Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-21 / 194. szám
Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. augusztus 21., szerda, 11-12. oldal 2016 májusában készült el a losonci zsinagóga felújításának első szakasza. Az épület 1924 és 1926 között Baumhorn Lipót tervei alapján készült, 1944-ig használta a helyi zsidó hitközség. A nagyméretű, 1100 személy befogadására alkalmas épület az eredetileg 1863-ban épült zsinagóga helyén létesült. A második világháború alatta zsinagóga belseje kiégett. Felújítása során a meglévő állapot konzerválására törekedtek, helyiségeit rendezvények megszervezésére alakították át. Egy részében kiállították a korábban megmentett tárgyakat. Az épület látogatható. (Fotó: Somogyi Tibor) Az ellopott kastély szomorú sorsa SZÁSZI ZOLTÁN Szomorú, lehangoló látvány a Balog-völgy ősi falujának peremén omladozó kastólycsonk sziluettje, ha az építtető egykori Farkas család tagjai közül valaki feltámadna, azt hihetná, a vógítólet pusztított itt. Pedig nem! BHH2I Csak az emberi gondatlanság, a haszonszerzés és oda nem figyelés miatt pecsételődött meg végleg egy egykor igen díszes és elegáns, emeletes, mintegy kétszázötven négyzetméter hasznos alapterületű klasszicista stílusú építmény sorsa. 15 év utáni helyzetkép következik. Másfél évtized után Már 2004-ben is elég szomorú látványt nyújtott, de mára már életveszélyes rommá pusztult az egykor a vidék díszének számító nemesi kastély. Tököly Gábor pótolhatatlan forrásmunkának számító szakkönyvében az olvasható, hogy a Farkas család kastélya „a XIX. század második harmadában, minden bizonnyal egy korábbi, talán még reneszánsz alapú udvarház helyén épült”. Mivel a Balog völgyében fontos észak-déli, Balog várába vezető út volt évszázadokon át, a reneszánsz korabeli udvarház akár jóval korábbi is lehetett, talán éppen a tatáijárás tapasztalatai miatt már a 13. században egy megerősített udvarház nyújtott itt menedéket a hadak útján vonulók ellen a helyieknek. Zsíp egykori alapítójának bizonyos Izsópét tartják, alapítását a 12. századra teszik. Egy ideig a Széchy család birtokában volt, majd a Nagy, Fáy és Farkas famíliáké. Rendkívül szépen megmaradt román stílusú elemeket is őrző, gótikus stílusú, fa haranglábas, egyhajós, freskókkal is gazdagon díszített temploma, amely a térség egyik legrégebbi szakrális emléke. Zsípen a még romjaiban is impozáns kastély építtetője a Farkas család volt. A folyó teraszán állt egykor ez az egyemeletes kastély, melynek építőanyaga égetett tégla. Milyen volt fénykorában? Délnyugat-északkelet homlokzati tájolású, mintegy húsz helyiség volt benne, tágas lépcsőház, két nagy fogadóterem, két gyűjtőkémény, fűtőfolyosók, kovácsoltvas korlátos erkély, kocsifelhajtó, míves vakolatdíszek az ablakok felett és az érkezőket fogadó címeres timpanon voltak a kastély elemei és ékei. Mára alig maradt valami. A pusztulás oka Zsíp kastélyának sorsa, úgy látszik — mint sok hozzá hasonló gömöri nemesi laké —, sajnos a végleges pusztulás. A II. világháború után, az urasági birtokban lévő államosításkor ebbe az akkor még lakható épületbe az állami gazdaság irodáit és raktárait Tájoló Zsíp községbe a Bátka és Rimaszécs közti 2798-as harmadosztályú úton juthatunk el, a kastélyrom legjobban megközelíthető része a 48.362/20.204 GPS-koordinátáknál található. Végleges az ellopott kastély sorsa, győz a természet (A szerző felvétele) költöztették be. Természetesen az eredeti berendezését szétlopták vagy összetörték, minden nyom nélkül eltűnt. Volt azonban egy reményteli időszaka, valamikor a múlt század nyolcvanas éveiben, amikor az állami gazdaság leromlott állapotú kastélyának részleges felújítását elkezdték. Ahogy az összerakott emlékezésekből és korabeli hírekből rajzolódik a történet, talán még 1989 nyarára kicserélték a kastély mintegy 400 Zsípen CQqköZQÍQbb Qény búcsújáró kápoínájál mutáljuk be. négyzetméternyi tetőszerkezetét. Vadonatúj fenyőgerendák, lécek, deszkák tartották a szintén vadonatúj cseréptetőt. Zsíp kastélya a rendszerváltás vesztese lett, akkoriban ugyanis máig ismeretlen tettesek egyszerűen ellopták a cseréptetőt és a szerkezet faanyagát. Nincs arról értesülés, hogy lopás, műemlék épület rongálása miatt valahai is indult volna eljárás valakik ellen. Az egykor pompás kinézetű kastély ma már megközelíthetetlen, életveszélyes rom. A téglafalak statikai repedései visszafordíthatatlanok! Egykori angolparkja gazzal benőtt dzsungel, illegális szemétlerakat. Lesz-e a megmentésére és felújítására szándék vagy pénz? Kár lenne ámítani önmagunkat. A zsípi Farkaskastélyon már a csoda sem segít. Néhány év múlva már csupán egy omladékkupac marad a helyén. Az ellopott kastély sors ez. Sajnos!
