Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-20 / 193. szám
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. augusztus. 20. | www.ujszo.com Zöld gázolaj: hétfőtől fogadják a kérvényeket Pozsony. Az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) hétfőtől, augusztus 19-étől már fogadja a gazdák kérvényeit a Zöld gázolaj projektre, vagyis a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítésre. Mivel a kérvényt csak elektronikus formában lehet benyújtani, erre csak azok jogosultak, akik augusztus 18-áig bejegyeztették magukat az állami Datacentrum rendszerébe. „A jelzett .időpontig ezt a kötelességét több mint 3 ezer agrárvállalkozó teljesítette” - nyilatkozta Juraj Kozuch, a PPA vezérigazgatója. Az állam összesen 30 millió eurót szán erre a támogatásra, és az érdeklődők szeptember 20-áig jelezhetik az igényüket a PPA honlapján (www.apa.sk ) keresztül. „Részletesebb informá(TASR-felvétel) ciók az Agrárkifizető Ügynökség honlapján a Támogatások/Allami segély/Felhívások (Podpory/Státna pomoc/Vyzvy) részben találhatók” —mondta Kozuch. (JASR, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA SaS: álljanak le a pénzszórással Pozsony. A kormány által az idei évre tervezett kiegyenlített állami gazdálkodás eredetileg is csak a pénzügyminisztérium és a kormány teljesíthetetlen vágyálma volt - állítja Jana Kissová, az SaS alelnöke, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke. Miután a Statisztikai Hivatal a múlt héten közzétette, hogy Szlovákia éves gazdasági növekedése az idei második negyedévben 1,9%-ra esett vissza, Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter elismerte, hogy csak rendkívül nehezen lesznek képesek teljesíteni a kiegyenlített költségvetéssel kapcsolatos ígéretüket. Kissová szerint azonban a választások előtti masszív kormányzati pénzszórást tekintve ez eleve irreális cél volt, miközben az ellenzéki képviselő azzal számol, hogy Kamenicky felszólítása a spórolásra süket fülekre talál, vagyis az elkövetkező időszakban még nagyobb sebességre kapcsol a kormányzati pénzszórás. Az SaS hétfőn ezért felszólította a kormánypártokat, hogy a jövő évi parlamenti választásig már fogj ák vissza magukat, ellenkező esetben ugyanis elviselhetetlen pénzügyi terheket ruháznak majd rá a következő kormányra. (TASR) aktuális KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Nem sikerült csökkenteni a regionális különbségeket Pozsony. Szlovákiában továbbra is hatalmas szakadék tátong az ország egyes régiói között, és egyre nagyobb problémát okoz a fiatal, képzettebb munkaerő elvándorlása a szegényebb régiókból - derül ki az ország legújabb fejlesztési stratégiájából, ami hétfőn került az érdekegyeztető tanács elé. A beruházásokért és digitalizációért felelős kormányfőhelyettes hivatala kidolgozta Szlovákia legújabb, 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájának a javaslatát, amelyet hétfőn vitatott meg a munkavállalók, a munkaadók és a kormány alkotta háromoldalú érdekegyeztető tanács. Az államnak az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a regionális különbségek felszámolására, nem kis gondot okoz azonban a gazdagabb nyugati országrész szívóhatása is, ami miatt a fiatal, képzettebb munkaerő tömegesen hagyja el a szegényebb keleti járásokat - derül ki a Richard Rasi (Smer) beruházásokért és digitalizálásért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala által jegyzett javaslatcsomagból. Eltúlzott autógyártás A most közzétett jelentés szerint az ország gazdasága az elmúlt időszakban ugyan látványos növekedést produkált, ez azonban nagyrészt az autóiparnak köszönhető, amely veszélyesen nagy szeletet hasít ki a gazdaságból. Szlovákia ipari termelésének 2016-ban a 40 százalékát adta az autóipar, miközben a felmérés szerint ez Több támogatásra lenne szükségük a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőknek (TASR-feivétei) az ágazat rendkívül alacsony hozzáadott értéket produkál, és egyelőre csak összeszerelő üzemként tekint Szlovákiára. Az ország legújabb fejlesztési stratégiájának a kidolgozói is elismerik, hogy Szlovákia egyes régió között továbbra is hatalmas gazdasági és szociális különbségek vannak, amelyeket az elmúlt években sem sikerült enyhíteni. Épp ellenkezőleg, az ország nyugati és keleti régiói között még nagyobb szakadék tátong, mint korábban. Míg Eperjes megyében a 2008-as 10 872 euróról 2016-ra 13 606 euróra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), Pozsony megyében 42 904-ről 53 692 euróra. Vagyis míg tíz évvel ezelőtt Pozsony nagyjából 32 ezer euróval hagyta le Eperjes megyét az egy főre jutó GDP- ben, két évvel ezelőtt már több mint 40 ezerrel. „A világ 36 legfejlettebb országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Szlovákia ezzel a második a legnagyobb regionális különbségekkel rendelkező országok toplistáján” - derül ki az elemzésből. Veszélyes elvándorlás Egyre súlyosabb problémát jelent azonban az elvándorlás is a közép- és kelet-szlovákiai járásokból, míg ugyanis az ország nyugati régióiban hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből, több keleti járásban még mindig 10 százalékot is jócskán meghaladó munkanélküliséget mérnek. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a statisztikai adatok szerint az országon belüli migrációnak köszönhetően csak Pozsony és Nagyszombat megyében nő a lakosság száma, míg a többi megyében csökkenést mértek. Pozsony megyébe a felmérés szerint évente több mint 6 ezren költöznek át. Az érdekegyeztető tanács által megvitatott javaslatcsomag szerint olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket kell hozni, amelyek nagyobb figyelmet szentelnek az elmaradott régiók fejlesztésének, kihasználva az azokban rejlő lehetőségeket. Több támogatásra lenne szükségük például a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőknek, akik munkahelyeket teremtve képesek lennének a régióban tartani a munkaerőt, jelentős tartalékok vannak azonban az idegenforgalomban is. (TASR, mi) Dobogós helyen a szlovák infláció Szlovákia a legnagyobb drágulást produkáló uniós tagországok közé tartozik. A múlt hónapban csak Romániában és Magyarországon nőttek még a szlovákiainál is látványosabb ütemben az árak. Luxembourg/Pozsony. Egy százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben júliusban - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Júniusban még 1,3 százalék, tavaly júliusban 2,2 százalék volt ez az ütem. Az Európai Unió egészében 1,4 százalékos júliusi inflációt mutattak ki a júniusi 1,6 százalék után. Tavaly júliusban nagyobb, 2,2 százalék volt az éves áremelkedés. Az egyes tagországok között azonban látványos különbségek vannak. Az előző havi inflációhoz képest az éves áremelkedés mértéke júliusban az EU tizenöt tagországában csökkent, két tagországban nem változott, tizenegyben pedig emelkedett. A fogyasztói árak Portugáliában 0,7 százalékkal csökkentek júliusban, Cipruson 0,1 százalékkal, Olaszországban pedig 0,3 százalékkal nőttek. A legmagasabb inflációt Romániában regisztrálták, 4,1 százalékosat, Magyarországon pedig a második legmagasabbat, 3,3 százalékosat. Szlovákia 3%-os áremelkedéssel a harmadik lett a júliusi inflációs rangsorban. (TASR, MTI, mi) 52 34! szám/ a*m*nan csatádnak T , / , EEJIk* Miből sütik Ma egy átlagos pékségben nem készítenek kovászos kenyeret, egyszerűbb adalékanyagokat használni. A fogyasztók nem is sejtik, mi minden van benne, és hogy sokszor ez a sok adalékanyag a felelős az emésztőszervi problémáikért. Nem véletlen, hogy gyomorbántalmak esetén sokszor elég elhagyni a kenyeret, - árulta el az egyik dél-szlovákiai pékségben dolgozó élelmiszeripari mérnök, aki neve elhallgatását kérte. Bevallotta ugyanis, hogy maga is ilyen „műkenyerek" sütésében közreműködik, mert a mindezektől ellenállhatatlanul szépek lesznek, ám csak halvány emlékeit hordozzák a gabonának, B-vitaminról, rostanyagról és nyomelemekről pedig nem is hallottak. nyáron? Tomi bohóc a Huncutka táborban AJANDEK DVD ► Politikai címkefelhőn ülünk. A vizet 1$ csak mért A nyáj őrizte a pásztort 84 oldalon!
