a párt négy alelnöke közül én vagyok a második legidő­sebb a magam 41 évével. Ez massziv fiatalítás, ami jó ideje ért a belső be­NAGYROLAND Hiába a 10 százalékos béremelés, a tanári pálya még mindig nem elég vonzó a kezdő fiatal oktatók számára - tájékoztatott a Szlovák Peda­­géguskamara (SKU). Állítják: az oktatási tárca még mindig nem teljesítette az ígéreteit, amelyeket 2016-ban tett. Pozsony. Az SKU a tegnapi saj­tótájékoztatóján rámutatott, hogy a tanárok anyagi helyzete ebben a szélgetésekben és folyamatokban, erre pedig idő kell. Amikor egy párt eldönti, hogy ezt meg kell lépnie, azért az nem egy nap alatt történik meg. A többség döntött erről a cse­réről, nem két-három ember. Említette a Híd tízéves tapasz­talatát a nagypolitikával. Tíz év alatt a Híd viszont eljutott oda, hogy jelenleg a parlamentbe jutá­sért harcol, támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint 4 százalék körül mozog. Mi történt? Ennek nagyon érthető objektív okai vannak. Amikor 2016-ban a Híd belépett ebbe a kormányba, akkor emlékszem, hogy valamelyik szlo­vákiai magyar portál kérdezett en­gem is, hogy mit szólok hozzá. Én azt mondtam, hogy a Híd ezzel nagyon nagy árat vállal, de a régióinknak csak ez az egy lehetősége van ko­moly segítséghez jutni a következő években. De nemcsak a Híd vállalt nagy kockázatot, hanem Bugár Béla is, aki ezzel a lépéssel addigi képét is kockára tette. Ez pedig beigazoló­dott. Hiszen az a sok negatív dolog, ami a többi pártból ránk ragad, mint­ha benne személyesedne meg, s ő jó­val többet kap ezért, mint amit ér­demel. De az ő döntése volt, hogy ebbe belement. A másik dolog pedig nyilván a Kuciak-gyilkosság volt, amely után volt egy töréspont. Ak­kor én magam is - bár akkor még csak megfigyelőként voltam jelen az or­választási ciklusban sem javult so­kat. A regionális iskolahálózatban dolgozó kezdő pedagógusok tari­fabére idén szeptembertől 9,5 szá­zalékkal nőtt, vagyis jelenleg brut­tó 831 euró. Az SKU ugyan öröm­mel fogadta az emelést, azonban szerintük ez még messze nem elég, hiszen a bérek nem reagálnak elég­gé a munkaerőpiaci helyzetre, va­lamint a folyamatosan növekvő megélhetési költségekre sem. Pél­daként a hipermarketben dolgozó eladók bérét emelték ki, aki átlag­ban bruttó 930 eurós kezdőfizetésre számíthatnak. Ehhez képest a taná­szágos tanács ülésén arra biztat­tam az országos tanács tagjait, hogy támogassák a kilépést és próbálkoz­zunk egy újrakezdéssel. De sajnos akkor is úgy tűnt, hogy a belső fo­lyamatok, a matematika, a politikai számvetés miatt ezt mégsem lehet meglépni. Hibaként könyveli el, hogy a Ku­ciak-gyilkosság után kormányban maradt a Híd? Ha akkor rajtam múlott volna, ak­kor én biztos a kilépés irányába for­dítom a kormánykereket. Nyilván akkor még nem lehetett látni az összes következményt és azt, hogy mi fog még előkerülni, de azért min­denki érezte, hogy fordulóponthoz értünk. Ami történt, az súlyos dolog volt, s a társadalomban is érezni le­hetett, óriási igény van az új típusú politizálásra. Azt remélem, hogy az új alelnökökkel ezt az új típusú po­litizálást is meg tudjuk jeleníteni. Az elmúlt hetek témája volt az MKP-val való összefogás, a tár­gyalások azonban zátonyra futot­tak. Nem gondolja, hogy hiba volt nem megegyezni? Én a koalíciókötés ellen szavaz­tam, mert úgy gondolom, hogy na­gyon nehéz lett volna kordában tar­tani azt, hogy a politikusok által elő­re kiegyezett arányok a reális parla­menti helyek arányaiban is tükrö­ződjenek. Nagyon jól tudjuk, hogy rok kezdőfizetése nem túl vonzó, így a kamara szerint nem meglepő, hogy egyre nagyobb pedagógushi­ány alakul ki az országban. Állítá­saikat a Profesia.sk elemzésével is alátámasztották. A portál rámuta­tott, hogy idén januártól augusztus végéig összesen 2728 pedagógusi állást hirdettek az Edujobs.sk por­tálon. Három évvel ezelőtt ugyan­ebben az időszakban még mind­össze 1232 pedagógust kerestek az iskolákba. A munkaerőhiány folya­matosan nő, azonban az érdeklődés csökkenni látszik. Míg 2016-ban egy tanári álláshirdetés iránt átlag­amikor a Híd megalakult, akkor az MKP megörökölte a korábbi közös időkből a teljes társadalmi struktúrát. Gondolok itt a Csemadokra, a peda­gógusszövetségre, mindenféle civil szervezetre, amelyeket a magyaror­szági támogatásokkal a mai napig az MKP táplál és működtet. Ez a széles körű, ilyen típusú társadalmiasítás nehezen ellensúlyozható egy közös listán. Én nem ismerek olyan mecha­nizmust, amely garantálta volna, hogy ha közösen szerzünk 14 helyet, nagyjából fele-fele arányban legye­nek majd a végén a parlamentben az embereink. Például ezért sem támo­gattam a megegyezést, mert valami­lyen paritásos elvnek itt érvényesül­nie kellene. A megállapodás, ha jól tudom, azon bukott meg, mert nem tud­(Somogyi Tibor felvétele) tak megegyezni, milyen arányban lesznek a közös listán a két párt képviselői... A százalékokról való vita szerin­tem egy kicsit fedőtörténet volt. Hi­szen ha igazán akarta volna az MKP ezt az együttműködést, akkor ami­kor a Híd 70:30-at javasolt, ők pedig 50:50-et, jöhetett volna egy ajánlat­tal a 60:40-re. Valószínűleg azért nem jött, mert ők sem a matemati­kával akartak játszani. Hogyan vi­selkedtünk volna bizonyos helyze­tekben, kik lennének a közös hőse­ink, hogyan viszonyulnánk a ma­gyarországi támogatáspolitikához? ban 13-an érdeklődtek, addig ez a szám idén 6,4. A kamara szerint a közeljövőben a helyzetet tovább súlyosbíthatja a 65 év feletti okta­tók nyugdíjba vonulása. Vladimír Crmoman, az SKU elnö­ke arra figyelmeztetett, hogy az ok­tatási tárca még mindig nem tartotta be, amit Robert Fico a 2016-os vá­lasztás előtt ígért. A Smer elnöke ak­kor kijelentette: a kormánynak ele­gendő anyagi forrás áll rendelkezé­sére, hogy a tanárok átlagbére elélje az országos átlagbér 1,2-szeresét. Éz még azóta sem teljesült, a pedagógu­sok jelenlegi átlagbére 1196 euró, Közösen osztanánk a Magyaror­szágról érkező pénzeket? A Magyar Állandó Értekezletre attól kezdve közösenjárt volna a két párt? Ezt nem is tudom elképzelni, s mindez mint­ha nem lett volna rendesen kibeszél­ve. Teljesen csak technikai síkon folyt a vita. Azt gondolom, hogy sokkal mélyebbre kellett volna menni a tárgyalások során, s ez mu­tatja azt, hogy későn kezdődött a tár­gyalás. Ha ez a vita elindul egy bő fél évvel vagy másfél évvel ezelőtt, ak­kor lehet, hogy ma megegyeztünk volna egy szigorú együttműködési szabályrendszerben. A vita viszont rövid volt és sekélyes. Mindeközben pedig a háttérben újabb mozgalmak formálódnak, egyre több párt kapcsolódik be a magyar szavazatokért folytatott harcba. Ennek pedig minden jel szerint az lesz a végeredménye, hogy az egyes mozgalmak kisak­kozzák egymást a parlamentből. Ennek a veszélye elég jelentős. Ez viszont nemcsak magyarkérdés, ha­nem regionális kérdés is, hiszen lát­juk, hogy jelenleg a parlamentbeju­tásra esélyes pártoknak sincsenek elég erős struktúrái a régiókban. Ez tehát nem csak a magyarokról szól, hiszen ha Nógrádban nem lesz jó az út, akkor az ott élő szlováknak és romának ugyanúgy nem lesz jó, mint nekünk. Az általunk is lakott régiók kieshetnek a parlamentből, az pedig komoly dolog. S mi az oka ennek? Úgy gondolom, hogy a túl­zott taktizálás a túloldalon. Úgy tűnik, mintha ez az egész egy szét­szóródás és majdani összegyűjtés játék lenne a részükről. Az újonnan alakuló formációkban mindig megjelennek mostani vagy egykori MKP-sok, akik mintha azt készíte­nék elő, hogy majd a végén meg le­hessen mutatni az összefogást, azt, hogy nélkülünk is össze lehet fogni. Ha ez véletlenül tényleg így van, és nem akarok konspirációkat gyárta­ni, akkor csak eljátsszák az össze­fogást, amelyről tudjuk, hogy a va­lóságban nem történik meg. Ez po­litikai marketingfogásnak jó lehet, de nem szolgálja azt a célt, amelyre az emberek vágynak. Milyen reális esélyt lát arra, hogy a Híd a következő választá­son bejut a parlamentbe? Nagyon remélem, hogy bejut. Az utolsó felmérés 4,2 százalékot mu­tatott, ami az előző mérésekhez ké­pest kicsit jobb. De ez még így is egy nagyon soktényezős játék lesz. vagyis az átlagbér 1,1 -szerese. Ha Fi­co betartotta volna az ígéretét, akkor a tanárok átlagfizetésének jelenleg 1275 eurónak kellene lennie. Az oktatási tárca lapunkkal közöl­te: a pedagóguskamara nem tárgyalt a minisztériummal a bemutatott elemzésről. „A tárca csak akkor nyil­vánulhat meg az ügyben, miután az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) ele­mezte az adatokat. A minisztérium vezetősége, valamint a szakembere­ink is szívesen megismerkednének a részletekkel, de sajnos Crmoman úr erre nem adott lehetőséget”- reagált a tárca. Agócs Attila, a Hldalelnöke, Fülek polgármestere Továbbra is elégedetlenek a pedagógusok a fizetésük miatt

Next

/
Thumbnails
Contents