Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-20 / 193. szám
2 I KÖZÉLET 2019. augusztus 20. | www.ujszo.com Folytatódik a huzavona a minimálbér miatt Ján Richter munkaügyi miniszter (TASR-felvétel) Népszerűtlen a részmunkaidő ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Kassa. Nem született egyezség a jövő évi minimálbér összegéről az Érdekegyeztető Tanács (HSR SR) tegnapi ülésén. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter 580 eurós javaslatával nem elégedettek sem a munkáltatók, sem a munkavállalók. A munkáltatók jövőre 552 eurós minimálbért javasoltak, a munkavállalók azonban 635 eurót szerettek volna kiharcolni. Miután a szociális partnereknek nem sikerült megegyezniük, Ján Richter 580 eurós javaslattal állt elő. A munkaügyi miniszter tervezetéről tegnap tárgyalt az Érdekegyeztető Tanács, eredménytelenül. „Nem sikerült megegyeznünk, a szociális partnerek ragaszkodtak saját álláspontjukhoz. A hosszadalmas tárgyalások végén bej elentettem, hogy így is beterjesztem a kormány elé a javaslatom” - mondta Richter. Felelőtlen lépés? A munkáltatók szerint a minimálbér rekordnagyságú emelése felelőtlen lépés lenne, hiszen Szlovákia gazdasági fejlődése jelentősen lassulni fog az elkövetkezendő hónapokban. Erre utaló jel az is, hogy nehéz időket él meg a német gazdaság. „Nemcsak Németországról van szó, hanem Nagy- Britannia gazdasági helyzetéről is, RÖVIDEN Kalavská még több pénzt szeretne Pozsony. Jövőre 5,47 milliárd euró lehet az egészségügyi költségvetés, ez lenne az eddigi legmagasabb az ország történetében. Zuzana Eliásová, a szaktárca szóvivője elmondta, hogy a pontos becsléseket augusztus végén küldik el a pénzügyminisztériumnak, ezt követően pedig egy két hónapos tárgyalási időszak következik. A pénzügyi tárca egyelőre nem akarta kommentálni az összeget, elmondásuk szerint „még korai erről beszélni”. Az egészségügy idén is jelentős összegből, mintegy 5,2 milliárd euróból gazdálkodik, ennek legnagyobb része az egészségbiztosítókba befizetett járulék. (nar, TASR) OLaNO: többet késnek a vonatok Pozsony. Ján Marosz (OEaNO) parlamenti képviselő szerint az elkövetkezendő években még több késés várható a szlovák vasutakon, mivel a Szlovák Vasúttársaság (ZSK) radikálisan csökkentette a vasutak felújítására szánt összeget. Marosz állítja, hogy a késések egyik oka, hogy a vasúti sínek jelentős része katasztrofális állapotban van, és felújítások hiányában ez csak rosszabb lesz. „A rossz vasúti sínek miatt a szlovák vonatok átlagban összesen 750 percet késnek naponta” - jelentette ki az OEaNO képviselője. (nar) ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az alkalmazottak alig 5 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami uniós viszonylatban eleve az egyik legalacsonyabb arány. A munkavállalók részóről ugyanakkor egyre nagyobb igény mutatkozik a részmunkaidős foglalkoztatás iránt. Pozsony. A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás ellenkező megállapodás hiányában teljes munkaidőre jön létre, amely a munka törvénykönyve szerint napi nyolc óra, a munkáltató és munkavállaló azonban ennél rövidebb napi munkaidőre is szerződést köthet, ekkor beszélünk részmunkaidős foglalkoztatásról. „Szlovákiában ez a foglalkoztatási forma eleve nem volt túl elterjedt, az elmúlt években pedig még csökkent is az ilyen formában foglalkoztatottak aránya. Ez elsősorban a rugalmatlan munkapiaci szabályokkal magyarázható” - nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte az elmúlt években a csökkenéshez hozzájárult azonban a dinamikus gazdasági növekedés is. „A gazdasági válság 2008-as kirobbanását követően jóval többen dolgoztak részmunkaidőben, a cégek ugyanis nem engedhették meg maguknak, hogy több alkalmazottat vegyenek fel teljes munkaviszonyra. A helyzet azonban az elmúlt években látványos fordulatot vett, és ma már inkább a munkaerő hiánya okoz gondot, a cégek így nem szívesen élnek a részmunkaidős foglalkoztatás adta lehetőségekkel” - tette hozzá Buchláková. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban foglalkoztatottak 19 százaléka dolgozik részmunkaidőben, a 2005-ös 17 százalékkal szemben. Az EU- tagállamokban a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában a leggyakoribb: a 15-64 év közöttiek fele részmunkaidőben dolgozik. Ausztriában 28, Németországban 27, az Egyesült Királyságban 23, valamint a hazai adatok sem biztatók” - egészítette ki Roman Karlubík, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) alelnöke. Hasonlóan vélekedik Mártó Lelovsky, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is. „A lassulásról már régóta szó van. Ezek nem csak jelek, ezek már konkrét számok. A gépkocsigyártók és az acélipari cégek már meg is kezdték az elbocsátásokat” -jelentette ki Lelovsky. A munkáltatók szerint nehéz időkben minden egyes centtel okosan kell gazdálkodniuk, így a 60 eurós emelés tömeges elbocsátásokhoz vezethet, és komoly károkat okozhat a szlovák munkaerőpiacon. Fontos a 635 euró Nem ennyire borúlátó Marián Magdosko, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) elnöke. Elmondása szerint még mindig van lehetőség egy jelentősebb emelésre. „Ezek mindössze gyors becslések, még nincs semmi alátámasztva, nem is ismerjük teljesen a lassulás okait” - mondta a KOZ elnöke. A KOVO szakszervezet a tegnapi sajtótájékoztatóján szintén bejelentette, hogy a 635 eurós minimálbért támogatják. Monika Benedeková, a KOVO alelnöke úgy véli, hogy a minimálbér emelése épp az ellenkezőjét váltja ki annak, amit a munkáltatók állítanak. Szerinte ezt bizonyítja a rekordalacsony munkanélküliség is, mely nagymértékben a minimálbér folyamatos növelésének köszönhető. Éppen ezért határozottan elutasítják a munkál-Belgiumban 24, Dániában 21 százalék él ezzel a lehetőséggel. A lista végén Bulgária (2%), Magyarország (4%), Horvátország és Szlovákia (mindkettő 5%) található. „A visegrádi országok közül csak Magyarországon rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában” - mondta Buchláková. „A részmunkaidő Nyugat- Európában rendkívül elterjedt formája a rugalmas foglalkoztatásnak, a fejlett országokban munkavállalói és munkáltatói oldalról is nyitottabbak a részmunkaidő nagyobb arányú alkalmazására, hiszen tatók és a ZMOS 552 eurós javaslatát, hiszen ebben az esetben a munkavállalók mindössze havi 17 euróval látnának többet a számlájukon a jövő évtől. „Ez a szlovák munkavállalók tisztességes munkájának kigúnyolása és az emberi méltóságuk aláásása. A minimálbér egyik fontos feladata, hogy kiegyensúlyozza a társadalomban fennálló szociális különbségeket, és hogy tisztességes megélhetést biztosítson a dolgozók számára” - fogalmazott a vasasszakszervezet alelnöke. Mi is az a 60 százalék? A KOVO szakszervezet azonban Richter 580 eurós javaslatával sem elégedett. „Szlovákiában jelenleg megvan a lehetőség a minimálbér jelentős emelésére, ezt bizonyítják az empirikus adatok is. A mi követelésünk 635 euró. Az Európai Szociális Charta javaslatából indulunk ki, melynek értelmében a minimálbérnek el kellene érnie az átlagbér 60 százalékát” - magyarázta Benedeková. A szlovák nagyvállalatokat tömörítő Klub 500 viszont arra figyelmeztet, hogy rendet kellene tenni a fogalmak között. Az Európai Szociális Charta javaslata alapján ugyanis a nettó minimálbérnek kellene elérnie a nettó átlagbér 60 százalékát. „Ha elfogadnák a mi 5 52 eurós javaslatunkat, akkor a nettó minimálbér elérné a nettó átlagbér 64 százalékát” - közölte Tibor Gregor, a szervezet elnöke, (nar, TASR, Webnoviny.sk) mindkét félnek kedvező lehet. Egyre többen - főképp gyermekes anyák és szellemi foglalkozásúak - szeretnének azonban Szlovákiában is a megszokottnál kevesebb, otthonról is végezhető feladatot ellátni, akár párhuzamosan több munkaadónak, a munkaerőpiacon versenyképességre törekvő vállalatoknak pedig alkalmazkodniuk kellene ezekhez az igényekhez” - állítja Buchláková, aki szerint azonban a munkapiaci szabályozáson is módosítani kellene, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás mindenkinek megérje. (TASR, mi) Nyugat-Európában a rugalmas foglalkoztatottság elterjedt formája a részmunkaidő, Szlovákiában lassan ritkaságszámba mennek ezek az ajánlatok (TASR-feivétei)