Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-09 / 209. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 9. I www.ujszo.com A tálibok halálos bosszút ígérnek Kabul. A tálib felkelők azzal fenyegetőztek tegnap, hogy még több amerikai hal meg Afganisztánban, amiért Donald Trump lemondta vezetőikkel a béketárgyalásokat. A tálibok szóvivőjének nyilatkozata szerint szombatig zökkenőmentesen folytak a vasárnapra tervezett titkos tárgyalás előkészületei, amikor Trump este, az utolsó pillanatban tudatta, hogy lemondja a találkozót a tálibok csütörtöki afganisztáni merénylete miatt, amelyben meghalt egy amerikai, egy román NATO- katona és tíz további ember. Trump szombaton a Twitteren közzétett üzenetében fedte fel, hogy külön-külön találkozott volna a tálib vezetőkkel és Asraf Gáni afgán elnökkel a Camp David-i elnöki rezidencián. „Az amerikaiak mindenki másnál jobban megszenvedik a tárgyalások lemondását” - hangoztatta a tálibok szóvivője. Hozzátette, a tálibok szerint Washington idővel tárgyalni fog velük, hogy véget vessen a leghosszabb háborúnak, amelyet az USA valaha vívott. A szóvivő közölte, a felkelők hajlandók tárgyalásokat kezdeni az afgán kormánnyal országuk jövőjéről. Eddig ezt elutasították, mondván, hogy az afgán elnök Washington bábja. Washington tavaly óta tárgyalt a tálibokkal, hogy véget lehessen vetni a 2001 ősze óta tartó háborúnak. Minden fél arról számolt be az utóbbi napokban, hogy az utolsó simításokat végzik a békemegállapodáson, ám közben a lázadók megsokszorozták támadásaikat. (MTI) Tízezrek tüntettek az amerikai konzulátusnál Peking. Tízezrek vonultak Hongkongban az Egyesült Államok konzulátusához, hogy felszólítsák az amerikai kongresszust annak a javaslatnak az elfogadására, amely támogathatná a város demokratikus fejlődését, valamint az emberi jogok védelmét - úja internetes oldalán a South China Morning Post hongkongi lap. Ha elfogadják a hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló javaslatot, Washingtonnak lehetősége lenne vízumtilalmat és számláik befagyasztását alkalmazni olyan hongkongiakkal szemben, akiket az emberi jogok megsértése miatt bűnösnek találtak. Az amerikai kormány köteles lenne minden évben felülvizsgálni Hongkong politikai autonómiájának helyzetét, és megállapítani, hogy az 1992-ben az USA és Hongkong között létrejött egyezménynek megfelelően a város megőrizhetie különleges kereskedelmi státusát. Késő este ismét összecsaptak a rendőrök és a tüntetők. A demonstrálok úttorlaszokat állítottak fel, ablakokat törtek be, tüzet gyújtottak és rongáltak, a rendőrök könnygázt vetettek be. A metróállomásokat lezárták. Az amerikai kongresszus bizottsági szinten vitatja meg a javaslatot, amelytől a demonstrálok azt remélik, befolyással lehet Peking Hongkonggal kapcsolatos stratégiájára. (MTI) Hazatértek a foglyok Legboldogabbak a családtagok voltak, de a kijevi repülőtéren népünnepélyi hangulatvolt (TASR/AP-felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva, Amszterdam, Berlin, Brüsszel, Helsinki, Moszkva, Washington. Földet értek Moszkva vnukovói, illetve Kijev boriszpili repülőterén szombat délután az orosz-ukrán fogolycsere keretében szabadon bocsátott személyeket szállító repülőgépek. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos megerősítette, hogy mindkét fél 35 foglyot engedett el. A hazatérő ukrán szabadulókat a repülőgép utaslépcsőjénél fogadta VolodimirZelenszkij ukrán elnök, és mindegyiket külön megölelte. Zelenszkij bejelentette, hogy a nap folyamán korábban telefonon beszélt orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Moszkvában Kijewel ellentétben nem alakult ki népünnepélyi hangulat a reptéren. Az utaslépcső aljában az orosz televíziósok a gépből kiszállók közül egyedül Kirill Visinszkijt, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál Ukrajnában augusztus végén feltételesen szabadlábra helyezett, orosz-ukrán kettős állampolgárságú főszerkesztőjét szólították meg. A vnukovói repülőtéren a televíziós közvetítés tanúsága szerint egyetlen magas rangú politikus sem jelent meg. A kijevi repülőtérre egyébként a foglyok fogadására a hozzátartozóik és az ukrán elnök mellett megjelent Arszen Avakov belügyminiszter, Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője és Ruszlan Rjabosapka főügyész is. A hazatérő ukrán állampolgárokat orvosi vizsgálat után engedik el. A szabadon bocsátott oroszok névsorát még nem hozták nyilvánosságra. A kijevi elnöki hivatal közlése szerint a hazatért ukránok között van a keresi incidens után Oroszországban őrizetbe vett 24 ukrán tengerész, valamint Oleh Szencov, az Oroszországban 20 évi szabadságvesztésre ítélt ukrán filmrendező, továbbá Olekszandr Kolcsenko, Pavlo Hrib, Sztanyiszlav Klih, Mikola Karpjuk, Volodimir Baluh, Evhen Panov, Artur Panov, Edém Bekirov és Mikola Szizanovics. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a fogolycserét nagyon fontos lépésnek, a politikai akarat megnyilvánulásának nevezte, és a két ország között kialakult légkör fenntartására szólított fel a problémák megoldása végett. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint a csere az első lépés volt a konfrontációtól a párbeszéd felé. Átadták a szakadárt is Ukrajna átadta Oroszországnak Volodimir Cemah donyecki szakadár fegyverest, akinek köze lehetett a 2014-ben a MH17-es malajziai utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna feletti lelövéséhez - közölte a holland külügyminisztérium. A tragédiában 298-an vesztették életüket. A holland ügyészség korábban felszólította Kijevet, hogy ne engedje Oroszországba utazni Cemahot, mert szökése veszélybe sodorhatja az MH17-es ügyében zajló vizsgálatot. A nyomozók jelezték: szeretnék kihallgatni a férfit. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Interfax Ukraina portál szerint viszont azt közölte, hogy a szakadárt többször kihallgatták, mielőtt szabadon engedték. „Kihallgattuk, és nem csak a hazatérése előtt. Nem nevezem meg azokat az európai vezetőket, akikkel tárgyaltunk a nyomozás során. Ez bonyolult ügy volt. Attól tartottam, hogy a fogolycsere meghiúsulhat miatta” - mondta az ukrán elnök újságíróknak a boriszpili repülőtéren Kijevben, amikor az Oroszországból hazatérő elengedett ukrán foglyokat fogadta. Cemahot a kijevi fellebbviteli bíróság csütörtökön helyezte szabadlábra. Ő irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében. A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását meghosszabbították. Merkel ée Trump is örül A Kínában tartózkodó Angela Merkel német kancellár üdvözölte az ukrán-orosz fogolycserét, reménytelijelnek nevezve azt - írta Twitterbejegyzésében Steffen Seibert német kormányszóvivő. Egyúttal felszólította a feleket, hogy tegyenek meg mindent a minszki egyezmények betartásáért. „Örülök, hogy Oleh Szencov ukrán filmrendező és az ukrajnai tengerészek végre hazatérhetnek” - mondta Merkel a szóvivő szerint. Donald Trump amerikai elnök szintén kedvezően fogadta az eseményt. „Nagyon jó hír, talán az első óriási lépés a béke felé” - írta a Twitteren. „Gratulálok mindkét országnak!” - tette hozzá az amerikai elnök. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint a fogolycsere a két ország közötti feszültség csökkenését jelzi. Külön említette, és örömtelinek nevezte Szencov kiszabadulását. Alig várja, hogy átnyújthassa személyesen az Európai Parlamentben a közelmúltban neki ítélt Szaharov-díjat. Üdvözölte a fogolycserét Liliane Maury Pasquier, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke és Sauli Niinistö finn elnök is. Utóbbi szerint ez fontos lépés volt a minszki megállapodások teljesülése felé. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Moszkva reméli, hogy a fogolycsere elősegíti az összekötő csoportban és a normandiai formátumban (Oroszorzág-Ukrajna-Franciaország-Németország) zajló, a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó erőfeszítéseket. Oroszország ezt pozitív jelzésnek tekinti, amelyet további fontos lépéseknek kell követniük. A közleményben külön hangsúlyozták, hogy a fogolycsere a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között létrejött megállapodásoknak köszönhető, s hogy elődeitől eltérően az új ukrán elnök józan hozzáállásról és kompromisszumkészségről tett tanúságot. (MTI/AP A/AFP/d pa/TASZSZ) Johnson akár börtönben is találhatja magát MTI-TUDÓSÍTÁS A brit kormány a tűréshatárig teszteli a rendezetlen brexitet tiltó törvényt. London. Dominic Raab brit külügyminiszter szerint a kormány tartja magát ahhoz a törvényhez, amely megtiltja, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból, de „a tűréshatárig fogja tesztelni” és a maga módján értelmezi a jogszabályt. Tegnapi brit sajtóértesülések szerint Boris Johnson miniszterelnöknek továbbra is eltökélt szándéka, hogy kiléptesse az Egyesült Királyságot az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján, akár lesz addig megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, akár nem. Raab a Sky News brit hírtelevízió tegnapi inteijúműsorában kijelentette: a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére elfogadott, a kormányzó Konzervatív Párt számos képviselője által is megszavazott törvény „annyira rossz”, hogy egészen a tűréshatárig tesztelni kell, kiderítendő, hogy a jogszabály pontosan mire is kötelezi a kormányt. Hozzátette: a kabinet „saját értelmezése szerint” fogja nagyon gondosan tanulmányozni a törvényt. A The Sunday Telegraph című vasárnapi brit konzervatív lapnak nyilatkozó kormányforrások szerint Boris Johnson „nem úgy értelmezi a törvényt, mint a lázadók”, és ennek alapján úgy tartja, hogy törvényes módon figyelmen kívül hagyhatja a jogszabály előírásait. A lap által idézett egyik kormányilletékes szerint Johnson és stábja kész „láncfűrésszel is nekiesni” bárminek, ami megakadályozhatja az október végi kilépést az EU-ból. A hétvégén azonban több vezető jogi szakértő úgy nyilatkozott, hogy Johnson akár börtönben is találhatja magát, ha nem hajlandó betartani a pénteken véglegesített törvényt. A jogszabály lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges. Dominic Raab a Sky News tegnapi inteijúműsorában kijelentette: ez egy „pocsék törvény”, amely a brexit többszöri halasztására is lehetőséget teremt, és gyakorlatilag arra kényszeríti Londont, hogy alávesse magát az EU által megszabott feltételeknek, függetlenül attól, hogy e feltételek „mennyire bosszúálló, büntető jellegűek”. A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának 21 tagja is megszavazta a megállapodás nélküli brexit tilalmát célzó törvénytervezet napirendre vételét. A kormánnyal szembeforduló képviselők között volt számos egykori kormánytag, köztük két volt pénzügyminiszter, Philip Hammond és Ken Clarke, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter. A kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája. Az indítványt megszavazó képviselőket a kormány kizárta a tory frakcióból, így ők független képviselőként tevékenykednek tovább. A képviselők kizárása elleni tiltakozásul szombat este bejelentette távozását a munka- és nyugdíjügyi minisztérium éléről Amber Rudd, aki az előző miniszterelnök, Theresa May kormányában belügyminiszter is volt. Johnsonnak küldött levelében Rudd a kormány ellen szavazó képviselők kizárását a tisztesség és a demokrácia elleni támadásnak, politikai vandalizmusnak nevezte. Másfél nappal korábban távozott a kormányból Jo Johnson, Boris Johnson öccse, visszaadva képviselői mandátumát is. Jo Johnson az üzleti ügyek minisztériumának államtitkára volt, távozását azzal indokolta, hogy „feloldhatatlan feszültséget” jelent a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme.
