Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-22 / 195. szám

s /. i.(> v a k i a Az Óvár tornya a város főutcája a város­házától INDUL ÉS A VÖLGYET KÖVETVE FUT VÉGIG LEFELÉ. KORÁBBAN IS EZ VOLTA VÁROS KORZÓJA ÉS BEVÁSÁRLÓUTCÁ­­JA, ÉS MA IS EZT A SZEREPET TÖLTI BE, HISZEN TELE VAN HANGULATOS KÁVÉZÓKKAL, ÉT­TERMEKKEL ÉS HOTELOKKAL. 1919-ben átköltöztették Sopronba. Az erdőmérnöki képzés itt maradt, viszont a kohó- és bányamérnöki karokat továbbköltöztették Miskolcra 1949-ben. A bányászat a 19. és 20. században elveszítette köz­ponti szerepét, így a város is hanyatlásnak indult. Újabb fordulópontnak csupán az 1993-as év bizonyult, amikor az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a Sel­mecbányái óvárosi és tech­nikai műemlékeket. Ennek és a város tagadhatatlan varázsának köszönhetően az utóbbi évtizedekben fej­lődésnek indult a turizmus a térségben. AZ EZÜSTVÁROS LÁTNIVALÓI A város könnyed tempó­ban két nap alatt bejárható. Sétáink kiindulópontjának és egyben választóvonalá­nak legjobb, ha a főutcát, a korábban Arany utcáként és Teraszként (ma: ulica And­­reja Kmetá, illetve Trotuár) ismert utcát tekintjük. így a város két részre (alsó és felső) bontható és jobban behatárolható. Mindkét tér­fél bejárása kb. ugyanannyi időt (max. 2-3 óra) vesz igénybe. A város főutcája a város­házától indul és a völgyet követve fut végig lefelé. Ko­rábban is ez volt a város kor­zója és bevásárlóutcája, és ma is ezt a szerepet tölti be, hiszen tele van hangulatos kávézókkal, éttermekkel és hotelokkal. Az északi oldalán egy különleges, megmaga­sított járda fut végig, a Te­rasz, ahol szinte egész nap csapolt kofolát vagy egyéb finomságokat élvező vendé­gekbe botlunk. Itt található a város egyik legérdekesebb kávézója, a Divná Páni (Fur­csa Hölgy), semmiképp ne hagyják ki! A felső kör első pontjaként sétáljunk el a városháza mö­götti Szentháromság térre (Námestie Svátej Trojice), amit a 16. század elején alakítottak ki. A tér jellegét elsősorban a városháza és a Szent Katalin templom határozzák meg. Gyönyörű házak szegélyezik, amelyek korábban a város tehetős polgárainak és a bányá­szatból megvagyonosodott vállalkozóinak otthonául szolgáltak. A tér közepén találjuk a grandiózus Szent­háromság-oszlopot, amit a pestis elmúlásának örömére emeltek a 18. század elején. A Városháza (Radnica) épületének különlegessége az óratorony: a kismutató jelzi a perceket, míg a nagy­mutató az órákat. Miután körbejártuk a kis teret, és megcsodáltuk a színes házakat, ahogy a líce­umot is, ahol Petőfi is tanult, induljunk el felfelé az Óvár (Stary zámok) irányába. A vár helyén anno egy román stílusú bazilika állt, ami a nagy földrengés hatására erősen megrongálódott, és amit már gótikus stílusban újítottak fel. Ezt a háromha­jós templomot alakították később várrá, amint a város­lakók értesültek a törökök ér­kezéséről a 16. században. Folytassunk utunkat a vár­ból lefelé sétálva, és vegyük az irányt az Újvár vagy Le­ányvár (Novy zámok) felé az Andrej Sládkovié utcán haladva. Ahogy a Kopo­gó-toronyhoz (Klópocka) érünk, és balra pillantunk, elénk tárul a város, léleg­zetelállító panorámában lesz részünk. A Kopogó egy bányászjelvénnyel díszített, tornyos, reneszánsz-ba­rokk épület, aminek aljában jelenleg népszerű teaház működik. Egykor a tornyá­ban felfüggesztett keményfa deszkára mért kalapácsüté­sekkel jelezték a bányászok­nak a munka, a műszak kezdetét. De használták bá­nyásztemetésekkor is, akkor gyászos kalapácsütéseket hallhattak a városlakók. Az ütések hangja a város bá­nyajáratainak köszönhetően mindenhová elhallatszott, és ez a hang hozzátartozott a mindennapjaikhoz. A Kopogótól pár méterre újabb látnivalóra bukka­nunk, mégpedig a város utolsó meglévő városkapu­jára, a Hegybányai kapura, amit Piargi vagy Szélak­nai kapunak is neveznek (Piargska brána). A kapu eredetileg a törökellenes védelmi rendszer részeként épült még a 16. században. A kapun áthaladó úton ke­resztül a Klinger-tó felé és a bányászati skanzenhez lehet gyalogosan eljutni, de ezek a látnivalók már több kilo­méteres távolságra vannak. Az Újvár előtt még nézzük meg a kapu fölötti történel­mi vonatkozású temetőket. Ezáltal is képet kapunk a vá­ros sokszínűségéről, hiszen magyar, német és szlovák sírokra egyaránt rálelünk a nyugodt domboldalon. Számos sír híres selmeci professzorok, királyi bánya­tisztviselők végső nyughelyé­ül szolgál. A sok-sok útközbeni látniva­ló után jutunk el Selmecbá­nya talán legismertebb jelké­péhez, az Újvárhoz. A város fölé emelkedő reneszánsz őrtornyot a 16. század kö­zepén emelték a környék törökellenes védműrendsze­­rének legjelentősebb épít­ményeként. A vár felső szint­jéről csodálatos kilátásban lesz részünk, hiszen ahogy a vár is látható szinte a város minden pontjáról, úgy a tel­jes város is belátható innen. Az Újvári (Novozámecká) utcán keresztül jutunk vissza a főutcára, így a zsinagóga mellett (ma már Erb sörfőz­de) is elsétálhatunk. Az alsó kör már nem lesz ennyire látnivalókban zsú­folt, viszont hangulatos rész­letekben itt sem lesz hiány. Az Arany utca fölött található az Alsórózsa utca (Dolná ruzová ulica), az a csendes utcácska, amely összeköti a Szentháromság teret a Bá­nyászati Akadémia botani­kus kertjével. Nagyon szép kilátás nyílik innen a történel­mi városközpontra és a kör­nyező dombokra egyaránt. A szintén színes házak által szegélyezett utcát a nevéhez hűen rózsabokrok is szépí­tik. Az utcán felfelé haladva jutunk el a Botanikus kert (Botanická záhrada) oldal­só bejáratához. Az egykori selmeci akadé- \ mia épületeinek helyt adó Botanikus kert egyben a városka legnagyobb parkja. Itt nyugodt környezetben élvezhetjük a százéves fák közti sétát, vagy meg is pi­henhetünk a padok egyikén. A három iskolai palota pedig igazán különleges élményt kölcsönöz a parknak. Nem volt nehéz elképzelnem a 19. század korabeli nyüzs­gő és színvonalas erdészeti és bányászati diákéletet. Az épületekben ma erdészeti és műszaki szakközépiskolák működnek. Ehhez a körhöz tartozik még a közeli kálvária is, amit pár éve újítottak fel, és ami­nek tetejéről páratlan pa­norámában lesz részünk. A kálváriát a város keleti olda­lán emelkedő Kálváriahegy város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Idelá­togatva 3 templomot és 14 kápolnát találunk itt. Ez a kál­vária nemcsak a szép fekvé­se miatt ismert, hanem mert a klasszikus 12 stáció helyett 14 alkotja: 7 stáció Krisztus, míg a másik 7 Mária szenve­déseit mutatja be. A kálvária aljában kialakított parkoló­ban ingyen parkolhatunk, a kálvária megmászására a jól kialakított ösvényeken szán­junk legalább 1,5 órát. SZÁLLÁS ÉS ÉTKEZÉS Szállás tekintetében in­kább a panziókat javasol­nám, mint a hotelokat. Több magas színvonalú panziót találunk városszerte, ilyen pl. a Penzión Nostalgia, Vila Magnolia vagy a Penzi­ón Resla pri Klopacke. Ha megéheztünk, akkor pedig a Monarchia, az Erb vagy a 4Sochy is jó választás. Kávéra vagy kofolára szinte mindehová betérhetünk, sok szimpatikus helyet talá­lunk majd. A sok látnivaló mellett a túrázás és bányászat sze­relmesei sem fognak unat­kozni, ahogy a fürdőzésre vágyók is megmártózhatnak a városka melletti víztározók tavainak valamelyikében. Jó selmeci (újra)felfedezést! Zászlós Ágnes, utazási tanácsadó Utazás EXTRA 2019. Augusztus 11 (Fotók : a szerző sajAt felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents