Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-02 / 178. szám
KÜLFÖLD www.ujszo.com I 2019. augusztus 2. 3 Bocsánatot kért a lengyelektől a német külügyminiszter MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Bocsánatot kért a nácik által elkövetett bűncselekményekért a lengyelektől Heiko Maas német külügyminiszter a varsói felkelés 75. évfordulóján tegnap Varsóban. „Szégyellem magam azért, amit a németek, illetve a németek nevében az országukkal tettek” - mondta Maas a Varsói Felkelés Múzeumában, a lengyel fővárosban tett láto-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel//Strasbourg/Budapest. Hosszú huzavona után megjelenhetett az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportjának (GRECO) jelentése, amelyből kiderül: az Európa Tanács szerint Magyarország 18 ajánlásból csak ötöt teljesített. A dokumentumban a két legtöbbet használt szó a „kiábrándító” és az „aggasztó”. A testületnek a bírók Az egészségbiztosítás és a bevándorlás, illetve az igazságügyi büntetési rendszer kapott hangsúlyt az amerikai demokrata elnökjelölt-aspiránsok újabb szerdai vitáján. Washington. Sokszor egymást is bírálták a politikusok, nemcsak a hivatalban lévő elnököt, Donald Trumpot. Szerdán az elnökjelöltségre pályázók újabb tízfos csoportja vett részt. gatásának második napján. „És szégyellem magam azért, hogy ezt a bűnt a háború után túl sokáig elhallgatták” -tette hozzá. A német diplomácia vezetője egyúttal egy, a náci uralom lengyel áldozatainak szentelendő berlini emlékmű mellett is szót emelt. A varsói felkelés ,jajkiáltás az emberi méltóságért, a megszégyenítés és a megalázás elleni lázadás jelképe” - mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter. A politikus kiemelte, hogy az elkövető még mindig nem tette jóvá a függetlenségével, a pártfmanszírozással, valamint az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozatok magyarországi rendszerével is gondjai vannak. Nem véletlenül húzta ilyen sokáig a GRECO éves jelentésének nyilvánosságra hozatalát a magyar kormány. A 2018-as korrupciós jelentést a huzavona után végül tegnap hozta nyilvánosságra a szervezet, de a publikálás engedélyezésére nyolc hónapot kellett várni, hiszen az már tavaly decemberben elkészült, a magyar hatóságok viszont csak most bólintottak rá, hogy a közvé-Ezt a vitát is a CNN hírtelevízió rendezte Detroitban, és műsorvezetői ezúttal is ugyanazok a vezető újságírók voltak. A szerdai vitának is volt két főszereplője: Joe Biden volt alelnök és Kamala Harris kaliforniai szenátor. Annál is inkább, mert az egy hónappal ezelőtti vitában Harris élesen támadta korábbi emberi jogi állásfoglalásai és vitatható döntései miatt Bident. Szerdán Biden megkülönböztetett kedvességgel köszöntötte Harrist, s azzal fordult hozzá: „mértékletesen Lengyelországnak és a lengyeleknek a második világháború alatt okozott kárt. A tárcavezető rámutatott, hogy a varsói felkelés után 85 százalékban elpusztított lengyel fővárost maguk a lengyelek építették újjá, és ez jól mutatja, hogy miért nem tekinthetik lezártnak a háborús kártérítés ügyét. Maas már szerdán is jelezte, hogy a varsói vezetés követelése ellenére a berlini kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételek ügyét. Czaputowicz akkor azt mondta: Lengyelország „igazságlemény is megismerhesse a dokumentumot. A dokumentum többször is utal rá, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre és az ajánlásokat sem teljesíti, Magyarországon a korrupció elleni harc sem a parlamentben, sem pedig az igazságügy területén nem megfelelő. Ami az országgyűlési képviselőket, a bírókat és az ügyészeket illeti, a korrupció megelőzésére négy évvel korábban tett 18 ajánlásból a magyar kormány csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az meg is feleljen a kövebánj velem, kölyök”. A megjegyzést Ian Sams, Kamala Harris sajtófőnöke azonnal - még a vita alatt - bírálta Twitter-bejegyzésében, sérelmezve, hogy Biden „legyerekezte” a kaliforniai szenátort. Joe Bident — aki a közvélemény-kutatásokban jelenleg a legesélyesebb elnökjelölt aspiránsa a Demokrata Pártnak - ismét mindenki másnál több támadás érte. Biden a demokraták által sem teljesen sikeresnek tartott, Obamacare néven ismert egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését ígérte, Kamala Harris az talannak érzi az elszenvedett veszteségek miatti jóvátétel hiányát”. Hetvenöt éve, 1944. augusztus 1- jén robbantott ki fegyveres felkelést Varsóban a lengyel földalatti ellenállás a megszálló németek ellen. A lengyel fővárostól nem messze tartózkodó szovjet Vörös Hadsereg egységei nem siettek a felkelők segítségére, így a 20 ezer katona és 200 ezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost. telményeknek. A GRECO jelentésében felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a parlamenti jogalkotási folyamat átláthatósága érdekében, ideértve a lobbistákkal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályok bevezetését is. Jelentésében a GRECO arra a következtetésre jut, hogy a korrupció elleni küzdelem a magyar parlamentben és az igazságszolgáltatásban továbbra sem kielégítő, ezért az országot e területeken továbbra is kötelezettségszegési eljárás alatt kell tartani. (index, MTI) időskorúak egészségügyi ellátását segítő állami program, a Medicare mindenkire történő kiterjesztését javasolta, bár e programban - Bemie Sandersszel ellentétben - megőrizné a magánbiztosítók szerepét is. A vita utáni első kommentárok szerint Joe Biden tétova, erőtlen politikusként mutatkozott meg. Ráadásul több alkalommal is füllentésen érték. Az elnökjelöltségre pályázók egyébként is gyakran támadták egymást, bár vitájuk kevésbé volt heves, mint a kedden vitázó kollégáiké. (MTI) RÖVIDEN Hamza bin Laden halott Washington. Halott Hamza bin Laden, Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet egykori vezetőjének fia - jelentette amerikai kormányzati és hírszerzési forrásokra hivatkozva az NBC televízió. Donald Trump amerikai elnök nem akarta kommentálni az információkat. A három idézett, névtelenül nyilatkozó tisztségviselő nem szolgált részletekkel arról, hogy Hamza bin Laden hol és mikor halt meg, sem pedig arról, hogy halálához köze van-e az Egyesült Államoknak. Az NBC emlékeztetett arra, hogy az amerikai külügyminisztérium februárban egymillió dolláros vérdíjat ajánlott fel annak, aki információkat tud nyújtani Hamza bin Ladenről. Amerikai hírszerzési értesülések szerint ugyanis Hamza bin Laden volt a terrorszervezet új vezetője. Az újságírók megkérdezték Donald Trump elnököt is erről, ő azonban elhárította a választ. (MTI) Róháni bírálta a Fehér Ház döntését Teherán. Politikai és morális szempontból egyaránt „illetéktelennek” nevezte Haszán Róháni iráni elnök tegnap az Egyesült Államok kormányának Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter ellen elrendelt szankcióit. „Az amerikaiak egyrészt folyamatosan tárgyalást emlegetnek, másrészt viszont szankciókat hoznak a külügyminiszterünk ellen” - áll az elnöki közleményben, amely a egyebek mellett „gyerekesnek” nevezte a Fehér Ház döntését. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerdán jelentette be a Zaríf elleni szankciókat, melyekkel szerinte Washington világos üzenetet küld az iráni rezsimnek arról, hogy a közelmúltbeli magatartása teljességgel elfogadhatatlan. „Dzsavád Zaríf valósítja meg Irán legfőbb vezetőjének vakmerő politikáját, és ő a rezsim elsődleges szóvivője világszerte”- fogalmazott Mnuchin. (MTI) Berlin elutasította Washington kérését Varsó. Németország nem vesz részt a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosítását szolgáló amerikai misszióban - jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter Varsóban, ahova az 1944-es varsói felkelés 75. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésekre érkezett. Hozzátette: „A kérdésben szorosan egyeztetünk francia partnereinkkel”. A német elutasítást a tárcavezető azzal indokolta, hogy Berlin nem tartja helyénvalónak az Egyesült Államok maximális nyomásgyakorlási kampányát Irán ellen. Washington hivatalosan kedden kérte fel Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy- Britanniával együtt működjék közre Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosításában és „az iráni agresszió leküzdésében”. (MTI) GRECO-jelentés a magyar korrupcióról Emberek gyülekeznek az ádeni rendőrlaktanya közelében, amelyet tegnap húszi lázadók támadtak meg, és mintegy 50 embert megöltek - közölték biztonsági források. A lázadók előbb rakétával támadták meg a rendőrlaktanyát, majd egy öngyilkos merényletet is végrehajtottak ellene. A támadás megszervezéséhez drónt is használtak. Ezt megelőzően robbanás történt egy ádeni katonai díszszemlén, ahol szintén többen meghaltak. Mindkét támadás elkövetőjeként a síita húszik jelentkeztek, akiket Irán támogat a jemeni háborúban. (TASR/AP-feivétei) Mindenki Joe Biden volt alelnököt támadta
