Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-07 / 208. szám

www.ujszo.com ból készült. És a konkrét válaszom: ezerháromszáz férőhelyes a színház, az első előadást kilencszázan nézték meg, a felső részt akkor nem nyi­tottuk meg. A másodikat ktvesebb nézővel, az utolsót szinte telt házzal játszottuk. Az opera ecuadori népszerűsítése miatt az év egyik felét Ecuador­ban, a másikat Magyarországon tölti? Nem, amikor mentem képezni a tehetségeket, másfél-két hónap­ra tértem haza. Nagyon költséges és hosszú a latin-amerikai kiuta­zás, ezért egy hétre nem éri meg elutazni. Amszterdam és Quito közön van közveden repülőjárat, Budapestről két óra alatt el lehet jumi Amszterdamba, ott csadako­­zástól függően néha tizenkét órás várakozási idő fogad, de ha felszáll a gép, onnan már „csak” tizenegy óra ötven perc az ecuadori fővá­ros. A két utóbbi évben a cuencai szimfonikusok segítségével a Travi­­ata és A varázsfuvola színpadra ál­lításán dolgoztunk, illetve Luis H. Salgado, a legjelentősebb nemzeti zeneszerzőnk Eunice című biblikus operáján. A kinti munkáim so­rán többször dolgozhattam együtt Ács Jánossal, az Olaszországban élő kiváló karmesterrel, aki vala­ha Pavarottival dolgozott együtt. Tavaly meghívtuk mesterkurzust tartani, kiváló operakoncertet hoz­tunk tető alá a szimfonikusokkal. Sőt, már tavaly májusban kimen­tem Alföldi Robival és Tihanyi Ildi­vel, hogy elkezdjünk gondolkodni a színpadtechnikán. Miként teremti elő az opera fel­­támasztásához szükséges anyagi forrásokat? Sajnos a politikusok nem értik, hogy fontos a zeneoktatás. Önök szerencsések, mert a Kodály-mód­­szer a világ legkiválóbb nevelési rendszere, de nekünk nemhogy nincs ilyenünk, semmiféle állami támogatásban nem részesülünk. Az országunkban mindig krízis van. 2000-ben kénytelenek voltunk felvenni az amerikai dollárt fizető­­eszközül, mert a saját pénzünk az infláció miatt tönkrement. Ez volt az egyedüli megoldás, különben összeomlott volna az állam. A kor­rupció veszettül nagy: az aranyunk és olajunk nem a legjobb kezekbe került. Az én vállalásom azért is ne­héz, mert minden projektet a nullá­ról kell kezdeni, másrészről hogy is várhatnám, hogy a miniszter pénzt adjon az operára, amikor évek óta arról van szó, hogy az egészségügyre sincsen elég forrás... Változhat a helyzet a közeljövő­ben? Nem tudom, de megteszem, amit emberileg megtehetek. Két produ­cer segíti a munkámat, de én csak a zenei részért felelek. A két éve beik­tatott elnök, Lenin Moreno viszont hozott néhány változtatást, például az állami kiadások csökkentését, de megannyi területet kellene moder­nizálni és fejleszteni. Ugyanakkor nyáron az ecuadori hatóságok már arra figyelmeztettek, hogy a határo­kon a venezuelai menekültek száma jelentősen növekedni fog, miután Pem szigorította a humanitárius ví­zum kérelmezéséhez szükséges fel­tételeket. Szóval, a zene a legkisebb baja az országnak. Áldozatot jelent az, hogy az ope­raénekesi karrierjének fejlesz­tése helyett más művészek útját egyengeti? Mint az életben olyan sokszor, döntést kellett hoznom. Régebben sokkal többet énekeltem, de mos­tanában már nincs hozzá mindig kedvem. Jelenleg karvezetés szakot végzek a Miskolci Egyetemen, szept­embertől kezdődik az utolsó évem. Quitóban jogi karon tanultam, az ottani nemzeti konzervatóriumban a zenei képességeimet fejlesztettem. Ecuadorban szinte semmilyen le­hetősége nem volt annak, aki mű­vészettel akart foglalkozni az elmúlt évtizedekben. Amikor tizenöt éves voltam, volt egy katolikus rádió, ami naponta sugárzott adást. A HCJB mindennap egy órától kettő­ig klasszikus zenét közvetített, utána már lezserebb, slágerszerűbb klasz­­szikusok jöttek. Én szinte soha nem mentem focizni, mindig a készülék előtt ültem. A fociőrület egyébként rémes a latin-amerikai országokban, mindenkit csak ez érdekel. Azt, hogy más is van a világon, elfelejtik. Persze, a hatalomnak az kell, hogy buta maradjon a nép. Visszatérve a tanulmányaimra, a jogi kart nem fejeztem be, operaénekesi alap- és tanári mesterszakos diplomám van. Huszonegy évesen jöttem Magyar­­országra, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolán Bende Zsolt tanítvá­nya voltam két évig. Az 1960-as évek végén, illetve az 1970-es évek elején, amikor gyer­mek volt, luxuscikknek számí­tott a bakelitlemez Ecuadorban. Önök megengedhették maguk­nak? Csak egy nagyon gazdag réteg engedhette meg magának, és ha tegyük fel, például húsz sucre volt egy popzenei bakelit, akkor egy klasszikus-zenei korong nagyjából százhúsz volt. A bátyám egyszer ka­pott egyet. Az első klasszikus, amit hallottam, a bécsi filharmonikusok koncertje volt. Strauss-keringők, polkák, mazurkák - imádtam gyer­mekként, ma már túl populárisnak tartom. De arra már korán rájöt-0 En szinte soha nem mentem focizni.. A fociörület egyébként rémes a latin-amerikai országokban, mindenkit csak ez érdekel tem, hogy a zene közreműködésre, nem versenyzésre nevel, a kórusban megtanultam csapatban dolgozni. Sajnos a mai világban ez már nem megy ilyen könnyen, egyre érdek­­orientáltabbak vagyunk. Egy órája beszélünk magyarul, szinte hibátlan a nyelvtudása. Miként sajátította el a magyar nyelvet? 1990 augusztusában hajóval ér­keztem Magyarországra, az egyik ecuadori kikötőből indultunk, huszonhat nap alatt átszeltük a Panama-csatornát, a Karib-ten­­gert, az Adanti-óceánt és az Ad­riát. Először Madeirán kötöttünk ki, aztán következett Gibraltár és Civitavecchia, Róma kikötője. Onnan Dubrovnikba mentünk, végül Koperbe, ahonnan kocsival érkeztem. Szeptembertől pedig már tanultam. Először egy hónapos intenzív nyelvtanfolyamra jártunk az unokatestvéremmel, aki szintén a Zeneakadémián kezdett tanulni. Akkor nulla nyelvtudás állt mögöt­tem, mert a középiskolában csak egy kis franciatudást sajátítottam el. PRESSZÓ Nem bánta meg, hogy itt maradt? Egyáltalán nem, idestova harminc éve élek itt. Közép-Európában nehéz érvényesülni a komolyze­nében, sok operaénekes elvállal mindent, amit felkínálnak. Az én tenorom valójában tenore lirico spinto: nem teljesen lírai, nem teljesen drámai, hanem lírai te­nor drámai színnel. Ilyen Placido Domingo hangszíne is, ezt a sze­rencsés adottságot igazán Verdi­­operákban lehet kamatoztatni. Soha nem énekeltem Wagnert, A bolygó hollandi Erickjét leszámít­va, de az könnyű, olaszos szerep. A legdrámaibb szerep, amelyet valaha énekeltem, a Carmen Don Joséja, ami drámai nagy spinto ka­rakter. A líraiak közül énekeltem Gounod Faustjában címszerepet, Mozart Don Ottaviójában pedig Don Giovannit. Rigolettót soha nem énekeltem, mert nem állna jól. A karrieremet, amelynek a fel­sorolt szerepek fontos állomásai, Magyarországon értem el. Ugyan­akkor, amikor van egy olyan ta­nítványom, mint Alex Rodriguez, aki Alföldinél a Don Giovannit énekelte, ugyanúgy tudok örülni a sikerének, mint a sajátomnak. Elvégre az ő eredménye részben az enyém. Ha már siker, az interjú lezárá­saként megkérdezném, hogy mit tart a legnagyobb szakmai sike­rének? Visszakérdezek, mit gondol ön, mit tartok annak’ A Traviatára tippelnék Téved, a Traviatából Alfred szerepét nemcsak a Magyar Állami Opera­házban és Nagyváradon, hanem még Kolumbiában is énekeltem, de igazán a Hunyadi Lászlóra vagyok büszke. Ez a legelső nagy szerepem volt akkoriban, amikor az Ope­raház stúdiósa voltam a 2000-es évek hajnalán. Oberfrank Gézával dolgozhattam együtt, akit a magyar operajátszás utolsó évtizedeiből az egyik leghitelesebb és legnagyobb szakmai tudással rendelkező sze­mélyiségnek tartok Az, akit ere­detileg kinéztek a szerepre, nem akarta vállalni, Maestro Öberfrank pedig egyszer csak megkérdezett: „Xavier, meg akarod tanulni ezt a szerepet, előénekelnél a holland rendezőnek” Nem teketóriáztam, a segítségével megtanultam: reggel tíztől foglalkozott velem a budai otthonában, kaptam ebédet, aztán folytattuk Egy spanyol anyanyel­vűnek iszonyú nehéz volt magya­rul megtanulni ezt a szerepet. Az akkori kultúrvezetés kígyót-békát kiabált rám, pedig én már akkor is magyar állampolgár voltam. Végül az Egyesült Királyságban ecuadori létemre hatalmas sikerrel énekeltem azt a Hunyadit, aminek kiemelt szerepe és üzenete van a magyar történelemben. A másik kedves szerepem a Faust, amit Deb­recenben énekeltem először. Tizen­három évesen láttam Az operaház fantomjának az egyik technicolor filmváltozatát, amely az 1950-es években készült. Megdöbbentem azon, hogy milyen