Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-14 / 214. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 14.1 www.ujszo.com Johnson Junckerrel tárgyal Alsóházi elnök: csak olyan brexit képzelhető el, amilyent a brit parlament jóváhagy RÖVIDEN Hongkong: tilos a hétvégén tüntetni Hongkong. A hongkongi rend­őrség betiltotta a Civil Human Rights Front nevű ellenzéki cso­port által vasárnapra meghirde­tett tüntetéseket. A tüntetéssel a demokráciapárti aktivisták kö­veteléseik teljesítésének szeret­nének érvényt szerezni. Fő kö­veteléseik: a rendőrségi akciók független kivizsgálása, a tünte­tésekkel összefüggésben őrizet­be vettek szabadon engedése, a velük szemben felhozott „láza­dás” vádjának ejtése és demok­ratikus választás megtartása. Hongkongban a harmadik hó­napja tartó tömegtüntetéseket egy törvénytervezet váltotta ki, amelynek értelmében bűnügyi eljárás esetén gyanúsítottakat adhattak volna ki Kínának. (MTI) 400 millió dollárt kap Ukrajna Washington. Washington en­gedélyezte csaknem 400 millió dollár katonai segély folyósítá­sát Ukrajnának. A segély hadi­­technikai eszközök és hadfel­szerelések beszerzésére, vala­mint szolgáltatásokra fordítható, erősítendő az ukrán hadsereg védelmi képességét. „Ez a kato­nai támogatás az Egyesült Álla­mok részéről az ukrán népnek az orosz agresszió elleni harchoz az országaink stratégiai partnersé­géről tanúskodik, és komoly hozzájárulás jelent az európai és az euroatlanti biztonság meg­erősítéséhez” - írta az ukrán nagykövetség. (MTI) Elnökválasztás Tunéziában Tunisz. Előrehozott elnökvá­lasztást tartanak holnap Tunézi­ában, miután az ország első de­mokratikusan megválasztott ál­lamfője, Bédzsi Káid esz-Szebszi 92 éves korában meghalt július­ban, öt hónappal hivatali idejé­nek lejárta előtt. Az elnöki tiszt­ségre 26 jelölt pályázik, van két női elnökjelölt is. A legnépsze­rűbbjelöltek Jusszef Sahídje­­lenlegi tunéziai kormányfő és az Ennahda nevű befolyásos, mér­sékelt iszlamista mozgalom alel­­nöke, Abdel-F attáh Muru. (MTI) Kínai gesztus az USA irányába Peking. Kína felfüggeszti egyes amerikai agrártermékek - köz­tük a szójabab és sertéshús - esetében a pótvámokat, továbbá támogatja amerikai mezőgazda­­sági termékek beszerzését. A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, a kínai kormány támo­gatja a hazai vállalatokat abban, hogy a piac és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabá­lyaival összhangban bizonyos mennyiségű amerikai agrárter­mékeket vásároljanak. Kína azt követően tett újabb enged­ményt, hogy Washington, a kí­nai nemzeti ünnepre való tekin­tettel október 1-éről 15-ére ha­lasztotta az egyes kínai árucik­kekre kivetett, legújabb pótvá­mok hatályba léptetését. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Jean-Claude Juncker­rel, az Európai Bizottság elnö­kével tárgyal hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Ez lesz kettejük első négy­­szemközti hivatalos találko­zója azóta, hogy Johnsont júli­usban a kormányzó brit Kon­zervatív Párt vezetőjévé és miniszterelnökké választot­ták. A londoni alséház elnöke szerint az Egyesült Királyság EU-tagsága kizárólag a parlament által jóváhagyott módokon szűnhet meg. A kormányfői hivatalnak otthont adó Downing Street részletek nélküli tegnapi tájékoztatása szerint Johnson ésJunckermunkavacsoránveszrészt. Az illetékes hangsúlyozta ugyanak­kor: a találkozó ténye nem jelenti azt, hogy áttörésre lehet számítani a brit EU-tagság megszűnésével (brexit) kapcsolatos nyitott kérdések megol­dásában. Boris Johnson rendszere­sen hangoztatott álláspontja szerint van lehetőség új megállapodás eléré-Leállították Leállította az Andrej BabiS cseh kormányfő és családtag­jai ellen indított büntetőeljá­rást a prágai főügyész. A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás uniós támo­gatása ügyében az EU-pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsította a kormányfőt. Prága. Idén áprilisban azzal zár­ták a vizsgálatot, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, a rendőr­ség ezért vádemelést javasolt az érin­tettek - Babis, valamint Babis fele­sége, fia és sógora, s további három személy - ellen. A büntetőeljárás le­állítását Martin Erazim prágai fő­ügyész most azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a kö­vetkeztetésre jutottak: a Gólyafész-Az amerikai demokrata elnök­jelölt-aspiránsok főleg egy­mást bírálták a texasi Houston egyik egyetemén tartott vitá­jukon. A vitát a Demokrata Or­szágos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) szervezte meg. Houston. Tíz politikus vett rajta részt: Joe Biden volt alelnök, Eliza­beth Warren massachusettsi, Bemie Sanders vermonti, Kamala Harris kaliforniai és Amy Klobuchar min­­nesotai szenátor, Cory Booker, aki New Jersey szenátora, továbbá Ju­lián Castro, az Obama-kormány építésügyi minisztere, Pete Buttigi­­eg, az indianai South Bend városka polgármestere, Beto O'Rourke volt texasi képviselő és Andrew Yang üzletember. Az egyik műsorvezető, Jorge Ramos spanyolul indította el a vitát, és bevezetőjében azt mondta: „ez a mi országunk is”. Ez volt a harmadik országos tévé­sére az Európai Unióval a brexit fel­tételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az