Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-27 / 199. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 27. I www.ujszo.com Apró gesztusok Irán irányába G7-csúcsta Iái kozó: 20 millió dollár segélyt nyújtanak az amazóniai tüzek megfékezésére Trump és Merkel a csúcson. „Kiváló asszony, mindenhez jól ért, jobban, mint a legtöbb ember" - áradozott mámorosán Trump a kancellárról. (TASR/AP) RÖVIDEN 65 hongkongi tüntető őrizetben Hongkong. Összesen 65 tüntetőt vettek őrizetbe a hongkongi hatóságok az erőszakba fordult hétvégi kormányellenes demonstrációk feloszlatása során, a legfiatalabb rendbontó 12 éves - közölte a helyi rendőrség. Szombaton 29, vasárnap pedig 36 tiltakozó került a hatóságok kezére. Az aktivistákat hatósági engedély nélküli gyülekezéssel, támadó fegyverek birtoklásával és hatósági személy elleni erőszakkal gyanúsítják. A vasárnapi tiltakozás erőszakba csapott át, a rendőrség könnygázt és a megmozdulások kezdete óta első alkalommal vízágyúkat vetett be, míg a tüntetők téglákkal és Molotov-koktélokkal dobálták meg őket. (MTI) Dróncsapás végzett iraki milicistákkal Bagdad. Két azonosítatlan drón végzett két iraki milicistával a szíriai határon - közölte az al- Hasd as-Saabi (Népi Mozgósítási Erők, PMF) nevű iraki síita milíciákból álló emyőszervezet. Az Irán által támogatott, de a bagdadi vezetéssel szövetséges félkatonai csoportokat tömörítő szervezet egyértelműen Izraelt okolta a bombázásért, az USA-t pedig azért, mert légi fedezetet nyújt szövetségesének. (MTI) A húszik rakétákkal lőtték a szaúdiakat Ríjad. A jemeni húszi síita lázadók ballisztikus rakétákkal támadást hajtottak végre a szaúdarábiai Dzsizán városa ellen, a Rijád vezette katonai koalíció hat lövedéket megsemmisített a levegőben. Az Irán támogatását élvező jemeni lázadók szóvivője arról számolt be, hogy a húszik tíz Badr-1 típusú ballisztikus rakétát lőttek ki a dzsizáni repülőtér ellen. Az elmúlt hónapokban az abhai és a dzsizáni reptér és más szaúdi létesítmények is többször váltak a húszik célpontjává. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború. (MTI) Folyik az olasz politikai alkudozás Róma. Fordulatot sürgetett Olaszországban N icola Zingaretti, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára, nem titkolva, hogy az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) zajló kormányalakítási tárgyalásokat jelentős akadályok nehezítik, pedig ma választ kell adni az államfőnek a lehetséges új kormány megalakításáról. Hangsúlyozta, a PD és az M5S csakis közös kormányprogrammal dolgozhat együtt, nem pedig két „egymásnak ellentmondó vagy párhuzamos” programmal. Zingaretti arra utalt, hogy az M5S-szel csütörtökön indított egyeztetés még messze nem ért véget. Zingarettire nyomás nehezedik az olasz választás helyett új kormánytöbbség megalakítását szorgalmazó Európai Unió és az olasz szakszervezetek részéről is. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Biarritz. Nagy lépést tettek előre a G7 országcsoportvezetői a biarritzi csúcstalálkozón Irán ügyében - jelentette ki Angela Merkel német kancellár. A csúcs meglepetése, hogy Emmanuel Macron francia elnök vasárnap meghívta Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert Biarritzba. Nagy előrelépés, hogy nemcsak ahhoz ragaszkodunk, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre, hanem azt akarjuk, hogy a megoldást politikai eszközökkel érjük el — mondta Merkel kancellár a G7 országcsoport vezetőinek biarritzi csúcsán. Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnök kikérte a véleményét, mielőtt meghívta Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert a találkozóra. Zaríf vasárnap este meglepetésszerűen érkezett Biarritzba, mintegy 3 órán át tárgyalt először francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal, majd félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macronnal. A francia diplomácia és az európai partnerek arról próbálták meggyőzni Trumpot, hogy tegyen gesztusokat az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló, 2015-ös többhatalmi megállapodás megmentése érdekében. A Trump vezette USA tavaly kilépett a megállapodás-Nem minden európai uniós tagország kormánya adta le a kitűzött határidőig, tegnapig azon személy nevét, akit a november elején hivatalba lépő Európai Bizottságba jelöl. Brüsszel. Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője arról számolt be, hogy nem lesz semmilyen hivatalos bejelentés, amíg meg nem születik a végleges lista, nem kívánnak részletekbe bocsátkozni egyelőre, hiszen még tart a jelölési folyamat. Kiemelte, hogy az EU alapszerződése mindössze annyit ír elő, hogy november 1 -jén meg kell alakulnia az új bizottságnak, mindazonáltal rámutatott, hogy minél hamarabb sikerül megállapodni, annál jobb, Ur-Izraeli lágicsapások érték tegnap a libanoni-szíriai határtérséget. A libanoni Hezbollah síita terrorszervezet az izraeli drénok lelövését ígéri. Bejrút. „Három izraeli légicsapás érte a libanoni-szíriai határvidéket Zahlétól keletre, robbanásokat lehetett hallani a Bekaa-völgy különböző szegleteiben”-jelentette az an-Nahar című libanoni hírlap. A bombázás a Palesztin Felszabadítási Népfront (PFN) nevű szélsőséges szervezet egyik őrhelyét érte a libanoni Kuszája településen. „Drónok támadták az egyik létesítményünket három kis rakétával. Nem voltak áldozatok, csak anyagi kár” - mondta Abu Műből, majd ismét szankciókat vezetett be Irán ellen. E szankciók hatásai alól az európai hatalmak nem tudják kivonni magukat. Haszan Róháni iráni elnök a külügyminiszter biarritzi tárgyalásaival kapcsolatban tegnap kijelentette, hogy támogat minden diplomáciai erőfeszítést. Irán nem hajlandó tárgyalni ballisztikusrakéta-programj áról, és naponta legalább 700 ezer hordó olaj eladásának lehetővé tételét követeli, ha a Nyugat tárgyalni akar arról, hogyan lehet megmenteni az iszlám köztársaság atomprogramjáról kötött 2015-ös nemzetközi megállapodást - tudatták iráni illetékesek. A nemzetközi szankciók miatt Irán jesula von der Leyen megválasztott elnök pedig készen áll megkezdeni az egyeztetéseket a jelöltekkel. Az EU finn soros elnöksége informálisan augusztus 26-át tűzte ki határidőnek, sajtóhírek szerint azonban sem Franciaország, sem Olaszország nem nevezte még meg a jelöltjét. Szlovákia újra Maros Sefcovicot, Csehország pedig Vera Jourovát jelöli az Európai Bizottságba. A jelölteket szeptemberben fogják meghallgatni az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, a benyújtott listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Ezt követően a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottság testületét. (MTI, ú) hammad, a PFN egyik katonai illetékese. A PFN a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet szövetségese. A libanoni lap úgy tudja, légvédelmi fegyverekkel lőttek vissza a támadókra. Az izraeli hadsereg mindössze annyit közölt, hogy „nem kommentál külföldi sajtóhíreket”. A Hezbollah mostantól minden izraeli drónt le fog lőni, amely berepül Libanon légterébe - jelentette ki Haszan Naszrallah, a síita terrorszervezet vezetője az után, hogy vasárnap két izraeli drón csapódott a szervezet bejrúti irodájába. Naszrallah szerint az egyik távirányítású repülőgép alacsonyan repült, és az izraeli légierő „öngyilkos küldetésre” küldte, amit a Hezbollah-vezér lenleg csak mintegy 100 ezer hordó olajat tud exportálni. Egy iráni diplomata azt is világossá tette, hogy Teherán arról sem nyit vitát, hogy joga van urániumot dúsítani, és saját készítésű nukleáris fűtőanyagot előállítani. „Cserébe teljes mértékben tartjuk magunkat a 2015-ös atomalkuhoz” - hangoztatta a diplomata. Irán eladta a Gibraltárból elengedett Adrian Darya-1 (korábban Grace-1) nevű tartályhajóban tárolt olajat - derült ki az iráni kormány szóvivőjének tegnapi nyilatkozatából. A szóvivő nem nevezte meg az olajszállítmány vásárlóját. Az ismeretlen célpont felé haladó tanker 2,1 millió hordó iráni nyersolajat szállít, Brüsszel. Az Egyesült Királyságnak abban az esetben is rendeznie kell fennálló pénzügyi kötelezettségeit, ha végül megegyezés nélkül lép ki az Európai Unióból - figyelmeztetett tegnap az Európai Bizottság szóvivője. Boris Johnson új brit miniszterelnök a hétvégén ugyanis kijelentette, hogy rendezetlen kilépés esetén országa jogilag nem lenne köteles teljesíteni az EU-val szemben még fennálló, mintegy 39 milliárd fontra becsült pénzügyi kötelezettségeit. A konzervatív vezető korábban is beszélt már arról, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén visszatarthatnák ezt az összeget addig, amíg kereskedelmi megállapodást kötnek az EU-val, hogy ezzel is sürgessék egy ilyen megállapodás megszületését. világos agressziónak nevezett. Izrael azzal indokolta a csapásokat, hogy az iráni erők dróntámadásra készültek a zsidó állam ellen. A síita Hezbollah Irán támogatását élvezi, és mindketten Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét támogatják a szíriai konfliktusban. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a napokban úgy fogalmazott, hogy Izrael számos területen hajt végre műveleteket a zsidó állam megsemmisítésére törekvő állammal szemben. „Hát persze, hogy szabad kezet engedtem a biztonsági erőknek és utasítottam őket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést Irán terveinek meghiúsítására” - hangoztattaNetanjahu. (MTI) amelynek értékét 130 millió dollárra becsülik. A brit királyi haditengerészet július 4-én tartóztatta fel az akkor még Grace-1 nevet viselő tankhajót, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy az európai uniós szankciók megsértésével nyersolajat szállít Szíriába. A tartályhajó augusztus 18-án kapott engedélyt a távozásra, amikor Teherán szavatolta, a 2,1 millió hordós terhet nem Szíriába viszik. Az USA többször kérte Gibraltártól, ne engedje távozni a tartályhajót, és az amerikai igazságügy-minisztérium lefoglalási parancsot adott ki a hajó ellen az Iránnal szembeni amerikai szankciók alapján. Washington szerint a tanker annak az iráni Forradalmi Gárdának a tulajdona, amelyet terrorszervezetként tart nyilván. Azonnali, 20 millió dollár segélyt nyújtanak a G7-országcsoport tagjai az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére - jelentette be Emmanuel Macron. Az azonnali segélyből tűzoltó repülőket küldenek az amazonasi esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt az ENSZ Közgyűlésén véglegesítik szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz. Macron elmondta: az USA is támogatja a közös kezdeményezést, ő maga hosszú beszélgetést folytatott Donald Trumppal az amazóniai erdőtüzekről. Azóta azonban az új kormány is belátta, hogy a pénz negyedét még megállapodás nélkül is ki kell fizetniük. Most Johnson azt mondta, hogy szigorúan nézve egy ilyen kilépés esetén végső soron nem tartoznának ezzel a pénzzel Brüsszelnek. „Ez nem fenyegetés. Ez a valóság” - tette hozzá Johnson. Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: minden olyan vállalásnak eleget kell tenni, amelyet együtt hozott meg a 28 tagállam. „Ez különösképpen igaz a megállapodás nélküli távozás forgatókönyvére, az Egyesült Királyságtól ebben az esetben is azt várnánk, tartsa tiszteletben az EU-tagként tett vállalásai mindegyikét” - mondta. (MTI, ú) Hiányzó uniós jelöltek Londonnak fizetnie kell Izraeli drónokra támad a Hezbollah terrorszervezet Tartós feszültség. Izrael falat húz fel a libanoni határán. (TASR/ap)
