Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-28 / 200. szám
6 KÜLFÖLD 2019.'augusztus28. I www.ujszo.com RÖVIDEN Brit ellenzéki lépés a brexit ellen Brazil erdőtűz: ne segítsenek Jair Bolsonaro brazil elnök büszkeségből és dacból elutasította az unió anyagi felajánlását London. A brit ellenzéki pártok bejelentették: együttműködésben állapodtak meg annak érdekében, hogy elkerüljék a megállapodás nélküli brexitet, akár jogszabály elfogadtatásával vagy bizalmatlansági indítvánnyal is. Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője megbeszéléseket folytatott a Skót Nemzeti Párt, a Liberális Demokraták és a Zöld Párt vezetőivel, továbbá a Konzervatív Pártból korábban annak brexitpolitikája miatt kilépő politikusokkal, hogy megvitassa velük a megállapodás nélküli brexit elkerülésének lehetőségeit. Boris Johnson miniszterelnök többször kijelentette: megállapodással vagy anélkül, de Nagy-Britannia kilép az EU-ból az október 31-i határidő lejártát követően. (MTI) Hongkong vezetője nem enged Hongkong. A hongkongi kormányzat nem fogadja el a tüntetők követeléseit - közölte tegnap Carrie Lam hongkongi kormányzó, a hongkongi tiltakozáshullám 12. hetén. Lám elmondta: a kormányzat azon dolgozik, hogy párbeszédet folytathasson Hongkong lakóival, köztük a demonstrációk résztvevőivel. A városban bő két hónapja zajló tüntetéshullám gyakran erőszakos összecsapásokba torkollik. A múlt hétvégén a rendőrség 80 embert vett őrizetbe útakadályok felállítása, és Molotov-koktélok használata miatt. (MTI) Irán a szankciók miatt nem tárgyal Teherán. Irán továbbra is csak az ellene hozott washingtoni szankciók feloldása után hajlandó tárgyalni az US A-val - jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök azután, hogy Donald Trump amerikai elnök megerősítette: hajlandó az iráni elnökkel találkozni, ha „a körülmények adottak”. Róháni hangsúlyozta, országa soha nem akart nukleáris fegyvert. Az iráni fellebbviteli bíróság helybenhagyta annak a nőnek a tízéves börtönbüntetését, akit azzal a váddal ítéltek el, hogy a brit hírszerzésnek dolgozott - közölte az iráni igazságügyi tárca. Arasz Amíri, aki a British Council iráni részlegének volt a vezetője Londonban, 2018-ban a rokonait látogatta meg Teheránban, és ekkor tartóztatták le. (MTI) Kurd csapatkivonás Kelet-Szíriából Kamisl. Elindították a csapatkivonást a kurd hatóságok az ellenőrzésük alatt álló, Törökországgal határos északkeletszíriai területekről azután, hogy megkezdte működését a közös török-amerikai műveleti központ, amelynek célja biztonsági övezet kialakítása a forgó térségben. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, a területre hamarosan belépnek a török szárazföldi csapatok. (MTI) Az Európai Űrügynökség műholdfelvételei szerint a tavalyinál négyszer több tűz tombol az Amazonas vidékén, nemcsak Brazíliában, hanem Peruban, Bolíviában, Paraguayban és Argentínában is észleltek erdőtüzeket (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brazíliaváros/Sucre. A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke. A bolíviai elnök is bírálatok célpontjává vált az erdőtüzek miatt. Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke kijelentette, a felajánlott pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. A brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását, a brazil környezetvédelmi miniszter ugyanakkor azt mondta, minden segítséget örömmel elfogadnak. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7 országcsoport biarritzi csúcsán az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatású illetve egy hosszú távú globális projekt kezdeményezését az amazóniai esőerdő védelmére. Az elképzelések szerint az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Macron személyes politikai tőkét akaijon kovácsolni az erdőtüzek által okozott válság ügyéből. Bolsonaro szerint ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat lenne. A brazil elnökre az erdőtüzek miatt egyre nagyobb nemzetközi nyomás is nehezedik, miután a Föld tüdejének is nevezett, lángokban álló esőerdő képei bejárták a világsajtót, és nemzetközi felháborodást váltottak ki. A környezetvédők bírálatainak célkeresztjébe került Evő Morales bolíviai államfő, akinek mezőgazdasági politikáját teszik felelőssé az erdőtüzekért, amelyekmájus óta 950 ezer hektárnyi terület pusztítottak el a latin-amerikai ország keleti részén. Környezetvédelmi szervezetek nyomására a baloldali vezető elfogadta több térségbeli ország és Spanyolország segélyfelajánlását a tűzzel folytatott harchoz. Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, és 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyeljenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet. Egyébként megtévesztő, hogy az Amazonas őserdejét a Föld tüdejének nevezik, mivel a növények éjjelente, amikor napfény hiányában gyakorlatilag leáll a fotoszintézis, ugyanúgy működnek, mint mi: fogyasztják az oxigént. Azaz az amazóniai ökoszisztéma - tehát a növények, állatok, mikroorganizmusok összessége - nettó hozzájárulása a világ légköri oxigénjéhez minimális. (MTi.ú) Még nem oldódott meg az olasz kormányválság Az éjszakába nyúló egyeztetés sem tett pontot az öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) közti kormányalakítási tárgyalások végére. Az államfő újraindítja az utolsó konzultációs kört a parlamenti pártokkal. Róma. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép PD vezetői négy órán át egyeztettek hétfő éjszaka a római kormánypalotában. A találkozón az M5S-t Luigi Di Maio, a párt vezetője képviselte, jelen volt Giuseppe Conte, a múlt kedden lemondott miniszterelnök, a PD-delegációt pedig a főtitkár, Nicola Zingaretti és helyettese, Andrea Orlando alkotta. A tárgyalás tegnap folytatódott. Az M5S- hez közeli, II Fatto Quotidiano napilap szerint a két párt már megállapodott: a PD engedett az M5S követelésének, hogy ismét Giuseppe Conte legyen a kormányfő. A balközép La Repubblica úgy vélte, az M5S-PD kormány még meg sem alakult, de a két párt máris hevesen vitázik; az M5S a miniszterelnöki és a miniszterelnök-helyettesi posztot is magának követeli, valamint a nagyobb súlyú tárcákat, köztük’a belügyminisztériumot, amelyet - a Liga vezetője, Matteo Salvini után — Luigi Di Maio akarja átvenni. A miniszteri bársonyszékek szétosztásában sincsen egyetértés: az M5S az eddig a Ligával alkotott kormány mintájára Giuseppe Conte mellett két miniszterelnökhelyettest akar látni, a PD azonban változtatást sürget a kormány kialakításában éppúgy, mint az eddigi politikai-pénzügyi programban. Sergio Mattarella államfő tegnap újabb konzultációt kezdett a parlamenti pártokkal: elsőként telefonon Giorgio Napolitano volt államfővel beszélt, majd egymás után a felsőház és az alsóház elnökét, valamint a legkisebb frakciók delegációt fogadta. Ma délután következik a PD, a Liga és végül az M5S delegációja. Ha a kormányalakítás megvalósul, az új kormányfő és csapata már csütörtökön leteheti esküjét, pénteken pedig bizalmat kérhet a római parlamentben. Választást sürgetett a kormánykoalíciót felrúgó Matteo Salvini, a Liga vezetője, aki természetellenesnek, hataloméhesnek és veszélyesnek nevezve az Öt Csillag Mozgalom és a baloldali Demokrata Párt esetleges közös kormányalakítását. Matteo Salvini kijelentette, kormányválságban a legdemokratikusabb megoldásnak az előrehozott választást tartja. „Azoknak a politikai erőknek, amelyek félnek az urnáktól, nincsen politikai lelkiismerete” - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem szólítja utcára az olaszokat, de „a nép ítélete előbb-utóbb utoléri azokat, akik természetellenes megállapodással igyekeznek menteni székeiket”. (MTI) Minden eresztékében recseg a román kormány A parlamenti mandátumok 4596-ával rendelkező román szociáldemokraták folytatni akarják a kormányzást, annak ellenére, hogy koalíciós partnerük, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége bejelentette: kilép a kormányból és ellenzékbe vonul - közölte Viorica Dancila kormányfő. Bukarest. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségét is betöltő kormányfő a párt végrehajtó bizottságának válságtanácskozása után érthetetlennek nevezte a Liberálisok és Demokraták Szövetsége hétfői (ALDE) döntését, ugyanakkor leszögezte: a PSD folytatja a kormányprogram megvalósítását, amelyre a 2016-os parlamenti választáson a választók felhatalmazták. Dancila nem titkolta: azt reméli, ehhez elegendő támogatást tud szerezni az ALDE és a Victor Ponta volt kormányfő vezette Pro Romania párt azon képviselőitől és szenátoraitól, akik „nem olyan gyávák, hogy megfutamodj a-Viorica Dancila kormányfő (tasr/ap) nak a felelősség elől”. Az ALDE-nak 4 minisztere van a Dancila-kabinetben, egyikük, az egy hónapja kinevezett Ramona Manescu külügyminiszter már bejelentette, posztján marad. Viszont tegnap benyújtotta lemondását az ALDE 3 minisztere. A PSD felkészült erre, a saját tisztségviselői közül jelöl ideiglenes tárcavezetőket, ezeket már meg is választották a párt hétfői tanácskozásán. Közben a jobbközép ellenzék legerősebb pártja, a jobboldali Klaus Iohannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizalmatlansági indítványt készül betelj eszteni a Dancila-kormány maradéka ellen. Ludovic Orbán, a PNL elnöke azt mondta: az indítványt akkor nyújtják be, ha már biztosak a kormány megbuktatásában, vagyis a dokumentumhoz megszerzik a törvényhozók többségének - legalább 233 képviselőnek és szenátornak - az aláírását. A kormány megbuktatásához minden jobb- és baloldali pártnak, a nemzeti kisebbségek képviselőinek és az RMDSZ-nek is össze kell fognia a PSD ellen. Erre Kelemen Hunor szerint most megvan az esély. Az RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy a magyar érdekképviselet már korábban megvonta parlamenti támogatását a kormánytól, és szavazatával támogatta az ellenzék tavaszi ülésszakban beterjesztett - akkor eredménytelenül végződött - bizalmatlansági indítványát. „Semmi nem változott, ellenzékben maradunk, és ennek megfelelően szavazunk” - szögezte le az RMDSZ elnöke. A kormánynak elvileg akkor is a parlament elé kell járulnia, ha az ellenzék nem próbálkozik a kabinet megbuktatásával. A román alkotmány szerint ugyanis a miniszterelnöknek újból bizalmat kell kérnie a parlamenttől kormánya számára, ha a kabinet politikai összetétele megváltozik, márpedig az ALDE távozásával most ez történt. Erre 45 napos határidőt szab meg az alaptörvény, az ALDE távozó kormánytagjait helyettesítő ideiglenes miniszterek mandátuma ugyanis legfeljebb másfél hónapos lehet. Klaus Iohannis államfő közölte, ma fejti ki álláspontját a bukaresti szociálliberális kormánykoalíció felbomlásával és a kormányfő által kezdeményezett újabb minisztercserékkel kapcsolatban. Romániában novemberben egyébként államfőválasztást rendeznek. (MTI)
