Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-23 / 196. szám
6 I KULTÚRA 2019. augusztus 23. I www.ujszo.com Magyar állami kitüntetéseket adtak át Pozsonyban a nemzeti ünnep alkalmából Pozsony. A szlovákiai magyar kulturális és közélet kiemelkedő személyiségei vettek ét tegnap magas magyar állami kitüntetést az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Magyarország pozsonyi nagykövetségén. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el Lanstyák István egyetemi oktató, nyelvész munkásságát. A méltatás szerint Lanstyák István a kétnyelvűségben élő szlovákiai magyarság nyelvhasználatának, a kétnyelvűség törvényszerűségeinek, következményeinek legavatottabb kutatója. .Iskolateremtő munkát végzett és végez; nemzetközi szintre emelte a szlovákiai szociolingvisztikai kutatásokat.” Lanstyák István 1989-től a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. 2000-től tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének. Csütörtöky József muzeológus, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át. „Vezetése alatt Szlovákia egyik legrégebbi múzeuma - a Du(Somogyi Tibor felvétele) Akitüntetettek: Lanstyák István, Csütörtöky József, Holocsy Krisztina és Marián Hanták na Menti Múzeum - a Felvidék egyik legnagyobb magyar múzeumi intézményévé vált. Múzeumigazgatóként aktív kezdeményezője a leülés belföldi múzeumokkal, egyetemekkel és tudományos intézetekkel történő széles körű együttműködésnek, amely nemcsak a kutatómunkára és kiállítások meg-i valósítására terjed ki, hanem • a publikációs tevékenységre ; is” - hangzott el a laudációí ban. Csütörtöky József számos természettudományi, múzeumtörténeti tanulmány, szakmai és ismeretterjesztő : cikk szerzője. Holocsy Krisztina, a Komáromi Jókai Színház szín; művésze a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. 1995-től megszakítás nélkül tagja a komáromi teátrumnak. „Műfajtól és a rá bízott szerep nagyságtól függetlenül olyan színészi biztonság, szakmai tudás és alázat jellemzi a munkáját, mely mind emberileg, mind szakmailag kikezdhetetlen” - emelte ki méltatója. Zenés műfajban való jártassága, kitűnő énekhangja olyan szerepek megformálására tette alkalmassá, mint Hodel a Hegedűs a háztetőnben vagy a My Fair Lady Elizája és a francia királylány Kacsóh Pongrác daljátékában. Ugyanakkor drámai erejét, finom árnyalatú színészi eszköztárát is megmutathatta egyebek mellett a Szomorú vasárnap című színpadi játékban, valamint a Három nővér Olgájaként. Holocsy Krisztinát újabban egyebek közt a Teljesen idegenek, Az üvegcipő és az Edith és Marlene című előadásokban láthatta, láthatja a közönség. Hazai magyar kulturális és közéletünk személyiségei mellett kitüntették Marián Hanták építőmérnököt is, aki a Magyar Bronz Érdemkeresztet vehette át. Marián Hanták a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán végzett, ahol 1989-ben kandidátusi címet szerzett. A laudáció szerint Marián Hanták a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd újjáépítésének koordinátora volt. 2009-től a szlovák közlekedési és építésügyi minisztériumban különböző pozíciókban dolgozott, hozzájárulva a magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok fejlesztéséhez. Korábban, hétfőn Budapesten az Országházban Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke pedig a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vette át. (tébé) PENGE Az irodalom mintázata Németh Zoltán legújabb tanulmánykötete hiánypótló munka: a szerző az irodalomtudományos kérdezésmódot a hálózatelmélet stratégiái felől alakítja át. A kötet nem előzmény nélküli: a Helikon folyóirat (Budapest) 2017/2-es, azonos című száma - amelyet egyébként szintén Németh szerkesztett - már vizsgálta a jelenséget, azonban míg a lap nemzetközi összefüggésben, és a digitális humán Németh Zoltán az irodalomtudományos kérdezésmódot a hálózatelmélet stratégiái felől alakítja át. tudományok szempontjából is közelített a témához, addig Németh tanulmánykötete elsősorban a magyar irodalomra és annak hatástörténeti, befogadáselméleti, műfaji és nyelvi sajátosságaira koncentrál. A bevezető fejezetben a hálózatelmélet történeti kontextusait ismerteti, összefoglalja a nemzetközi és a hazai irodalomtudomány hálózatelméleti keretekkel érintkező, eddigi eredményeit. Ezt követően olyan értelmezési technikákat ajánl, amelyek a szövegek, életművek, alkotói csoportosulások egy -NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA máshoz való kapcsolódásának rendszereit helyezik a középpontba, így szükségszerűen tágabb kontextusban, mintegy globálisan tudják láttatni az egyes nyelvi, stiláris, szövegközötti, irodalomtörténeti vagy éppen irodalomszociológiai jelenségeket, azok hálózatos sűrűségét. Meggyőzően érvel amellett, hogy a hálózatelméleti megközelítés minden esetben rekontextualizálást jelent, olyan olvasásmódot, amelyben a szöveg elsődleges, kvázi „önelvű” tulajdonságai egy külsődleges rendszer részeként lesznek értelmezhetőek. A hálózatelemzést bemutató fejezetek rendkívül változatosak: a testpoétika irodalomtörténeti pozicionálása, a Tsúszó-jelenség kialakulása, Csehy Zoltán műfordításai, Sziveri János és a Kalligram Kiadó kanonikus pozíciója, az új média az irodalmi mű befogadásának összefüggése, valamint az afrikaans irodalom létmódja is fókuszba kerül. Németh kötete figyelemre méltó, mind az elméleti összefoglaló, mind a műelemzések tekintetében új tapasztalatokat magába foglaló munka, amelyben a szemléltetés is meghatározó jelentőséggel bír. Illetve, bírna, hiszen sajnos az ábrák sok esetben nem a megfelelő méretben és minőségben kerültek közlésre, így kevéssé tudják betölteni azt az illusztratív funkciót, amelyet a szerző nekik szánt. Németh Zoltán: Hálózatelmélet és irodalomtudomány, Dunaszerdahely, Nap, 2018,144 oldal. Értékelés: 9/10 Németh Zoltán hálózatelmélet és irodalomtudomány ■ NAP KIAD
