Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-03 / 179. szám

14 RIPORT PRESSZÓ ■ 2019. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com Hűséges kis falvak A durva, kopár aragóniai tájakon áthaladva számtalan településen megakad az utazó szeme. Tarazona idestova évezredes múltú katedrálisának homlokzatáról mór hódolt­ságból származó emlékek köszönnek vissza, a csodálatos Sós del Rey Católicóban szü­letett Aragóniai Ferdinánd, aki később hitvesével, Kasztíliai Izabellával egyesítette a spanyol államokat. A koronás fő szülőhelye mellett Uncastillo is annak a „Cinco Villas” középkori faluláncnak a leghíresebb tagja, amely hűségéről tett tanúbizonyosságot. Nem kísérik utunkat zsúfolásig megtelt utcák: kilépünk a Hotel Hispánia há­­tulsó ajtaján, majd lemegyünk a szomszédos épület mélygarázsába, ahonnan nagy gázzal felgurulunk a meredek ki­járat bejárójáig. Abban a pillanat­ban, legalábbis így hiszem, amint meglát minket a másik épületben serénykedő recepciós, kinyitja a távvezérléssel működő vaskaput: az egyirányú szűk kis utca végén a tiltótáblával ezúttal nem sokat törődve kihajtunk a villamossínre. Elhagyjuk Zaragozát. Ezen a forró nyári napon három megálló vár ránk. Tulajdonképpen nem is egymás melletti és nem is turistacsalogató helyszínek, hanem gazdag történelmi emlékrengeteg, amelyből reményeim szerint újabb és újabb szeletet kínálhatnak ezek a települések, és elfeledtetik az utazás mostanra már egyébként sem ma­­cerás körülményeit. Errefelé az évnek ebben a szakában ritkán esik, a durva tájképet legin­kább a kopárságra utaló sárgával festették, háttérül robosztus sziklá­kat, középkori falurészleteket adva hozzá. A Zaragozát Bilbaóval össze­kötő Autopista Vasco-Aragonesán - hétköznapibb nevén az AP-68- asról van szó - elszáguldunk egy víztározó mellett - erre nem látni különösen sok Üyet. Arról nem is szólva, hogy a térségen keresztül fo­lyó Ebrót a teljes elapadás veszélye A város legmagasabb pontján álló istenházában találni egy, a 8. század­ból származó keresztelőmedencét, amelyről azt állítják, hogy abban keresztelték meg Ferdinándot. (A szerző felvételei) óváros adja. A középkori helység szívében áll a tornyos tetődíszek­kel, különleges téglákkal és mór kerengőkkel ékesített katedrális, amelyet gótikus és mudéjar elemek párosításával raktak össze. Ebből a vegyes stíluskavalkádból nem sok építészeti emlék maradt az Ibériai­félszigeten, csak az aragóniai Ró­meó és Júlia közeli kisvárosában, Terűdben áll ehhez fogható kated­rális. A „miénk” nem mai darab, az Úr 1232. esztendejében szentelték fel. Az Iglesia de Nuestra Senora de la Hidriában, igaz, nem oltári nagy templom, csupán egyeden csoport jár, ők sincsenek öt-hat főnél töb­ben. Végighaladunk az épületen: a falakat részben sérült állat- és emberábrázolások díszítik, egyes ajtókról ugyancsak színpompás szentképek néznek vissza ránk. Az eredetileg a város falain kívülre épí­tett templomban vakolatfehér góti­kus sírok vannak, de az intézmény egyeden ügyeletes alkalmazottjának fogalma sincsen róla, kiket rejthet­nek a márványtömbök. Középkori püspököket, vetem fel. Minden bizonnyal, mondja elmélázva a kislány, majd otthagyva a pultját, kijön a vakító napvilágra, hogy egy fénykép elkészítésével megpróbálja jóvátenni nyugtalanító hiányossá­gát. Észak felé vesszük az irányt, Sós del Rey Católico falvát mintegy másfél óra autózással tudjuk meg­közelíteni. Sietnünk kell, mert a közintézmények a korai ebéd után legalább másfél-két órára sziesz­tára vonulnak. A település nagy részét csak gyalog járhatjuk be, a legtöbb utca olyan keskeny, hogy meg sem lehetne próbálni az autós közlekedést. Két-három családdal találkozunk addig, amíg felkapta­tunk a Sada-palotához, ahol Ara­góniai Ferdinánd, a félsziget egyik legismertebb uralkodója született. A medievisták közül többen úgy vélik, mivel kiváltságos magaslati helyszínre épület, ezeken az alapo­kon már igencsak korán állhatott egy korábbi palota, amelyet a Sada família átépíthetett. A jelenleginek az 1200-as évekből származnak a legrégebbi szobái, mégsem akadnak benne régiségek. Modern üvegajtó fogad minket, a pult mögött ara­góniai és katalán nyelven beszélő, de angolul megszólalni sem tudó munkatárs ül. Elkeserítőbb nem is lehetne a helyzet, hiszen az épü­let nem pusztán múzeum, hanem A település nagy részét csak gyalog járhe Szaúd-Arábiában engedély nélkül utazhatna! Sz aúd-Arábiában ezentúl szabadon utazhatnak kül­földre a szaúdi nők, nincs szük­ségük legközelebbi férfirokonuk en­gedélyére még az údevélkérelemhez sem - olvasható a királyság tegnap kiadott állami közlönyében. A rendelkezést szerdán hagyta jóvá Szalmán szaúd-arábiai király. Egy­előre nem lehet tudni, hogy az új törvény mikor lép hatályba. Korábban a nők annyira nem voltak önállóak, hogy saját személyes iratuk sem volt, a legközelebbi férfirokon igazolványában voltak külön rubri­kák a feleség, az anya, a leánytestvér, a leánygyermek adatai számára. A most elfogadott törvények mellen a nők lehetőséget kapnak arra is, hogy saját maguk jegyeztessék be a házasságukat, és intézhessék a gyere­keik ügyeit is. Az arab királyságot az elmúlt évek­ben számos bírálat érte azért, mert törvényei sokkal több jogot biztosí-A nők számára csak tavaly engedélyezték az autóvezetést is, korábban egye Korábban a nők annyira nem voltak önállóak, hogy saját személyes iratuk sem volt. Most lehetőséget kapnak arra is, hogy saját maguk jegyeztessék be a házasságukat, és intézhessék ezentúl a gyerekeik l ügyeit is. kori községe, Tarazona üdvözöl. A kisváros hírnevét, mint a leg­több aragóniai településnek, az fenyegeti a rekkenő hőség miatt. Alig egy órával az indulást köve­tően már Aragónia egyik közép­

Next

/
Thumbnails
Contents