Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-31 / 202. szám
2 I KOZELET 2019. augusztus 31. | www.ujszo.com • • Az MKP és a Híd óvatos az Összefogással ÖSSZEFOGÁS 0 spoiupatriCnosí Az Összefogás új alternatívát kínál az együttműködés pártolóinak (Összefogás sk) NAGYROLAND CZÍMER GÁBOR Pozsony. Tegnap hivatalosan is bejelentette indulását az Öszszefogás mozgalom, melynek cólja a szlovákiai magyar érdekképviselet biztosítása. A magyar pártok nem nagyon lelkesednek az új mozgalomért. Az Összefogás tegnap kezdte meg az aláírásgyűjtést, valamint széles körű egyeztetéseket kezdeményeznek a mozgalom programjáról. „Szlovákia az utóbbi évtizedben a Smer vezetése alatt szétrabolt állam lett. A magyarság fejlődését szavatoló program mellett az Összefogás célja, hogy a demokratikus szlovák erőkkel együtt állítsuk vissza a jogállamiságot” - közölte a mozgalom. Laboda Róbert, a mozgalom etikai bizottságának tagja generációs kötelességének nevezte, hogy kiálljon a szlovákiai magyar összefogás mellett. „Én egy független embernek vallom magam, aki nem tartozik egyik oldalhoz sem, mégis kötelességemnek érzem, hogy támogassam a mozgalmat. A szlovákiai magyar kisebbség egy kis közösség, mégis széthúz. Végre itt egy lehetőség, amikor nem széthúzunk, hanem együttműködünk” — mondta lapunknak a pedagógus. Azt sem zárta ki, hogy a mozgalom befogadja a Hídból és az MKP-ból esetlegesen távozó képviselőket. „Egy választási listához 150 képviselőjelöltre van szükség. Őszintén szólva nem tudom, vagyunk-e annyian, hogy megengedhessük magunknak a szelektálást” - tette hozzá Laboda. Nagy József nyitott Nagy József, a Híd korábbi parlamenti képviselője korábban nyíltan hangoztatta, hogy az összefogás mellett áll. A Híd és az MKP sikertelen tárgyalásai után bejelentette, nem indul a Híd listáján. A korábbi EP-képviselő szerint egy új kezdeményezésnek azért is helye van, mert a két nagyobb magyar párt kihagyta az együttműködés lehetőségét. Arra a kérdésre, hogy távozik-e a pártból, Nagy így válaszolt: „Egyelőre nincs miért.” Hozzátette, ha az Összefogás részéről megkeresik, nyitott az egyeztetésre. Nagy szerint egy ilyen kezdeményezés meg tudná szólítani az eddig passzív vagy csalódott választókat. „Viszont őket mindkét térfélről össze kell gyűjteni” - tette hozzá a korábbi ÉP-képviselő. A Híd szkeptikus A Híd a mozgalom megalakítására szkeptikusan reagált. Debnár Klára, a párt szóvivője arra emlékeztetett, pár hónap leforgása alatt ez már a második olyan politikai kezdeményezés, amely az alapítók szerint az összefogás érdekében valósul meg. „A logika alapszabályait sem kell ismerni ahhoz, hogy lássuk, a két új párt valójában még jobban megosztja a szlovákiai magyar választókat. Még akkor is, ha ez utóbbi neve Összefogás” - nyilatkozta a szóvivő. Aziránt is érdeklődtünk, mi a Híd álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Nagy József a Paraméternek egy új választási párt létrehozásáról beszélt. Debnár szerint Nagy ezt a Híd Országos Tanácsán (ÖT) nem mondta el, hiszen nem vett résztrajta. „Nagy Józsefnek is volt lehetősége arra, hogy saját véleményét elmondja, s erről, érvekkel alátámasztva, az ÖT tagjait meggyőzze” - nyilatkozta a szóvivő, és arra emlékeztetett, az MKP-val való koalíciót a testület 37:5 arányban utasította el. „Aki a döntő többség véleményét nem képes elfogadni, nem csapatjátékos” - tette hozzá Debnár. A szóvivő szerint a következő hónapokban is a saját választóikkal szeretnének foglalkozni, nem más politikai erőkkel. Célkitűzéseiket a párt szeptember 14-i kongresszusán mutatják be. Az MKP egyelőre óvatos A mozgalom megalakulásának hírére az MKP úgy reagált, hogy amíg nem világos annak tartalma és szándéka, addig ugyanúgy viszonyulnak hozzá, mint a Progresszív Szlovákia magyar platformjához. „Minden mozgalomnak, politikai kezdeményezésnek joga van úgy eljárni, ahogy gondolja, platformot vagy akár pártot alapítani, és próbálni megszólítani akár a magyar választót is, de a magyar ember gondjait, elvárásait a hagyományos és a társadalomba kellőképpen beágyazott magyar érdekképviselet képes leghatékonyabban ellátni” - nyilatkozta Králik Róbert, a párt szóvivője. Az Összefogás előkészítő bizottságának két tagja, Bauer Edit korábbi EP-képviselő és Orosz Örs Nyitra megyei képviselő, az MKP-nak is a tagja. A párt alapszabálya azonban viszonylag szigorú abban a kérdésben, hogy tagjai milyen szerepet vállalhatnak más politikai mozgalmakban. A más pártban való tagságot például kizárja. Ezzel kapcsolatban a szóvivő annyit közölt, jelenleg Bauer és Orosz is tagja az MKP-nak. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy mi várható a párttagságukkal kapcsolatban. Simon: inkább az MKP Simon Zsolt, a parlamenten kívüli Magyar Fórum (MF) elnöke az új mozgalom alakulásával kapcsolatban elmondta: „Minden olyan politikussal, aki részt akar vállalni a magyarság jövőjének alakításában, nagyon szívesen együtt fogunk működni, de nagyon veszélyes most egy új szubjektumot indítani.” Simon szerint a veszély abban rejlik, hogy a választási listák leadásáig már nagyon rövid a határidő. Az MF elnöke elmondta, a választási listák leadási határideje hozzávetőlegesen kilencven nap múlva esedékes, ráadásul egy politikai szubjektum bejegyzéséhez a szükséges 10 ezer aláírás összegyűjtése után is nagyjából 30 nap szükséges. Arra a kérdésre, hogy ha a mozgalom időben megalakul, annak a listájára lépne-e az MF, Simon egyelőre nem tudott válaszolni. „Nem tudom, hogy ők mit szeretnének, vagy mit sem” - mondta, és hozzátette, a mozgalom egyik alapítója Orosz Örs, aki Nyitra megye képviselő-testületében az MKP frakciójában ül. „Úgy látjuk, hogy a kezdeményezés által nagyrészt csak az MKP eddigi szavazói fognak többfelé osztódni” - mondta az MF elnöke. Simon Zsolt hozzátette, szerinte sokkal fontosabb lenne, ha az MKP és az MF ki tudná mondani, hogy közös listát állít. Az előkészítő bizottság tagjai ► Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója ► Laboda Róbert pedagógus, költő ► Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, az MKP Nyitra megyei képviselője ► Kotiers Róza, a Pozsonyi Comenius Egyetem hallgatója, civil aktivista ► Szabó Krisztián építész, civil aktivista ► Bauer Edit, az MKP egykori európai parlamenti képviselője ► Zászlós Gábor jogász, volt miniszterelnök-helyettes „A 2020-as parlamenti választás a cél" NAGYROLAND Pozsony. Tegnap hivatalosan is megalakult az Összefogás (Spolupatriőnosf) mozgalom. Célja egy nyitott platform létrehozása, ahol az összefogást szorgalmazó erők összpontosulhatnak. A mozgalomról, annak jövőjéről és a lehetséges partnerekről Zászlós Gábort, az előkészítő bizottság egyik tagját kérdeztük. Ön mit vár a mozgalomtól? Látjuk, hogy a két mérvadó magyar párt sajnos nem tudott megállapodni egymással. Én azt gondolom, hogy ha a Híd és az MKP megfelelő hozzáállást tanúsított volna, amilyet ez az ügy meg is kíván, akkor egy olyan összefogás jöhetett volna létre, ami igazán hatékony parlamenti képviseletet eredményezhetett volna a szlovákiai magyaroknak. Ez sajnos nem történt meg. Az új platformtól személy szerint azt várom, hogy egy helyes értékrend menti programot dolgozzanak ki a tagjai. A sajtóhírben „nyitott platformról” és „széles körű egyeztetések kezdeményezéséről” esik szó. Mit jelent ez pontosan? Hajlandóak lennének tárgyalóasztalhoz ülni a többi szlovákiai magyar párttal is? Vagy ez ki van zárva? En mindig is a tárgyalások híve voltam. Elismerem, hogy ez sokszor fárasztó, de az embernek úgy kell tárgyalóasztalhoz ülnie, hogy valós eredményeket vár el az egyeztetéstől. Persze fontos, hogy az egyik fél ne erőltesse rá a másikra az akaratát, hanem olyan megoldást találjanak, amely mindkét fél javát szolgálja. Az összefogás egy olyan perspektivikus cél, amiért mindenkinek le kell mondania valamiről, és valami mellé oda kell állnia. Szóba jöhetnek olyan képviselők is, akik korábban esetleg a Híd vagy az MKP színeiben indultak? Én nagyon remélem, hogy igen. Az utóbbi napokban már szivárogtak a hírek a Híd oldaláról, hogy többen is átértékelnék az összefogás gondolatát. Sólymos László korábban elmondta, hogy együttmüködéspárti, Nagy József is. Szerintem már többen is látják, hogy nem volt jó a helyzetértékelés a Hídnál, amikor a tárgyalásokat berekesztették. Én azt gondolom, hogy azokat, akik már kormányzati tapasztalattal rendelkeznek - gondolok itt miniszterekre és államtitkárokra -, kár volna kihagyni, tapasztalataikat nem hasznosítani. Személy szerint szívesen látnám őket a mozgalomban, akár katalizátorként is, hogy csökkentsék a feszültséget. Hogyan látja az esetleges együttműködést a Progresszív Szlovákia magyar platformjával? Hangsúlyoznám, hogy most a saját véleményemet mondom, nem pedig a mozgalom hivatalos álláspontját. Személy szerint nem tartom jó ötletnek, hogy egy jövőbeni választási lista összeállításakor a Progresszív Szlovákiából hozzunk képviselőket. Viszont ez nem azt jelenti, hogy nem lehet tárgyalni a program bizonyos pontjairól, közös problémákról. A programok átfedésénél, ügyek mentén természetesnek tartom az együttműködést, akár parlamenti, akár kormányzati szinten is. Azt pedig elég szerencsétlen dolognak tartom, hogy a jelenlegi magyar politikai vezetés alkalmatlansága oda vezetett, hogy a Progresszív Szlovákia a helyzetet jól kihasználva potenciális fiatal szavazókat szólít meg a Komáromi járásban. Ezeknél a fiataloknál már nemcsak a magyarság a hívó szó, hanem megnézik azt is, hogy az egyes pártok milyen politikai programot kínálnak számukra. Azt kell hogy mondjam, teljesen igazuk is van, hiszen ha a jövőben itt akarnak élni, akkor jogosan kíváncsiak arra, hogy a következő kormányok mit tudnának kínálni számukra. Az Összefogás mozgalomnak egy olyan értékközpontú programot kell kidolgoznia, amely megkérdőjelezhetetlenné teszi az olyan hagyományos értékeket, mint a szabadság, demokrácia, emberi jogok, valamint a jogállamiság. Ez a program reményeim szerint egyrészt a mozgalom iránytűje kell legyen, másrészt pedig irányadóvá kell válnia a partnerek megválasztásánál is. Ön szerint van a mozgalomnak reális esélye arra, hogy választólistát állítson össze a 2020-as parlamenti választásokra? Természetesen a mozgalom szakembereinek azonnal el kell kezdeniük dolgozni a program egyes pontjain. Én azt gondolom, hogy ez nem annyira időigényes, hogy ne lehetne megoldani az elkövetkezendő három hónapban. A 2020-as parlamenti választás a cél. Zászlós Gábor (Somogyi Tibor felvétele)