csodálatos zenék szólnak a filmben. Évtizedekkel ké­sőbb az egyik barátomat látogattam meg Barcelonában, amikor az El Corte Inglés DVD részlegén újra ráleltem. Aznap nem is mentem a tengerpartra, hanem újranéztem. Akkor döbbentem rá, hogy az a csodálatos zene a végén a Faust, Gounod operája. Kamaszként ál­momban sem gondoltam volna, hogy egyszer én fogom énekelni. Azt, hogy magyar közönség előtt, pedig végképp nem. Mészáros Márton 2019. SZEPTEMBER 7. ÉRDEKESSÉG 13 A brit királyi család dokumentumai az interneten A brit királyi család több ezer doku­mentumába lehet betekinteni az interneten, köztük Viktória királynő szívszorító, kéz­zel írott feljegyzésébe férje, Albert herceg haláláról. A herceg születésének 200. évfordulója alkalmából létreho­zott www.albert.rct.uk honlap augusztus közepétől érhető el. Megtalálható rajta egyebek között az 1837-től 64 éven át uralkodó Viktória királynő bőrkötésű jegyzetfüzete és annak kézzel írt oldalai, valamint több száz fotója is. Helen Trompeteier projektmene­dzser elmondta, hogy a történé­szek ismerték Viktória beszámo­lóját férje haláláról, de ez az első alkalom, hogy a közvélemény is elolvashatja. A férjét mélyen gyászoló uralkodó tíz éven át képtelen volt írni arról a napról, amikor élete szerelme meghalt. „Soha nem volt bátorságom megpróbálni leírni azt a szörnyű napot” - jegyezte fel később. Amikor a herceg meghalt „meg­csókoltam mennyei homlokát és keserű, agonizáló hangon sírva felkiáltottam. Ó! Édes kedvesem! Majd térdre estem néma, tébo­lyult kétségbeesésben, képtelen Viktória királynő és Albert herceg, 1854 (Fotó: Wikipedia/Royal collection) voltam megszólalni, könnyet ejteni” - írta. Az Albert herceg Digitalizálási Programban 23 500 dokumen­tum válik elérhetővé az interneten jövő év végéig különböző források­ból, köztük a királyi archívumból és gyűjteményből. (MTI) Hogyan lehet Depardieu-ből Leonyid Brezsnyev? Leonyid Brezsnyev egykori szovjet állam­főt és pártfőtitkárt alakíthatja Gérard Depardieu egy cseh­szlovák filmben. A 70 éves francia filmsztár érdeklődést mutat az együttműködés iránt - közölte a dpa német hírügynökséggel Andrej Leca producer. Leca ebben a hónapban Párizsba utazik, hogy beszéljen Depardieu ügynökével. Szerződés egyelőre nem született. Depardieu 2013-ban igényelt orosz állampolgárságot. Vlagyimir Putyin államfőtől személyesen vehette át orosz údevelét azt köve­tően, hogy hazájában, Francia­­országban botrányba keveredett, mert nem kívánta megfizetni a francia kormány által a leggazda­gabbakra kivetett adót, és belga adófizető lett. ' Leca Alexander Dubcek reformkommunista politikusról készít játékfilmet, amely 2021-Depardieu nagyszerű demokráciának nevezte Oroszországot, és kijelen­tette, hogy szereti az országot, annak népét, történelmét, íróit, kultúrá­ját és intelligenciáját. Orosz neve Zserar Renevics Gyepargyjö. (tasr/ap) ben, Dubcek születésének 100. évfordulója alkalmából kerül a mozikba. Brezsnyev fontos szerepet játszik a filmben - mond­ta Leca. Leonyid Brezsnyev (1906-1982) nevéhez fűződik a Brezsnyev­­doktrína, amely a korlátozott szuverenitás elvét jelentette: a Szovjetunió egyik külpolitikai alapelve, illetve geopolitikai elmé­lete volt, amely a szovjet szövetségi rendszer egyben tartása érdekében a szocialista országok szuverenitá­sának határait jelölte ki. „Nem egyedül döntött, a tábornoki kar és különböző érdekcsoportok álltak mögötte. Azt akarjuk, hogy ez a film üzenet legyen a világnak, és hidat építsen Nyugat és Kelet között” - mond­ta a producer. A film középpontjában az 1968-as prágai tavasz eseményei állnak, amikor Brezsnyev szovjet tankokat küldött az Alexander Dubcek reformjai nyomán támadt tüntetések leverésére. A film finanszírozása egyelőre nem biztosított, Leca szerint a költségek mintegy 11 millió euróra rúgnak. A Eudská tvár (Emberi arc) című film forgatókönyvén Karol Hlávka szlovák író dolgozik, a rendező Lordan Zafranovic lesz - írta a Hollywood Reporter. A producer azt mondta, hogy Dubceket is egy „globálisan ismert” színész fogja alakítani. Az egyik fontos női főszerepet az Olaszországban élő Barbora Bobufová kapta. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents