Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-31 / 202. szám

6 KÜLFÖLD 2019. augusztus 31. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Tízezrek tüntettek Pakisztánban Iszlámábád. Tízezrek tüntettek szerte Pakisztánban, tiltakozva az ellen, hogy India megvonta Dzsammu és Kasmír állam kü­lönleges státusát; Imran Hán mi­niszterelnök az iszlámábádi nagygyűlésen Hitlerhez hasonlí­totta Narendra Modi indiai kor­mányfőt, és felszólította a nem­zetközi közösséget, gyakoroljon nyomást Újdelhire a kasmíri jogsértések kivizsgálása érdeké­ben. Hán kijelentette, attól tart, az indiai hatóságok népirtást visz­nek véghez Kasmír India által ellenőrzött részében, azaz Kas­mír és Dzsammu államban. (MTI) Fegyvernyugvás a szíriai Idlíbben Moszkva. Egyoldalúan be­szüntetik a tüzet a szíriai kor­mányerők ma reggeltől a szíriai Idlíb tartományban kialakított feszültségcsökkentési övezet­ben -jelentette be az orosz vé­delmi minisztérium. A moszk­vai katonai tárca felszólította a térségben aktív fegyveres cso­portok parancsnokait, hogy az ellenőrzésük alatt álló területe­ken „tartózkodjanak a fegyveres provokációktól”. Az Idlíbben kialakult helyzet központi té­mája volt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfői megbeszélé­sének. Oroszország a szíriai kormányhadseregnek, Török­ország pedig felkelő fegyvere­seknek nyújt támogatást. (MTI) ír külügyminiszter Johnson ötletéről Dublin. Boris Johnson brit mi­niszterelnök brexittel kapcsola­tos álláspontja teljesen észsze­rűden, és London semmilyen ér­demi alternatívát nem terjesztett elő az ír-szigeti határ átjárható­ságát szavatolni hivatott, úgyne­vezett tartalékmegoldásra, ame­lyet London a leginkább kifogá­sol—jelentette ki Simon Coveney ír külügyminiszter. Az Egyesült Királysághoz tartozó Eszak- Irország és az ír Köztársaság ha­tára a brit kiválás után az EU külső határa lesz, de a határ át­járhatósága a több évtizedes, ír­szigeti fegyveres konfliktust le­záró, ún. nagypénteki megálla­podás egyik sarokköve. (MTI) Letakarták Konyev marsall szobrát Próga. Letakartatta Ivan Ko­nyev szovjet marsallnak, a Prá­gát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első uk­rán front parancsnokának köztéri szobrát a cseh főváros illetékes polgármesteri hivatala. A hivatal szerint az 1980-ban felállított szobrot az utóbbi években több­ször is vörös festékkel öntötték le, és meg akarják védeni az újabb támadásoktól. Az áll­ványzatra szerelt ponyva azon­ban alig két órán át bírta ki, mert valaki leszakította. Konyev irá­nyította Magyarországon az 1956-os forradalom és szabad­ságharc leverését is. (MTI) Menekülthullám Marokkóból 150-en menekültek át a Spanyolországhoz tartozó, észak-afrikai Ceuta város területére Madrid átvesz néhány afrikai menekültet Szicíliából (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rabat/Madrid. 156 migránst mentett ki a Földközi­tengerből a marokkói parti őrség - derült ki a hadsereg közleményéből. Több menekült átjutott Ceutánál a spanyol határkerftésen. Marokkói tájékoztatás szerint a megmentett emberek többségében afrikaiak, akik több felfújható csó­nakon próbáltak meg átjutni a tenger európai oldalára. A csoportban 15 nő és három gyerek is volt. A parti őrség Észak-Marokkó különböző kikötői­be szállította a csoport tagjait, ahol egészségügyi ellátásban részesítették őket. Marokkó lett a gyülekezőhelye azoknak az illegális bevándorlóknak, akik Európában próbálnak meg bol­dogulni egy jobb élet reményében. Az észak-afrikai ország közbeiktatá­sával igyekszik több ezer migráns el­menekülni az afrikai szegénység és a harcok elől. Kis és bizonytalan vízi jármüveken próbálnak meg átkelni a tengeren. Mások Melilla és Ceuta észak-afrikai különleges spanyol kormányzati területre igyekeznek bejutni, hogy onnan továbbmenje­nek. A marokkói hatóságok szerint az év első hat hónapjában több mint 40 ezer illegális bevándorló átkelési kí­sérletét hiúsították meg. Tegnap mintegy 150-en jutottak át a Spanyolországhoz tartozó, észak­afrikai Ceuta városának területére Marokkóból. Az exklávé helyi kor­mányára hivatkozva közölték: 200-250 ember kísérelt meg át­mászni a 8,2 kilométeres, pengékkel és szögesdrótokkal ellátott dupla ke­rítéssor tengerbe nyúló végén. A be­jutást megakadályozni próbáló rendőrök közül legkevesebb hatan könnyebben megsebesültek. A ha­társértők között is vannak sérültek. Ceutában tavaly augusztus óta, azaz egy éve nem történt ilyen tömeges il­legális határátlépési kísérlet. Akkor 116-án jutottak be spanyol területre. Az Audaz spanyol hadihajó szállí­tott Spanyolországba 15 afrikai me­nedékkérőt Szicíliából, akiket az Open Arms spanyol civil szervezet hajója vett fedélzetére a Földközi­tengeren, Líbia partjainál a hónap elején. A dél-spanyolországi San Ro­que kikötőjében partra tett 15 ember hét országból származik; Eritrea, Szudán, Gambia, Ghána, Nigéria, Li­béria és Etiópia állampolgárai. A dél­európai ország területén összesen 18 ezer illegális bevándorlót regisztrál­­takjanuártól augusztus közepéig. Trump űrparancsnoksága Hongkongi letartóztatás Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében tartott ünnepség keretében hivatalosan is létrehozta az USA űrparancsnokságát. A korábbi űrparancsnokságot 2002-ben megszüntették. Washington. Az ünnepségen - amelyen részt vett Mike Pence alel­­nök és Mark Esper védelmi miniszter is -, miután kibontották az Egyesült Államok új haderőnemének zászla­ját, az elnök rövid beszédében mél­tatta az űrparancsnokság jelentősé­gét. Mint mondta: történelmi nap ez az amerikai haderő számára, mert ez­zel „elismerjük a világűr elsődleges fontosságát az amerikai nemzetbiz­tonságban és nemzetvédelemben”. Az elnök bejelentette, hogy az űrparancsnokságot a légierő egyik négycsillagos tábornoka, John Ray­mond vezeti majd, akinek kinevezé­sét a szenátus júniusban már jóvá­hagyta. Elsődleges feladata - Trump szavai szerint - annak biztosítása lesz, hogy „senki ne kérdőjelezze meg és ne fenyegesse Amerika fölé­nyét a világűrben”. Donald Trump kifejtette, a parancsnokság az USÄ által létfontosságúnak nevezett érde­keit védelmezi majd a világűrben, amelyet a következő háborúk szín­helyének nevezett. A védelmi mi­nisztériumban valójában még tart az űrparancsnokság szervezése, bár már 287 munkatársa van. A Fehér Háznak meg kell győznie a kongresszust az űrparancsnokság haderejének költségvetéséről. Trump 2018 márciusában vetette fel az 1985 és 2002 között egyszer már működött űrparancsnokság újbóli létrehozását, kifejtve, a légierő nem képes mara­déktalanul ellátni az űrbiztonsági fel­adatokat, az amerikai űrdominancia biztosítását. Az elnök Oroszország és Kína térnyerését említette az űr­fegyverzetek kiépítésében. Az űr­parancsnokság az amerikai haderő 11. harci parancsnoksága lesz. Az új szervezetnek nem lesz feladata a Föl­dön kívüli élet kutatása. (MTI) Hongkong/Helsinki. A hong­kongi rendőrség tegnap letartóz­tatta az ismert demokráciapárti ak­tivistát, Joshua Wongot és egyik társát, Agnes Chow-t, de néhány órára rá óvadék ellenében szabad­lábra helyezték őket; őrizetbe vet­ték egy korábban feloszlatott el­lenzéki párt vezetőjét is, nem sok­kal a mára tervezett ellenzéki tün­tetés betiltása után, de őt nem en­gedték el. Hongkongi ellenzéki források szerint Wongot, aki a 2014-es Occupy Central (Foglald el a központot) mottójú hongkongi diáktüntetések egyik szervezője volt, a nyílt utcán, erőszakkal hur­colták el. Rendőrségi források azt közölték, hogy Wong és Chow el­len egy júniusi, betiltott demonst­ráción való részvétel miatt indult eljárás. Hírügynökségek később arról tájékoztattak, a két aktivistát néhány órával az őrizetbe vétel után óvadék ellenében szabadlábra he­lyezték. Chow ezzel kapcsolatban azt mondta, Peking és a hongkongi kormányzat meg akarja felemlíteni a hongkongiakat, hogy ne merje­nek részt venni semmiféle demok­ratikus mozgalomban. O is és Wong is fogadkozott, hogy a ha­tósági kényszerintézkedések elle­nére nem ijednek meg, folytatni fogják a harcukat a demokráciáért. Á rendőrség betiltotta a mai tün­tetést, amelyet abból az alkalom­ból szerveztek volna, hogy öt éve a hongkongi törvényhozás elutasí­totta a választási szabályok szigo­rítását célzó pekingi reformcso­magot. A tiltást azzal indokolták, hogy a szervezet által korábban kezdeményezett demonstrációk után több tüntető, újságíró, rendőr és civil szenvedett súlyos sérülé­seket. A hatóságok most először nem engedélyezték a Civil Human Rights Front megmozdulását a több mint két hónapja tartó tünte­téshullám kezdete óta. Az unió tagállamainak külügy­miniszterei tegnap aggodalmuk­nak adtak hangot a Helsinkiben tartott találkozójukon a legutóbbi hongkongi fejlemények miatt. (MTI) Új miniszterelnököt fogadott el az ukrán parlament Nagy többséggel jóváhagyta első ülésén az új ukrán parla­ment Volodimir Zelenszkij elnök jelöltje, Olekszij Hon­csaruk kormányfői kineve­zését. Honcsaruk kinevezését a 450 fős parlamentben 290 képviselő támogatta. Kijev. A képviselőkhöz intézett beszédében Olekszij Honcsaruk új miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány fő feladatának az ukrán gazdasági növekedés erősítését te­kinti. Szeretné, ha a jelenlegi 2-3% helyett legalább 5-7 százalékosra emelkedne a GDP-növekedés. Hon­csaruk elismerte, hogy az új kor­mánynak „igen nehéz dolga lesz”. „Mindnyájan ismerik a problémáin­kat: az adósságokat, amelyeket örö­költünk, a darabokra szakadt infra­struktúrát és az ország keleti részé­A 35 éves Olekszij Honcsaruk Ukraj­na legfiatalabb kormányfője (TASR/AP) ben dúló háborút” - mondta, hozzá­téve, hogy Ukrajnában továbbra is van korrupció. További gondnak ne­vezte a csempészetet, amelyet, mint hangoztatta, az év végéig fel kell számolni. Az új kormányfő a gaz­dasági növekedés beindítása mellett a második legfontosabb feladatnak nevezte az Ukrajnáról alkotott, kép megváltoztatását a világban. „A hi­telminősítésünk magáért beszél. Ezt minél előbb meg kell tenni, és a vál­tozások alapjául a partnerekkel való együttműködésnek kell szolgálnia” - közölte. Honcsaruk bejelentette, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kül­döttsége a következő hetekben Uk­rajnába látogat egy 3-4 évre tervezett új együttműködési program feltéte­leinek megtárgyalására. A jogi és közigazgatási egyetemi diplomával rendelkező 35 éves Hon­csaruk - Ukrajna eddigi legfiatalabb kormányfője - a liberális gazdasági reformok híve. Megválasztása a ha­talomba tömegesen érkező új embe­rek sorába illeszkedik, miután Ze­lenszkij a rendszer megdöntésének ígéretével elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztáson. Az új kormány­fő jelentős támogatást élvez a parla­menti többség és az elnöki hivatal ré­széről, de a személyes manőverezési lehetőségei korlátozottak. A parlament 314 igen szavazattal elfogadta Andrij Zahordnyuk vé­delmi miniszter jelölését is. A vé­delmi tárca vezetőjét, a külügymi­nisztert és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét az ál­lamfőjelöli. Az új külügyminiszter Vadim Prisztajko, az SZBU új ve­zetője pedig Ivan Bakanov lett. A parlamentben még miniszterjelölt­ként mondott beszédében Prisztajko hangsúlyozta, hogy Kijevnek fél éve van arra, hogy helyreállítsa az ál­lamhatár feletti ellenőrzést a Donyec-medencében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents