Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-12 / 212. szám

www.ujszo.com | 2019. szeptember 12. ISKOLA UTCA 125 A hogy a világ népessége nö­vekszik, ezzel párhuzamo­san nő a Földünket ellepő szennyeződés mértéke is. A mai rohanó világunkban egyre több egyszer használatos ter­méket találhatunk, úgy mint műanyag vizespalackok, kávéspoharak, tányérok, szívószálak stb. Ezeknek a folyamatos, szemét formában történő felhalmozódása egyre jelentő­sebb, és állandó fenyegetést jelentenek környezetünkre. Miért is? Mivel ezek az anyagok szemét formájában veszélyt jelentenek a növényekre, az állatokra, valamint az emberekre is. A műanyag összetevői között ugyanis mérgező komponensek is lehetnek. Nézzük meg alaposabban is, mik is lehetnek ezek a káros hatások. Beavatkozik a táplálkozási láncba A műanyag hulladék Földünkön nemcsak a nagy, de az egészen apró organizmusok, így például a planktonok létére is kihat. Mivel ezeket az egészen apró élőlényeket is érinti a mérgezés, így természetesen kihat azokra az állatokra is, amelyek táplálékláncának részét képezik. így a méreganyagok a halakban is jelen lehetnek, halat pedig számos ember fogyaszt nap mint nap. Talajvízszennyezés A Föld vízkészletének megőrzése fontos téma mindenhol, azonban még mindig sok szempontból veszély fenyegeti. Gondoljuk el, hogy mennyi káros anyag TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! A műanyag­­szennyezés hatásai környezetünkre (Fotók: Shutterstock) kerül be csak úgy a talajba, hogy egy szemétlerakóban lévő műanyag szemét­kupacra esővíz esik. A műanyagszennyezés számos esetben érinti a Föld óceánjait, és káros hatással van azok élővilágára is - ezáltal az emberiségre is. Talajszennyezés Amikor a műanyag kikerül a szemét­­lerakókba, ahogy fent is említettük, érintkezik vízzel, valamint egyéb káros vegyi anyagokkal is. Emellett a szél is elhordja ezeket a káros anyagokat, fokozva a talajban lévő szennyeződés Mennyi idő alatt bomlik le? mértékét vagy a növényvilág egészségét (például ha a szemét fennakad a fákon). Emellett állatok is könnyen elfogyaszt­hatják ezeket a hulladékokat, amely akár végzetes károkat is okozhat. Levegőszennyezés A műanyag szabad levegőn történő égetése szintén környezetszennyezés­hez vezet, ugyanis káros vegyi anyagok szabadulhatnak fel az égetés során. Ezen levegő belégzése mind az állatokra, mind pedig az emberekre veszélyes lehet. Pusztuló élővilág Halak, rákok, csigák, tengeri emlősök, csodás növények és közel 269 ezer tonna, lebegő műanyag. Mindez a világ tengereiben, óceánjaiban található. A szennyezés nagyjából 1300 kék bálna tömege. Miután a műanyag az óceánban van, a tengeri állatok egyre nagyobb szenvedésnek vannak kitéve, ugyanis bekerül a szervezetükbe ez az emészt­hetetlen anyag, amely fulladást vagy éhezést eredményez. Senki ne gondolja, hogy a műanyagot könnyű eltávolí­tani, ugyanis egyre kisebb és kisebb darabokra esnek szét. Több mint 800 fajról tudják, hogy elfogyasztották vagy beleharaptak a tengerekben található műanyagdarabokba. Mindez évente több százezer állat halálát jelenti. Mit tehetsz a mindennapokban? íme néhány tipp: • Bevásárláskor válaszd a műanyag­ban szegény és újrahasználható, vagy szelektálható csomagolású termékeket (például műanyag palackos gyümölcslé helyett üveg csomagolásút). • Fogyassz kevesebb gyorsételt, válaszd inkább a friss élelmiszereket! A pizza, a gyros és a „nem gyors”, de rendelés­sel házhoz érkező ételek csomagolása túlnyomórészt nem hasznosítható, és tetemes mennyiségű szeméttel járhat. Ha friss élelmiszereket és alapanyagokat fogyasztasz, nemcsak rengeteg csoma­golást spórolhatsz meg, hanem egyúttal táplálóbb ételeket is vehetsz magadhoz, amivel hosszú távon nemcsak a környe­zetnek, hanem az egészségednek és pénztárcádnak is teszel egy szívességet. • Ajándékozz szeretetet, élményt tárgy helyett! Névnap, szülinap, ballagás, ünnepek (köztük is kiemelkedően a ka­rácsony) - kimutathatod a szereteted, törődésed a másik iránt úgy is, hogy nem egy újabb tárggyal ajándékozod meg az illetőt. (Forrás: valio, MTI, quibit) Összeállította: Mislay Edit Megmentőként indult a műanyag Az 1800-as években a műanyag az élővilág megmentője volt. Akkoriban rengeteg használati tárgy elefántcsont­ból készült, amihez ma már műanyagot használunk. A zongorabillentyűk, a bili­árdgolyók és a fésűk is elefántcsontból voltak. Hogy megakadályozzák az ele­fántpopulációk kiirtását, és biztosítsák a folyamatos nyersanyag-utánpótlást, egy New York-i biliárdszalon tízezer dollárt ajánlott annak, aki kitalál egy kellően massziv helyettesítő alapanyagot. Ez ösztönözte arra John Wesley Hyattet, hogy kísérletezni kezdjen a növényekből kivonható cellulózzal, ami az első mű­anyagfélék alapanyaga tett. És a biliárd is eljutott az arisztokráciától a töme­gekhez. A nagyüzemi gyártás az 1950-es években indult be, amikor felfedezték, hogy az olajkitermelés melléktermékeit, például az etilént új polimerek gyártá­sához is fel lehet használni. Többé nem kellett az élővilágot kizsigerelni, ha műanyagot akartunk gyártani: ott volt a földben, (látszólag) végtelen mennyi­ségben. Ekkor vett lendületet a nyakló nélküli műanyaghasználat. Idén tavasszal jóváhagyta a műanyag­­hulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat az Európai Parlament: 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. Betiltják egyebek mellett a műanyag füIpiszkálókat, evő­eszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, és ezeket kizárólag fenntartható anyagok­ból lehet majd készíteni. ATanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Green Coop - Vidám paradicsom szövetkezet támo­gatásával, országszerte 800 magyar tanuló olvassa, szeptember 5-étől szeptember 26-áig. A gazdaság környezetre gyakorolt hatásának témáját dolgozzuk fel, és azt, hogyan kell környezettudatosán élni. Reméljük, amellett, hogy a munka­füzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szóra­koztató olvasmányt kínál nektek, a négy tematikus oldal anyagával pedig gyarapithatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal szeptember 19-én jelenik meg. <VuAá/rrv P PARADICSOM DP190410 A tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki

Next

/
Thumbnails
Contents