EU többször is megerősített ál­láspontja viszont az, hogy nem le­hetséges a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elutasított brexitmegállapodás újra­tárgyalása. John Bercow, a londoni alsóház elnöke név említése nélkül, de egyértelműen Boris Johnson mi­niszterelnök legutóbbi kijelentéseire utalva képtelenségnek és elképesz­tőnek nevezte, hogy bárkiben egy­általán felmerüljön a parlament által hozott törvények be nem tartásának gondolata. A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a konzervatív párti kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból október 31-én, a brexit je­lenleg érvényes határnapján. A leg­nagyobb ellenzéki erő, a Munkás­párt kezdeményezésére született, hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a brexit feltételrendszeréről, és ha a páriá­két építtető cég a kérdéses időszak­ban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. „Az igazságügyi szervek korábban ezt az állítást valótlannak tartották, ezért indították el a bűnvádi eljárást” - magyarázta Erazim a prágai ügyész­ség honlapjára feltett közleményben. Döntését az eljárási szabályok szerint megküldik Pavel Zemannak, a Cseh Köztársaság főügyészének, aki három hónapon belül még ér­vénytelenítheti azt, amennyiben tör­vénytelenség merül fel az ügyben. Andrej Babis a kezdetektől fogva ta­gadja, hogy visszaélés történt volna az európai uniós pénzekkel. Úgy vé­lekedett, hogy politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből. vita, amelyet június óta a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázók szá­mára szerveztek meg, de ez volt az el­ső, amelyen a párt mindhárom jelen­leg legnépszerűbb politikusa, Joe Bi­ment a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kez­deményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Ta­nácsnál a kilépés elhalasztását há­rom hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. Boris Johnson az elmúlt na­pokban azonban többször is határo­zottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó A Gólyafészek-ügy lényege: a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Ágrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőköz­pont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és isme­retlen tulajdonba került. A rá követ­kező évben, 2008-ban kisebb vállal­kozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU- támogatásra. Ha a Gólyafészek az Ágrofert része maradt volna, nagy­­vállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott ha­táridő letelte után ismét az Ágrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már vissza­fizette az államnak az 50 millió ko­ronás támogatást. (MTI) den, Elizabeth Warren és Bemie San­ders részt vett. A vita fő témái most is az egészségügy helyzete, a beván­dorlás ügye és a fegyvertartás szigo­rításának kérdése volt. Az egészség­kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha a parla­ment által kijelölt határidőig nem születik új megállapodás a brexit feltételrendszeréről. Bercow kije­lentette: a törvényhozók „rettenetes példát állítanának” a társadalom elé, ha eltűrnék, hogy az általuk elfoga­dott jogszabályokat valaki figyel­men kívül hagyja. Októberi szavazás a biztosokról Brüsszel. Az új összetételű Európai Bizottság jóváhagyásá­ról október 23-i ülésén szavaz az Európai Parlament (EP). A meg­hallgatásokat szeptember 30. és október 8. között tartják az EP szakbizottságaiban, e fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek elutasítása. Egyelőre nem tudni, a 26 biztosjelöltet mikor és melyik bizottságban fogják meg­hallgatni, erről jövő csütörtökön lesz döntés. Az esetleges jelölt­csere esetén újabb első meghall­gatásokra október 14-én és 15-én kerülhet sor. Az EP ún. Elnökök Értekezlete október 17-én érté­keli az eredményeket. A testület végleges összetételéről október 23-án szavaznak. Végül az Eu­rópai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot. (MTI) ügyet illetően Joe Biden élesen bí­rálta a párt balszámyához sorolt Eli­zabeth Warren és Bemie Sanders el­képzeléseit, amelyek szerint minden­kire ki kellene terjeszteni az egész­ségbiztosítást, és meg kellene szün­tetni a magánbiztosítókat. A már má­sodszor elnökjelölt, Hillary Clinton korábbi kihívója, Sanders fel is csat­tant: „Ne hasonlítsák az én szocializ­musomat a venezuelaihoz!”. A politikusok sokat és hevesen bí­rálták egymást, elemzők szerint töb­bet, mint Trump elnököt. Pete Butti­­gieg meg is jegyezte: ezért nézhetet­­lenek az elnökjelölti viták, minden­kinek csak azt juttatják eszébe, hogy miért nem szereti Washingtont. Juli­án Castro visszaszólt: „ezt hívják de­mokrata előválasztásnak”. A Texas­ban született, de mexikói gyökerű Castro az El Pasóban augusztus ele­jén elkövetett tömeggyilkosságról azt mondta: az elkövető olyan embere­ket vett célba, mint például ő. (MTI) a Babis elleni eljárást Egymást szapulták a demokraták elnökjelöltjei Balról Bernie Sanders szenátor, Joe Biden volt alelnök és Elizabeth Warren szenátor. Bejelentkeztek az elnöki posztért. (tasr/ap) John Bercow, az alsóház elnöke óva intette Boris Johnsont (TASR/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents