Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-10 / 210. szám

121 KULTÚRA 2019. szeptember 10. I www.ujszo.com Újabb pozsonyi mesekönyv Pozsony. Újabb kötet jelent meg a Pozsonyi Mesék sorozat­ban, amely a városban született, diákoskodó, hosszabb-rövidebb ideig dolgozó művészeket igyek­szik bemutatni a gyerekeknek. A pozsonyi születésű Rómer Flóris (1815-1889) bencés szer­zetesről és polihisztorról Szalay Zoltán írt könyvet, melynek be­mutatója szeptember 12-én 18 órakor lesz, stílszerűen a Rómer­­házban (Zámocnícka 10.), ahol a könyvbemutató után végig is ve­zetik az érdeklődőket. A szerző egyenesen a mesék megmentőjeként prezentálja fő­hősét: „Tudjátok, ki mentette meg a meséket a feledéstől? Ki volt az a réges-régen élt tudós pap, aki felidézte a sárkánygyíkok ősi tör­téneteit? Ki volt az a híres régész, aki beszélt a fák és a kövek nyel­vén, és szenvedélyesen üldözte a hazugságot? Rómer Flórisnak hívták őt, a szabadságharcost, a fegyencet, az hót, akinek nem más, mint Marcus Aurelius római császár adott tanácsokat. Hihe­tetlen történeteket mesélt, és köz­ben vele is megesett néhány. Most rajtunk a sor, hogy megmentsük őt: tovább kell adnunk a történe­tét, hiszen a meséket az kelti élet­re, ha mesélik őket” - olvashat­juk a kötet hátoldalán. A Pozsonyi Kifli Polgári Tár­sulás által kiadott, Lukács Zsolt által illusztrált könyvet Csécs Te­rézia, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársa méltatja. A sorozat­ban korábban Kempelen Farkas­ról, Bartók Béláról, Lechner Ödönről, Batka Jánosról és Szé­chenyi Istvánról jelent meg me­sekönyv. 0uk) Monodráma a Márai Stúdióban Kassa. A városban zajló TRANS/MISIE Nemzetközi Művészeti Fesztivál keretében láthatják a nézők szeptember 12- én 17 órától a debreceni Cso­konai Színház előadását. Kovács Dominik és Kovács Viktor monodrámája, a Minta­pinty egy középszerű, kispolgári származású nőről szól, aki az enyhülő szocializmus idején funkcionáriusfeleség lesz, és akinek a feje fölött átrobog a rendszerváltás. Akár tragikus hőssé is válhatna, de magánéleti elszigeteltsége, becsapottsága, a hétköznapok monotonitása meg­­tartja olyannak, amilyennek született. Az előadás rendezője Szabó K. István, játssza a Jászai Mari-díjas Oláh Zsuzsa. (jak) Nehéz témák, nívós mozik Fiatal európai filmkritikusok ajánlata alapján válogattak filmeket a ma kezdődő Cinematikra TALLÓSI BÉLA Pöstyén. Ma kezdődik a Cinematik Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen tíz szekcióba csoportosítva 96 attraktív produkciót láthat a közönség. Ebből 85 a nagyjá­tékfilm, melyek zömét először vetítik Szlovákiában. Az ajánlót mégis a dokumentum­filmeket tömörítő szekcióval kezd­jük, mert az is minden évben nagyon erős a Cinematikon. A svédek a ro­ma telepről című dokumentumfilm­jében Katarina Farkasová három ro­ma fiatalember, Alex, Christofer és Erik sorsát igyekszik feltárni. Gye­rekkorukban mindhármukat örökbe adták, így kerültek svéd nevelőszü­lőkhöz. Már felnőtt fejjel elindulnak Szlovákiába, hogy megkeressék biológiai szüleiket. A film arra ke­resi a választ, hogy a biológiai vagy a nevelőszülők hatottak, formálták jobban a fiúkat, karakterüket. Tomás Krupa Kegyes halál című dokumentumfilmje jelentős sikere­ket ért már el. A több évig forgatott alkotást - melynek témája az euta­názia - Pöstyében is műsorra tűzik. A film az angol Janette Butiin küz­delmét követi nyomon, aki gyógyít­hatatlan beteg. Hajlik arra, hogy a to­vábbi szenvedés helyett a kegyes ha­lált válassza, csakhogy a brit törvé­nyek nem engedélyezik az eutaná­ziát. Az asszony felveszi a kapcso­latot egy svájci doktornővel, aki haj­landó lenne segíteni. Ám mielőtt az útra rászánná magát, a gyermekeivel is szeremé elfogadtatni a döntését. A hazai játékfilmek listájáról is ér­demes szemezgetni. Teodor Kuhn rendezőt a 2005-ös Tupy-gyilkosság inspirálta Éles késsel című filmje el­készítésére, bár a sztori nem azt re­konstruálja. A film egy apáról szól, akinek fiát megöli egy neonáci fiata­lokból álló banda. Az apa nem bízik a hatóságokban, ezért maga akaija ki­deríteni az igazságot, és maga igyek­szik megbüntetni a tetteseket. Teodor Kuhn opusa idén elnyerte a prágai Febiofest fodíját, és - témája miatt - mindig érdemes újranézni. A hazai részvétel után tekintsünk Peter Farrelly Zöld könyv - Útmutató az élethez című road movie-ját Is vetítik a Cinematikon (Fotó: Continentaifiim) szét a Meeting Point Europe szekci­óban, amely a Cinematik versenye. Ebben olyan új európai filmek mé­retnek meg, melyeket fiatal európai filmkritikusok ajánlottak vetítésre. Versenybe száll Yorgos Lanthi­­mos görög rendező A kedvenc című ír-angol-amerikai életrajzi, törté­nelmi filmje, amely pazar látvány­­világával Stuart Anna királynő ud­varába kalauzolja el a nézőt. Francois Ozon Isten kegyelméből című francia-belga drámája is ott van az összeállításban. A film központi figurája egy sikeres bankár, aki Ly­onban él feleségével és öt gyereké­vel. Egy nap rájön, hogy a pap, aki gyerekkorában szexuálisan zaklatta, továbbra is gyerekekkel foglalkozik. A férfi úgy dönt, feljelenti a papot. Találkozik két másik férfival is, akik hozzá hasonlóan jártak. Az áldozatok összefognak, hogy hangjukat meg­hallja a nyilvánosság. Ózon filmje egy, a közelmúltban Franciaország­ban kirobbant botrányt dolgoz fel. Szergej Loznyica, napjaink nép­szerű dokumentumfilmese korábbi munkája, a Donyeci történetek (Don­bass) is szerepel a versenyben. Loz­nyica a pár napja véget ért velencei filmfesztiválon a holland, litván és cseh koprodukcióban forgatott Álla­mi temetéssel volt jelen. Gabriel Abrantes és Daniel Schmidt közös rendezése, a portu­gál, francia, brazil színekben forga­tott Diamantino bejárta a világ film­­fesztiváljait, nálunk a Cinematik jó­voltából láthatják a nézők a verseny­szekcióban. A film főhőse Diaman­tino, a sztárfocista, akinek karrieije derékba törik, miután elveszíti kü­lönleges góllövőképességét. Mint valamely izgalmasan szép mesében, Diamantino világgá megy, hogy új értelmet találjon az életének, és elő­ször szembesül a világot foglalkoz­tató égető problémákkal. Alejandro Landes soknemzetisé­gű - kolumbiai, argentin, holland, német, svéd, uruguayi - drámája, a Monos is versenybe száll. A rendező filmjében a kolumbiai polgárháború borzalmait idézi meg a kamaszok szemszögéből. Claire Denis ugyancsak kopro­­dukciós (német, francia, angol, len­gyel, amerikai), Csillagok határán című kalandfilmjét is bejuttatták a kritikusok a pöstyéni versenybe. A film főhőse a halálra ítélt Monte, akit kivégzés helyett egy űrhajóra küld­tek több más elítélttel, hogy kísérle­tezzenek rajtuk. A férfinak az űrha­jón született egy lánya is. Hosszú éveket töltenek az űrben együtt, s ez alatt az űrhajó sötét titkait is meg­próbálják kideríteni. Monte szere­pében Robert Pattinson látható. Sacha Polak legújabb, idén elké­szült filmje, a holland-belga Dirty God című dráma kegyetlen témát dolgoz fel: egy nő ellen elkövetett savas támadást. A Free Zone elnevezésű szekció­ból is érdemes válogatni; ebben kult­­filmeket és díjazott vagy díjra jelölt produkciókat válogattak be. Két film ízelítőnek: Sidney Lumet Kánikulai délután című, 1975-ös mozija, vaja­­mint Peter Farrelly Zöld könyv - Út­mutató az élethez című, 2018-as drá­mája. Ez utóbbi főhőse Tony Lip, az egyszerű, jó lelkű fickó, aki egy kis mellékes reményében elvállalja, hogy egy afroamerikai zongorista sofőrje lesz, aki Amerika déli államaiba in­dul turnézni, oda, ahol a helyiek nem látják szívesen azokat, akiknek más a bőrszínük. A történetből kiragyog a két főszereplő, Viggo.Mortensen és Mahershala Ali alakítása. Idén Kristen Stewart kapja az Aranyszem díjat A15. Zürichi Filmfesztiválon (ZFF), melyet szeptember 26. és október 6. között rendeznek meg, Kristen Stewsrt kapja az Aranyszem-díjat. Zürich. A nemzetközi mustrán az amerikai filmcsillag Seberg című új filmjét is vetítik majd, amelynek a Velencei Nemzetközi Filmfesztivá­lon volt a világpremierje. A Bene­dict Andrews rendezésében készült politikai thriller a fiatalon elhunyt Jean Seberget idézi meg a filmvász­non, aki a hatvanas években több francia újhullámos filmben szere­pelt, majd az amerikai polgárjogi mozgalommal való kapcsolata miatt az FBI megfigyeltette, és 1979-ben állítólag öngyilkosságot követett el - idézte fel a Variety .com cikke. Stewart választhatta volna az Alkonyat-filmek után, hogy nagy kasszasikerekben szerepel, de ő tu­datosan kereste a művészi elköte-Kristen Stewart egészen kivételes módon talált egyensúlyt a fősodorbeli és a művészfilmek között - áll a díj odaítélésének indoklásában (Fotó: tasr/ap) lezettségü független filmeket, ame­lyek alkotói között Walter Salles, Olivier Assayas és Ang Lee is sze­repelt - indokolta a díj odaítélését a ZFF társrendezőinek, Nadja Schild­­knechtnek és Karl Spoerrinek a köz­leménye. Hozzáfűzték, hogy a szí­nésznő egészen kivételes módon ta­lált egyensúlyt a fősodorbeli és a müvészfilmek között. „Jean Seberg bátor megformálásával ismét bizo­nyította, hogy nemzedéke egyik legsokszínűbb színésznője” - hang­súlyozták. Stewart filmjei között szerepel a Hófehér és a vadász, Walter Sellers Kerouac-adaptációja, az Úton, a J.T. Leroy, s még idén a Charlie an­gyalai egy új produkciójában is lát­hatja a közönség. Jövőre az Árok című tengeralattjárós katasztrófa­filmjét játsszák a mozik. A ZFF Aranyszem díját korábban Jake Gyllenhaal és Andrew Garfield is megkapta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents