Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-14 / 214. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2019. szeptember 14. I 3 Kedden szavaznak a parlamentben Pellegriniről Peter Pellegrini szerint Igor Matoviő kényelmes helyzetben van (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Két sikertelen próbálkozás után tegnap végül sikerült megnyitni a parlament rendkívüli ülését, melynek egyetlen programpontja Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök és a kormány leváltása volt. A tárgyalás ugyan megkezdődött, de a képviselők csak kedden szavaznak. Az ellenzék korábban már kétszer is indítványozta a rendkívüli ülés összehívását, mivel a miniszterelnök nem volt hajlandó leváltani a Marián Kocnerrel összefüggésbe hozott Monika Jankovskát, az igazságügyi minisztérium államtitkárát. Jankovská közben lemondott, de az ellenzék továbbra is indokoltnak tartotta a rendkívüli ülés összehívását, mivel elmondásuk szerint Pellegrini nem vállalt politikai felelősséget a kialakult helyzetben. A koalíciós partnerek képviselői azonban mindkétszer megakadályozták az ülés megnyitását azzal, hogy nem KÓSAANDRÁS A közoktatás átalakítása elleni tiltakozáskóppen pénteken sok középiskolás diák nem ment be az iskolájába Magyarországon, de ez hangsúlyosan nem „diáksztrájk" volt. „Mivel 15 évesen én is azért tüntettem, hogy Fodor Gábor oktatási minisztériuma adja vissza a gimnáziumomat az egyháznak, ezért minden szolidaritásom a demonstráló diákoké” - ezekkel a szavakkal válaszolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón egy kormánysajtótól érkező kérdésre, miszerint elítéli-e, hogy fiatalok vesznek részt politikai demonstráción. A kormány ellen A miniszter szavai azért is érdekesek, mert a diákok pénteken kifejejelezték részvételüket a szavazáskor, így a plénum nem volt határozatképes. Az ellenzék azonban harmadszor is összegyűjtötte a szükséges aláírásokat, így Andrej Danko (SNS) házelnök péntek délutánra zetten a kormánypolitika elleni tiltakozásként nem mentek iskolájukba, bár a demonstráció résztvevői minden fórumon hangoztatták, hogy ez nem egy pedagógus-, főleg nem egy „diáksztrájk”, és arra kérték a tiltakozástól távol maradó gyerekek szüleit, hogy ezt az egy napot igazolják az iskolában. (A magyar szabályok szerint egy tanítási évben összesen három nap hiányzást a szülő minden további dokumentum bemutatása nélkül igazolhat a gyermeke számára.) A tiltakozást még kora nyáron azért szervezték, mert az oktatási törvény módosításával gyakorlatilag megszüntették a magántanulói státuszt, az eddiginél is kevésbé számít majd a tanárok, szülők véleménye az igazgatóválasztás esetében és szigorodnak az iskolakezdés szabályai is. Eddig sokan „menekítették” ki gyermeküket az egyre rigidebb és uniformizáltabb állami közoktatási rendszerből úgy, hogy magántanulói státuszt kérvényeztek gyermeküknek - amit rendszerint meg is kaptak külökénytelen volt egy újabb ülést összehívni. Az ülést tegnap már sikerült megnyitni, 130 képviselő jelezte részvételét. A szavazást viszont kedd délelőttre halasztották. Igor Matovic nősebb procedúra nélkül. Az iskolák igazgatóinak kiválasztásánál eddig is az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szava volt a döntő, de legalább figyelembe kellett venni a szülők és a pedagógusok véleményét is, most már erre sem lesz szükség. Kádári rendszer A tiltakozók hatpontos követeléslistát fogalmaztak meg. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke fővárosi sajtótájékoztatón a 444.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy a Kádár-rendszer derekán volt jellemző olyan oktatási struktúra, mint ma. Példaként említette, hogy központosítás zajlik, és beszorítják az innovációt. Ráadásul több tanár elégedetlen, mint amennyi mer erről beszélni, tettekre bírni pedig még nehezebb a pedagógusokat - mondta az érdekvédő. A szakszervezeti elnök úgy látja, hogy a diákok szándékai közel állnak a rendszerváltás idején megfogalmazott követelésekhez - írta a 444.hu. Alternatív oktatás A szervezők a tiltakozás mellett al(OEaNO) első felszólalóként élesen bírálta Pellegrinit, a legfeleslegesebb kormányfőnek nevezte, bármiféle vízió nélkül. Az OCaNO elnöke továbbra is azt kifogásolta, hogy Pellegrini nem volt hajlandó leváltani Jankovskát, inkább arra várt, hogy bebizonyosodjon, az államtitkár valóban kommunikált Kocnerrel. „A közvélemény pedig várjon 7-8 évet a bírósági döntésre?” - tette fel a kérdést Matovic. Pellegrini szerint Matovic kényelmes helyzetben van, amikor másokat bírálhat, hiszen a 10 éves politikai pályája alatt nem kellett felelősséget vállalnia semmiért. „Én pontosan értem, mi a politikai felelősségvállalás. Sosem állítottam, hogy bíróság döntésére várok, de egy újságcikk alapján egy ilyen döntést nem lehet meghozni” - reagált a miniszterelnök. Hozzátette: az ellenzéki vezetők közül Richard Sulik, Boris Kollár és Igor Matovic is kapcsolatban álltak Kocnerrel. Andrej Danko a tegnapi koalíciós tanács után kijelentette: Pellegrini a keddi szavazáskor számíthat a koalíció támogatására. tematívát is szerettek volna mutatni, ezért számos önkéntes tanítási órát, programot szerveztek erre a napra. Csak néhány példa: Eörsi László történész 1956-os túrát szervezett a VIII. kerületbe (itt zajlottak a legsúlyosabb harcok); Körösztös Gábor költő „Miért unalmas az irodalomóra, avagy irodalom-e az irodalomtörténet?” címmel tartott előadást; a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet „Állampolgári és választási ismeretek” kurzust tartott; Tremmel Márk blogger, „álhírvadász” a fake nevesről beszélt az érdeklődőknek; a Közélet Iskolája mozgalom pedig „A suli teszi az embert? - interaktív gondolkodás az oktatási egyenlőtlenségekről” címmel szervezett beszélgetést. Budapesten kívül vidéki nagyvárosokban is tartottak hasonló akciókat, a kormányzat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljes kommunikációs bojkottja mellett. A szervezőknek azért abból a szempontból túl sok illúziójuk nem lehetett) a demonstráció eredményeit illetően, hogy a kormány még egyetlen esetben sem volt hajlandó ilyen megmozdulások nyomán valamely eltervezett jogszabályváltozás felülvizsgálatára. Diplomáciai vita a magyar-szlovák meccs után Pozsony/Budapest. A szlovák külügyminisztérium behívatta Pető Tibort, a pozsonyi magyar nagykövetet a Magyarország-Szlovákia Európabajnoki selejtezőn történtek miatt. A lelátókon ugyanis feszült hangulat uralkodott, a vendégszektorban tartózkodó szlovákiai magyar szurkolók többször is összetűzésbe kerültek a szlovák szurkolókkal, valaki pedig megpróbált felgyújtani egy szlovák címert ábrázoló sálat. A rendőrség két személyt vett őrizetbe a meccs után, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) pedig már nyomozást indított a sál gyújtogatása miatt. A szlovák külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a szlovákellenes jelszavakat és az állami jelképek megsértését. Ennek érdekében a tárca felszólította a magyar nagykövetet, hogy tolmácsolja a minisztérium kérését, miszerint a magyar kormányzati hivatalok szenteljenek nagyobb figyelmet ennek a jelenségnek, és minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzenek megelőzni vagy kiküszöbölni az ilyen megnyilvánulásokat. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter eltúlzottnak és egyben hisztérikusnak nevezte a szlovák külügy reakcióját. „Ha én minden egyes olyan eset után behívnám a szlovák nagykövetet a külügyminisztériumba, amikor egy sporteseményen szlovák szurkolók tiszteletlenül viselkednek magyar emberekkel, sportolókkal, a magyar nemzettel szemben, akkor a szlovák nagykövet állandóan ott lenne a minisztériumban” - jelentette ki a külügyminiszter, (nar, tasr, MTI) Kiska lett a harmadik Pozsony. Ha most tartották volna a parlamenti választást, Andrej Kiska volt államfő frissen bejegyzett pártja, a Za l’udí 8,6%-kal a harmadik helyen zárt volna - derül ki a JoJ televíziónakkészültPolis-felmérésből. A legtöbb szavazatot még mindig a Smer szerezné, Robert Fico pártja 20,3%-kal végzett volna az első helyen. A Progresszív Szlovákia és Spolu koalíciója ugyanannyi, 13,2%-ot kapott volna, mint a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt. Parlamentbe jutott volna még az OEaNO (7,4%), az SaS (7,2%), az SNS (7,1%), a KDH (6,9%) és a Boris Kollár irányította Sme rodina (5,3%). Sem a Híd, sem az MKP nem kapta volna meg a bejutáshoz szükséges 5 százalékot: előbbi 4,2%-ot, utóbbi 4,1 %-ot szerzett volna. Amennyiben ebben a felállásban j urnának a pártok a parlamentbe, az ellenzéki pártok nem tudnának többséget szerezni Boris Kollár pártja nélkül: a PS/Spolu, a Za l’udí, az OEaNO, az SaS és a KDH koalíciójának összesen 73 képviselője lenne, a Sme rodinával 82. A jelenlegi kormánykoalíciónak összesen 46 képviselői hely jutna, (szh, joj.sk) A diákok követelései 1. a tanároknak legyen szavuk az igazgatóválasztásnál, 2. a költségvetésben duplázzák meg a közoktatásra jutó pénzt, 3. a törvénymódosítások előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket is és legyen érdemi vita a változásokról, 4. legyen szabad a tankönyvválasztás (jelenleg az állami fenntartású intézményekben minden tantárgyból minden évfolyamon egyetlen tankönyvet lehet csak használni, de azt kötelező, emiatt vannaktanárok, akiksaját szabadidejükben, Power Point-ban állítanak össze „alternatív tankönyveket" és abból tanítanak, gyakorlatilag az illegalitás határát súrolva), 5. csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, a felesleges adminisztrációt, végül 6. emeljék versenyképes szintre a közoktatásban dolgozók fizetését. (Ma egy kezdő, egyetemi végzettséggel rendelkező tanár bruttó 244 000 forintot keres, egy tizenöt éve tanító 294 ezret, míg egy nyugdíj előtt álló pedagógus 375 ezer forintot.) „Miniszteri szolidaritással” tiltakoztak a magyar diákok a közoktatási átalakítások ellen Gulyás Gergely szolidaritásáról biztosította a demonstrálókat (MTI felvétel)
