Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-20 / 193. szám

www.ujszo.com I 2019. augusztus 20. KULTÚRA 113 A bunkerben nem hallják a sikolyaid Grant Sputore első nagyjátékfilmje, az I Am Mother okos, látványos, remek színészi játékokat kínáló sci-fi thriller MÉSZÁROS GYÖRGY Grant Sputore rendező első nagyjátékfilmje, az I Am Mother végre megmenti a Netflix becsületét. A streamingszolgáltató sokéig csak a saját gyártású sorozataival aratott sikereket a közönség és a kritikusok körében egyaránt. A filmjeikkel - tűnhettek bármi­lyen ígéretesnek is az előzetesek alapján - rendre megbuktak. Az új sci-fi thrillerük kiköszörüli a csor­bát, ez egy okos, látványos, remek színészi játékkal megspékelt film. Hajszálon múlott csak, hogy nem lett belőle olyan klasszikus, mint ami­lyen az Ex Machina vagy A nő. Pedig minden adott volt ehhez. A történet kezdetén a fold felszínén az emberiség éppen kipusztulófélben van; a föld alatt, egy bunkerben egy robot, az Anya tudatára ébred. Fon­tos feladat jut neki: az apokalipszis után jobb emberekkel kell benépe­sítenie a földet. Az Anya hozzá is kezd a felada­tához, életre kelti a bunkerbe me­nekített több ezer emberi embrió egyikét, a Lányt, akit legjobb tudása szerint kezd nevelni. A Lány pedig jó úton halad afelé, hogy túlszár­nyalja az emberiség előző egyedeit, igaz, ahogy növekszik, úgy lesz egyre kíváncsibb, és egyre több kér­dést tesz fel azzal kapcsolatban, hogy mi is történt a felszínen. Az Anya egészen addig ki tudja elégí­teni a Lány kíváncsiságát, amíg a bunker ajtaja előtt meg nem jelenik egy sérült Nő. Ezen a ponton a film stílust vált, és a felnövéstörténetből feszült pszicho-thrillerbe csap át. A Lány egyre inkább elbizonytalano­dik, nem tudja, kinek higgyen, az Clara Rugaard és Hilary Swank remekül kiegészítik egymást a képernyőn (Fotók: imdb.com) robot már több lesz egy gépnél; egy­általán, létezik-e ez a pont; újrakez­dés), de sajnos a legtöbb kérdést csak felületesen kezeli, a legtöbb válasza pedig már ismerősen csenghet más sci-fiből. Ennek ellenére az I Am Mother az év egyik legpozitívabb meglepetése, amely Clara Rugaard személyében egy remek színésznőt is felfedezett. A Netflix mára a minőségi soro­zatgyártás egyik megkerülhetetlen tényezőjévé vált, az I Am Motherrel remélhetőleg a film készítése terén is rátalál ugyanarra a minőségre. I Am Mother. Amerikai sci-fi, thriller, dráma, 2019, 113 perc. Rendezte: Grant Sputore. Szerep­lők: Luke Hawker, Rose Byrne, Clara Rugaard, Hilary Swank. egészen addig gondját viselő robot­nak, vagy az újonnan felbukkant, nyugtalanító információkkal előál­ló Nőnek. A rendező remekül használja a bunker szűk tereit - a bezártságból fakadó klausztrofób érzés még nyo­masztóbbá teszi az amúgy is feszült történetet, hiszen egy ilyen zárt he­lyen nincs hová elbújni, illetve nincs hová elfutni. Az a mód és eredmény pedig, ahogy az Anyát életre keltették, egyenesen borzongásra késztet. A robot nem CGI-jal készült szereplő, hanem egy ténylegesen megépített páncélzat, amelybe Luke Hawker bújt bele, és amely Rose Byme hangján szólal meg. Rose Byme pe­dig brillírozik ebben a „szerepben”. Félelmetes, ahogy a kezdetben még kedves és gondoskodó anyafigura a cselekmény folyamán szépen las­san átalakul potenciális veszélyfor­rássá. És bár sosem lép fel fenye­getően a főhőssel szemben, egy idő után az embert azért így is a hideg rázza, valahányszor csak feltűnik, hiszen fogalmunk sincs, hogy a ki­bontakozó drámában kinek az olda­lán áll. Ezzel el is értünk a film másik nagy erősségéhez, a színészekhez. Rose Byme-ön kívül még két színésznő kap fontos feladatot. A Lányt a dán Clara Rugaard ala­kítja, és ahhoz képest, hogy ez az el­ső jelentősebb szerepe, meglepően természetesen hozza az egyszerre naiv és kíváncsi Lányt, aki idővel kemény nővé érik. De lehet bármi­lyen jó is Rugaard, ha a képernyőn van, akkor egyértelműen Hilary Swank uralja a jeleneteket a remek játékával. Hitelesen adja vissza a Nőt, aki még ebben az apokaliptikus világban is végletekig ragaszkodik az élethez. Kemény tekintete mögött a szemében azonban ott van a féle­lem és a gyász egyaránt. Hogy mégis miért nem ünnepel­hetünk egy újabb klasszikust? Leginkább azért nem, mert az I Am Mother túl sok témát érint (felnö­véstörténet; anya és gyermek közti viszony; hol van az a pont, amikor a Az Anya egy megépített páncélzat, nem CGI szereplő, ezért annyira fenyege­tő a jelenléte a filmben Díjat indított útjára az Irodalmi Szemle Az Irodalmi Szemle szerkesztősége Szemmel tartva néven vándordíját alapított, azzal a céllal, hogy évente egy-egy fiatal alkotó, író, költő tevékenységére irányítsa a figyelmet, illetve segítse azt. Az elismerés keretében a díjazott nemcsak a Richard Aradsky szob­rászművész által készített, külön­leges plasztikát birtokolhatja egy éven át, hanem különleges figyel­met is kap a folyóirattól, amely egyrészt kiemelt print és online publikációs lehetőséget biztosít számára, másrészt vállalja, hogy - amennyiben a díjazott igényli - szakmai segítséget nyújt a pálya következő állomásához (egy kötet vagy projekt előkészítéséhez, illet­ve meglévő munkák menedzselé­séhez, közönségtalálkozók megva­lósításához). A Szemmel tartva díjat első al­kalommal az Irodalmi Szemle AR­­Tér táborában adták át augusztus 16-án. A szerkesztőség egyhangú döntése alapján Hizsnyai András író, képzőművész kapta az elisme­rést, többek között az Irodalmi Szemle 2019/1-es lapszámának il­lusztrációs anyagaként megjelent sorozatáért. (kuit) A díjat első alkalommal Hizsnyai András kapta (Fotó: irodalmi Szemle) RÖVIDEN A Kallós Zoltán-díj hazai kitüntetettjei Budapest. Tegnap az Országház­ban átadták a Kallós Zoltán Kül­honi Magyarságért Díjakat. Az idei díjazottak között van a kassai Thá­­lia Színház, valamint Tóth László író, költő, műfordító, irodalomtör­ténész, szerkesztő és kiadó. Az el­ismeréseket Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős ál­lamtitkár adta át. Mindannyian az egyetemes magyarság örökösei és hordozói vagyunk. A Kossuth­­díjas Kallós Zoltán erdélyi nép­rajzkutatóról elnevezett díj repre­zentálja az egyetemes magyarsá­got, minden nemzetrész megjele­nik a díj azottak körében - mondta Semjén Zsolt az átadón. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20. alkalmával adják át, az elismeréssel oklevél, emlékplakett, valamint egymillió forintjutalom jár. (MTI, k) A hétvégi toplista csúcsán a Jó srácok Los Angeles. A Jó srácok című, kiskamaszokról szóló vígjáték ugrott az észak-amerikai kassza­sikerlista élére a hétvégén. A Universal Stúdió filmje 21 millió dollárral vette át a kasszasikerlista vezetését. A Jó srácok című filmet Gene Stupinstsky rendezte, a fő­szereplő 12 éves fiúkat, akik éle­tük első „csókbulijába” készül­nek, és közben egyre nagyobb kalamajkába kerülnek, Jacob Tremblay, Keith L. Williams és Brady Noon játssza. Ahogy Seth Rogen, a film egyik producere fogalmazott: a szereplők olyan fiatalok, hogy egyedül meg sem nézhetik a filmet a moziban. Az amerikai és a kanadai mozikban a múlt hétvégi listavezető Halálos iramban: Hobbs és Shaw a bevé­teli lista második helyét szerezte meg 14,1 millió dolláros jegyel­adásával. A film eddig az észak­amerikai mozikban 133,7 millió dollárt keresett, globális bevétele pedig elérte a 437 millió dollárt. Az oroszlánkirály 11,9 millió dollárral lett a harmadik a kasszasikerlistán, az Angry Birds 2: A film 10,5 millió dollárral a negyedik, az ötödik helyre pedig a Lidérces mesék éjszakája fűtött be 10,1 millió dollárral. A Lidér­ces meséket Alvin Schwartz gye­rekeknek írt horrorkönyvei nyo­mán Andre Overdal rendezte, producere pedig Guillermo del Toro volt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents