Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-13 / 213. szám
www.ujszo.com I 2019. szeptember 13. KULTÚRA 9 Az 2 - a kipukkadt bohóclufi Andy Muschietti rendező a King-regény mélységeit csak megvillantja a Második fejezet filmváltozatában Pennywise (Bill Skarsgard), az emberi testekből, de legfőképpen az emberi félelmekből táplálkozó bohóc LOVAS EMŐKE Stephen King horrorklasszikusa, az Az (It) első fejezete kőt éve minden idők legsikeresebb horrorfilmjévé nőtte ki magát. A 2017-es első rész a mostanában annyira népszerű retróhangulatnak és a remek (gyerek-) stáblistának is köszönhetően lett kasszasiker, ráadásul a film sikere óta a King-könyvek is eladási és újrakiadási reneszánszukat élik. Idén a szerző két nagy klasszikusát is bemutatták a mozik: a Kedvencek temetője újrafeldolgozását és az Az második részét. Az alaptörténet szerint Derry unalmas kisvárosából bizonyos időközönként eltűnnek gyerekek. A városka szömyülködik, gyászol, majd el is felejt mindent, egészen addig, amíg meg nem hal Georgie Denbrough (Jackson Robert Scott), és a magát Vesztesek klubjának nevező gyerekcsapat (melynek tagja Georgie bátyja is - akit a felnőtt szereposztásban James McAvoy alakít) úgy nem dönt, hogy megtalálja és elpusztítja a bohócot, aki felelős a halálesetekért. Pennywise bohóc viszont csak ideigóráig legyőzhető, és a csapat tagjai, akik - Mike Hanlon (Isaiah Mustafa) kivételével - a gyerekkori kalandjukra egyáltalán nem emlékeznek, a régi fogadalmat betartva visszatérnek Derrybe, hogy ismét megküzdjenek Pennywise-szal (Bili Skarsgard), az emberi testekből, de legfőképpen az emberi , félelmekből táplálkozó bohóccal. Az Az története egy „sima horrorhoz” képest ritkán látott távlatokat nyit meg: az Első fejezetben még kamasz baráti társaság 27 év utáni találkozása szólhatna a felnőtté válás fájdalmáról, az emlékekről, a visszatérésről, a hit erejéről, nem beszélve a könyvben fellelhető metafizikai mélységekről és az ősi gonoszűző szertartások lényegéről, az Az - Második fejezet viszont sajnos inkább marad az egymással alig-alig kölcsönhatásban lévő epizódok laza láncolatánál. Marko Skop filmjét nevezi Andy Muschietti rendező mindezen mélységeket csak megvillantja a Második fejezet filmváltozatában, de teszi ezt anélkül, hogy igazán kibontaná azokat. Ami a két és félórás játékidőt nézve több mint érthetetlen, hiszen lett volna idő és tér az időköz- ; ben a világ különböző pontjain felnőtté váló, (közös) gyermekkori em: lékeik nélkül félelmetesen mássá/különbözővé nőtt vesztesek kapcsolatainak, újratalálkozásának kibontására. És talán érdemes is lett volna pár bohóctréfává laposodó, elcsépelt horrorklisét fel is áldozni ennek érdekében. E nélkül marad a laza láncolat, és a párhuzamos jelenetek arról, hogyan küzdenek meg a felnőtt szereplők gyerekkori emlékeikkel (spoiler: simán) és Pennywise ijesztgetésével - egyenként. Hogy aztán az utolsó egy órában ők hatan összeszaladjanak a Neibolt utcai házban, és ismét lemenjenek a bohóc csatomabirodalmába. Bőven van baljós zene, gyerekevő jump scare-ek (és az Muschietti és a szereplőgárda érdeme, hogy ezek olyan ritmusban jönnek, hogy jó arányban képesek ránk hozni a frászt), sokkarú nénik, denevérszámyú miniszömyek és póktestű izék (utóbbiak mondjuk egy idő után inkább csak túl hangosak és túl kiszámíthatóan érkeznek). A színészi alakítások közül mindenképpen érdemes kiemelni a gyerek és felnőtt Richie Toziert alakító Finn Wolfhardot és Bill Hadert. A Stranger Things gyerekszínészének behozásával a film készítői okosan döntöttek, ráadásul Bill Hader felnőtt Richiealakja az egyetlen, aki dumájával, kiszólásaival, fásultságával, cinizmusával és mimikájával egy-egy jó pillanatban valóban képes kioltani, beborítani, magába omlasztani az üres ijesztgetést. Általában akkor, amikor már mi is besokallunk mindettől. A gyerekkori félelmeket remekül ábrázolta az első rész, de a felnőttkori drámákkal és Derry városának ősi gonoszával mintha nem akarna sok mindent kezdeni. A King-könyv rajongói minden bizonnyal várták, hogyan kerül majd be az ördögi Chüdszertartás a filmbe. A rituálé ábrázolása lehetőséget adott volna arra, hogy Pennywise-Krajcáros ne maradjon meg csupán az ijesztő bohóc alakjánál, hanem valóban az a Derry alatt bujkáló, bohócként megtestesülő, kozmikus Gonosz legyen, melynek valódi alakja a Pók, és jóságos, de passzív ellenpáija a Teknősbéka. Hiába a könyves kiszólás a címben, a filmben mégis szomorúan elkent a Gonosz elpusztítására szánt varázseszköz, de nem csak a , jókon” spóroltak az alkotók. A Vesztesek klubjának ősellensége, az időközben elmegyógyintézetbe került Henry Bowers a történet szerint kiszabadul a zárt osztályról, és ebben halott „barátja”, Patrick Hockstetter segít neki, aki a regényben mindvégig hátráltatja a felnőtt Vesztesek munkáját. A jók harcának ez az állandó ellenpontozása, a valódi győzelmet állandóan meghiúsító-megnehezítő gonosz erő a filmben csupán egy néhányszor felvillanó, autót vezető, foszlott zombivá üresedik. Tény, hogy King epikus horrorja sok mindent megtesz azért, hogy ne laposodjon el, de egy ekkora történetnek már régen nem elég egy ijesztő alak, a patakban folyó vér, pár visszatérő hulla, pár szerencsesütiből előmászó, nyálkás szörny és a megfelelő számú jump scare/óra. Sokkal hatásosabb lett volna megfesteni a szereplők igazi félelmeit - a gyerekkori fogadalmak beváltásától, a hazatéréstől és a felnőtté válástól. Az: Második fejezet (It: Chapter Two / To Kapitola 2). Amerikai horror, 2019, 165 perc. Rendező: Andy Muschietti. író: Stephen King. Operatőr: Checco Varese. Főszereplők: Bill Skarsgard, Jessica Chastain, James McAvoy, Bill Hader, Xavier Dolan. Azonosították a szobortöredéket Oscarra Szlovákia Pozsony. Marko Skop És lön világosság! című drámáját nevezi Szlovákia nemzetközi film kategóriában az Oscar-díjra, a Szlovák Filmakadémia tagjainak szavazatai alapján. A filmet már bemutatták Karlovy Varyban, ahol tízperces állótaps fogadta; elsősorban az alkotás bátorságát, erős társadalombírálatát értékelte a közönség. Az És lön világosság! családi dráma egy negyvenes apa felelősségéről, aki vendégmunkásként dolgozik Németországban, miközben itthon egy félkatonai szervezet tagjaként komoly bajba keveredik a fia. Magyarország ugyanebben a kategóriában Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjét nevezi az Oscar-díjra. (tb) Új tudományos vizsgálatok segítségóvel azonosítottak egy több mint 110 éve a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lévő antik szobortöredéket. Budapest. A fej nélküli mellszobron látható viseletnek és a szobor anyagának közelmúltbeli vizsgálata során derült fény arra, hogy a szobor Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból összesen csak négy darab lelhető fel a világon - tudatja a Szépművészeti sajtóközleménye. A köpeny és a szíj könnyen meghatározható. Az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt. Hans Rupprecht Goette berlini régész, aki a múzeum Antik Gyűjte; ménye készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője, felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, kiről készült a büszt. A motívum : ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelnünk. Az iíjú ; könnyen azonosítható római éremképek alapján: Hadrianus császár ő, ; aki 117-138 között uralkodott (korábban Pannónia helytartója is volt). Egy most lezáruló vizsgálat során a genfi kutató, Danielle Decrouez és : munkatársai végigelemezték az An: tik Gyűjtemény márványait, hogy A büszt Hadrianus császárt ábrázolja élete végén (Fotó: Szépművészeti M.) meghatározzák, hol bányászták a követ. Sikerült megállapítaniuk, hogy a szobrot göktepei márványból faragták. Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A Kr. u. 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színejavát. És végül még egy apróság: hátul a büszt támasztéka gomba alakú. Ezt a formát az athéni szobrászmühelyek használták. A közlemény összegzés leszögezi: a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű (göktepei) márványból, Hadrianus császárt ábrázolja élete végén (Kr. u. 137-138 körül), fiatal harcosként és hadvezérként. A szoborral a Szépművészeti Múzeum Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók. (kuit) Az Első fejezetben még kamasz baráti társaság 27 év utáni találkozása (Fotók: Continéntaifiim)
