Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-06 / 207. szám
101 2019. szeptember 6. | www.ujszo.com Energiafogyasztás és energianyerés 2. rész CSIBRÁNYI ZOLTÁN Miközben menő lett energiatakarékosságról beszélni, egyre nagyobb mértékű az energiapazarlás is (Shutterstock) A cikk első része a visszatekintés terepe volt. Most pedig nézzük meg, hogy az elmúlt néhány évtizedben merre halad és hol tart a tudomány, mi a helyzet az energiafogyasztás és az energianyerés kérdéskörében. Az utóbbi években a geotermikus mellett immár a különféle hulladékokból nyerhető energia termelése sem lehetetlen, például akár tehéntrágyából (ilyesmiről még lesz szó). Az emberiség energiaigénye mostanság megállíthatatlannak tűnőén növekszik. A theworldcounts.com oldal szemléletes adathalmazai szerint a fémbányászat önmagában felhasználja a világ teljes energiatermelésének a 10 %-át. ANobel-díjas R. E. Smalley 2004- ben felállított egy sorrendet az emberiség legsürgősebben megoldandó kihívásairól, és az energiaellátást tette első helyre. Az új megoldásokat, a megújuló forrásokban rejlő lehetőségeket talán pénzkímélőnek szánják a megálmodó tervezők. Eközben azonban, nem minden esetben, de a környezettudatosként tetszelgés divatja is érzékelhető. Egyesek a modernség igazolásaként részesítik előnyben a különféle természetes lehetőségeket. Ez egyéni szinten is előfordul, de néha nagyban is. Noha Németország az összes atomreaktorát tervezi leállítani 2022-ig, mert át kíván állni megújuló forrásokra, de közben Franciaországtól vesz atomerőművekben termelt áramot. A theworldcounts.com számlálói és adatai szerint a Földön évi 500 millió terajoule (TJ) energiánál több használódik fel (a joule az energia mértékegysége az Sí-rendszerben). Ugyanitt megtudhatjuk, hogy egyetlen Boeing 737-es az Atlantióceánon való átrepülése során 1 TJ-t emészt föl; az emberiség villamos energia iránti kereslete 85%-kal fog növekedni 2010-2040 között, ami elképesztő előrejelzés, mert ez a növekedés több mint az USA, az EU, Kína, Oroszország, Japán, Ausztrália és India jelenlegi teljes szükséglete. Ugyanakkor 71 perc alatt eléri a Földet annyi napenergia, amely elegendő lenne a bolygó egyévi szükségletéhez. Ebből kitűnik, hogy amennyiben a Nap erejét, vagy más forrásokat jobban hasznosítani tudnánk, mint azt a mai műszaki tudás engedi, lehetséges, hogy többé senki nem szenvedne energiahiányban. Következzenek példák a modem energiatermelő erőművek, szerkezetek és építmények világából. Kaliforniában egy 18 erőműből plusz a gőzkitermelésre szolgáló több száz furatból álló, villanyáram-szolgáltató geotermikus erőmű-együttes összteljesítménye 1500MW. Tajvanon egy napelemekkel bőségesen beborított stadion a létesítmény energiaellátásának 80%-át képes fedezni. Franciaországban egy úgynevezett napkohó a Nap sugarait befogva és egy pontba fókuszálva közel 4000°C-ot képes előállítani. Megjegyzendő, hogy ezt kizárólag tudományos célokra építették! A Dánia partjai mentén, közel száz szélturbinából álló szélfarm összteljesítménye 209MW. A norvégiai Tofte településen működik a világ legkülönösebb, az anyagvándorlás, ozmózis elvén működő erőmüvének mintadarabja, igaz, teljesítménye még csak 2^tkW, de sok kutató a jövő nagy lehetőségét ebben a technológiában látja (ozmózis: lényegében eltérő sűrűségű oldatok félig áteresztő hártyán való áthaladása, a két oldat közti kiegyenlítődés folyamata; a testünket felépítő sejtjeink is azért életképesek, mert a sejthártyáinkon át bejutnak sejtjeinkbe más mellett a vízmolekulák). Dél- Koreában működik egy árapályerőmű 254MW maximális kapacitással. Akármilyen meglepő, a hollandiai Moerdijkben üzemelő, 36,5MW kapacitású (270 millió kWh villamos energiát generáló, 90 000 háztartást ellátó) biomasszaerőmüvet kizárólag csirketrágyával működtetik, amiből évi 440 000 t-át égetnek el. Ma Izland a természetbarát hozzáállású országok mintapéldája. Néhány éve már teljes villamos energia-szükségletük megújuló forrásokból ered. Az újonnan épített épületeik energiatakarékosak. És náluk már a hidrogénnel működő autóbuszok korszaka sem csak álom. Zárásképpen, hogy a témakör képe teljesebb legyen, rá kell mutatni még néhány kihagyhatatlan részletre. Miközben menő lett energiatakarékosságról beszélni, egyre nagyobb mértékű az energiapazarlás is. Ez egyfelől az emberek mindennapi felelőtlen hozzáállásából fakad. Pár példa: az emberek gyakran hagyják nyitva munka után az irodai lámpákat, világszerte milliónyi fénymásoló és más irodai eszköz is teljesen feleslegesen fogyaszt az év minden éjjelén. Másrészt ennél is többet nyom a latba, hogy újabban számtalan olyan, elektromos áramot fogyasztó termék kerül piacra, amelyek előtte elektromosság nélkül is remekül megvoltak, ellátták alapvető funkciójukat. Az élhetőbb jövő egyik zálogának Ferenc pápa az újrahasznosítást tartja első önálló, 2015-ös enciklikájában. Milyen igaz. Aztán jó lenne, ha a Földön mindenki eszerint is élne. Veszélyeztetik a vadon élő állatokat a szelfíző turisták MTI-HÍR A vadon élő állatokkal szalfiző turisták megzavarják az állatok táplálkozását, utódgondozását, veszélyeztetik a születésszámot - figyelmeztettek kutatók az Új- Zólandon tartott Nemzetközi Pingvinkonferencián. A Dunedinben tartott konferencián az Otagói Egyetem vadvédelmi programjának vezetője, Philip Seddon kifejtette, hogy ijesztő a vadállatos szelfik mindennapivá válása, mert testi és érzelmi stresszt okoz az állatoknak - írta a The Guardian online kiadása. „Az a baj a vadállatos szelükkel, hogy gyakran mindenféle kontextus nélkül jelennek meg, még ha az állatok védelmére buzdítanának is, elvész az üzenet, annyi marad csak, hogy valaki megölel egy pingvint, ezért mások is ezt akarják tenni” - magyarázta. Seddon nem is engedi, hogy tanítványai közzétegyék a képeket, amelyeket a helyi vadvilág tanulmányozása közben készítenek, nehogy ezzel is növeljék a szelüzési kedvet. A konferencia ugyanilyen okokból utasította el egy dubaji cég bőkezű szponzorációs ajánlatát, a vállalat ugyanis reklámanyagaiban állatos szelüket használt. A World Animal Protection nevű állatvédő szervezet elemezte az Instagram közösségi portálon található több százezer vadállatos szélűt. Azt állapították meg, hogy 2014 óta 292 százalékkal nőtt az oldalon közölt vadállatos szelük száma, a képek mintegy 40 százalékát ítélték helytelennek, vagyis olyannak, ahol az ember megöleli, fogja vagy más, nem megfelelő módon viselkedik egy vadon élő állattal. A szervezet szerint az a szélű számít helyénvalónak, ahol nincs kapcsolat ember és állat között, a vadat nem kényszerítik, nem ejtik fogságba, hogy fotókellékként használják. Hírességek is táplálják a vadszelűk iránti lelkesedést: pózolt már a közösségi médiában Kim Kardashian amerikai realitysztár elefánttal, Taylor Swift énekesnő kenguruval, Justin Bieber popsztár pedig tigrissel. Uj-Zélandon azon kaptak turistákat, hogy veszélyeztetett fókákkal táncolnak, ritka sárgaszemű pingvineket kergetnek vagy megpróbálják magukhoz ölelni a rejtőzködő életet élő kiwi madarat egy-egy szélű kedvéért. Az új-zélandi Déli-sziget oamarui pingvinkolóniájának védelméért felelős menedzser, Philippa Agnew szerint a szelük vitathatatlanul ártanak a madaraknak, ezért megtiltották az elektronikus felvételek készítését. „Stresszt jelent a telefonok kékes fénye, a vakuk villanása, a szelűzéssel járó mozgás és zaj” - mondta. A kutató gyakran tapasztalja, hogy turisták kergetik, megpróbálják a karjukba venni a pingvineket, amelyek a tengerből a partra tartanak, ezzel megzavarják őket a fiókák etetésében vagy az élelemkeresésben. Seldon elmondta, az állatvédők azt igyekeznek kitalálni, hogy lehet jó célra használni a vadállatos szelüket, többek között arra kérnék meg az Instagram nagyszámú követővel rendelkező, nagy hatású felhasználóit, hogy képeiken azt mutassák be, milyen a helyes, biztonságos érintkezés a vadvilággal. „Rossz üzenet, ha a képen az ember megérint egy állatot. Azt kell tudatosítanunk, hogy a vad fajok nem a mi szórakoztatásunkra élnek. Ember uralta világ az otthonuk, de ez nem azt jelenti, hogy fogdoshatjuk is őket” - tette hozzá. Az a szelfi számít helyénvalónak, ahol nincs kapcsolat ember és állat között, a vadat nem kényszerítik, nem ejtik fogságba, hogy fotókellékként használják (Shutterstock)
