Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-15 / 189. szám
2 KÖZÉLET 2019. augusztus 15. I www.ujszo.com Kevesen bíznak a hazai bíróságokban SZALAY HAJNALKA Pozsony. Csupán 4% azok aránya, akik teljesen megbíznak a hazai bírókban és bíróságokban. A legnagyobb gondnak a korrupciót tartják. A Legfelsőbb Bíróság által rendelt reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 64%-a nem bízik - 22 százalék egyáltalán, 42 pedig inkább nem - a szlovák bíróságokban, csak 4 százalék bízik teljesen, és további 30 százalék inkább bízik, mint sem. Ez kicsit rosszabb a két évvel ezelőtti eredményeknél, amikor a megkérdezettek 61% volt bizalmatlan a bíróságokkal szemben. Daniela Svecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint ezek az eredmények jelentős összefüggésben lehetnek azzal, hogy nagyjából ugyanennyien vannak azok is, akik kevésbé tájékozottak az ország jogrendszerét illetően. A megkérdezettek ugyanis 67%-a válaszolta, hogy gyengén vagy egyáltalán nem tud orientálódni a hazai igazságszolgáltatás útvesztőiben. Svecová hozzátette, ehhez még párosul az is, hogy a megkérdezettek 55%-a válaszolta, hogy nincs tapasztalata szlovák bírósággal az elmúlt öt évből. A korrupció a baj A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy mit tartanak a legsúlyosabb problémának a bíróságokon. A válaszadók 33%-a a korrupciót, 29%a a bírósági eljárások időtartamát, 20%-a pedig az eljárások igazságosságát jelölték meg legkomolyabb problémaként. Svecová ezzel kapcsolatban elmondta, nem túri a korrupciót, és nincs tudomása arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságon bárki is kenőpénzt fogadott volna el. A bírósági eljárások időtartamával kapcsolatban hozzátette, hogy 2014 óta átlagosan a bírósági eljárás hossza 245 napról 74 napra csökkent, vagyis 70%-kal csökkent. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter úgy gondolja, a korrupció egy részéről senkinek sincs tudomása. „Tény, hogy ha az embereknek ilyen gyanújuk van, az már eleve rossz. Ezt úgy tudjuk megelőzni, ha még átláthatóbbá tesszük a bíróságokat. Fontos továbbá, hogy a bírósági döntések előreláthatóak legyenek: tehát ha valaki betartja a törvényt, akkor ne tudja senki egy kiskaput kihasználva lóvá tenni. Es igaz az is, hogy a bírósági eljárásoknak sokkal gyorsabbaknak kellene lenniük” — nyilatkozta lapunknak. CsakHarabint ne Daniela Svecová, akinek októberben jár le a mandátuma, azt állítja, nagyon jó állapotban hagyja Daniela Svecová, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (TASR-felvétel) maga mögött a bíróságot, és szeretné, ha utódja azt a trendet folytatná, amelyet ő is képviselt. A lehetséges utódjára vonatkozó kérdésekre nem kívánt reagálni. „Feltételezem azonban, hogy bármelyik kolléga, a megnevezett személyen kívül, alkalmas volna arra, hogy folytassa azt a munkát, amelynek alapjait lefektettük” - válaszolta Svecová arra a kérdésre, mit jelentene, ha A szlovák bíróságokban való bizalom alakulása az elmúlt években Bízik a bíróságokban Nem bízik a bíróságokban 24% 22% 33% 35% 34% 69% 74% 60% 61% 64% • Forrás: Focus Stefan Harabint választanák meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. „Úgy gondolom, a médiában és egyéb fórumokon való szereplései jól jellemzik őt. Nincs szükség az én kommentáromra” - tette hozzá Svecová. Nem kommentálta a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáért induló többi bírót. A Legfelsőbb Bíróság új elnökét szeptember 9-én választja meg a Bírói Tanács. A média szerepe A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a megkérdezettek több mint fele úgy véli, az elmúlt öt évben semmi sem változott a hazai bíróságokon, és csupán a válaszadók 15%-a gondolja, hogy javult a helyzet. A Legfelsőbb Bíróság munkáját azonban a válaszadók majdnem fele pozitívan értékeli. Svecová elmondta, ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az elmúlt öt évben sikerült növelni az alkalmazottak számát annyival, hogy minden bírónak legyen saját asszisztense. Továbbá felhívta a figyelmet a média befolyására a bíróságokról kialakult képet illetően. A felmérésből ugyanis kiderül, hogy a megkérdezettek több mint fele a médiából szerzi információit a hazai bíróságokkal kapcsolatban. A 2017- es eredményekhez képest ez 8%-os növekedést jelent. Csökkent viszont azon válaszadók száma, akik saját bőrükön tapasztalták volna a szlovák igazságszolgáltatást. Az igazságügyi miniszter szerint az eredmények annak is köszönhetőek, hogy nagyon sok negatív hír jelenik meg a hazai bíróságokkal kapcsolatban, valamint annak, hogy a bíróságok döntéshozása lassú. „Mindemellett sajnos néhány fekete bárány, aki bírói talárban úgy viselkedik, ahogy bíróhoz nem méltó, rontja a bíróságok hímevét” - nyilatkozta lapunknak a miniszter. Kiemelte, hogy a megkérdezettek csak 9%-ának volt személyes tapasztalata hazai bírósággal, viszont mint mondja, ez nem lehet mentség, ha az emberek nagy része úgy érzi, hogy a bíróságok nem jól működnek és nem szolgáltatnak igazságot. „Szeptemberben nyilvánosságra kerül azok véleménye is, akiknek már volt személyes tapasztalata bíróságokkal” - tette hozzá Gál. RÖVIDEN Tom᧠Drucker pártot alapít Pozsony. Megkezdi a pártalapításhoz szükséges tízezer aláírás gyűjtését Tomás Drucker volt egészségügyi miniszter és belügyminiszter. Ezt maga Drucker jelentette be egy a világhálón közzétett videóban. A Sme napilapnak elmondta, nem tartja kizártnak, hogy Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnökkel is együttműködni fog, s nem tagadta, hogy már tárgyalt vele ez ügyben. A napilap szerint több hidas képviselő is tagja lehet az új pártnak, mely a Dobrá vol’ba (Jó választás) nevet kapta. (szh) Csicsai és Matecná továbbra sem ért egyet ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A mezőgazdasági minisztérium tegnap közzétette, hogy a gazdák mekkora pénzösszegre számíthatnak az elpusztult házi sertések után. „A kártérítés azoknak szól, akik bejelentették a malacaikat. A 40 kilogramm alatti sertések esetében minden egyes kilóért 3 eurót fizetünk, a 40 kiló feletti állatoknál pedig 1,4 eurót. Az árakat a világpiaci adatokhoz igazítva állítottuk be” - közölte Gabriela Matecná (SNS) mezőgazdasági miniszter. Csicsai Gábor (Híd), a tárca államtitkára Matecná véleménye ellenére is kitart álláspontja mellett, miszerint azoknak a gazdáknak a kárát is meg kell téríteni, akiknek a malacai nem voltak bejelentve. „Jelenleg nincs időnk azokkal a gazdákkal háborúzni, akik nem teljesítették törvényből adódó kötelességüket. Továbbra is úgy gondolom, hogy nem lehet illegálisan malacot tartani, de ezek a gazdák mindössze elmulasztották kötelezettségüket. A helyzet súlyosságát figyelembe véve inkább arra kellene összpontosítanunk, hogy mihamarabb megfékezzük a vírust” - jelentette ki Csicsai. Úgy véli, ha a tárca mégis a gazdákkal fog harcolni, annak komolyabb gazdasági következményei is lehetnek. „Kaptunk visszajelzéseket, hogy a sertéspestis kirobbanása után rengeteg disznóvágás történt az érintett régióban, mert a gazdák nem akarnak gazdasági veszteségeket elszenvedni. Ezzel azonban nem oldódik meg a probléma, hiszen a vírus ellenálló, és ha elővesszük ezt a húst 7-8 hónap múlva, akkor is fertőzött lesz. A sertéspestist csakis úgy állíthatjuk meg, ha minden gazdával jó kapcsolatot fogunk ápolni, már csak ezért is szükség van a kártérítésre” - magyarázta az államtitkár. Elmondása szerint még mindig bízik benne, hogy képes lesz erről a minisztert is meggyőzni. (nar, webnoviny) Kocner jól szórakozott az áldozatok rovására DEMECS PÉTER A Marián Koőner ós Alena Zs. közti, nyilvánosságra került kommunikációból úgy tűnik, mintha mindketten szándékosan úgy beszélnónek Ján Kuciak ós Martina Kuinírová meggyilkolásáról, mintha nem tudnák, ki követte el. Pozsony. A hatóságok a gyilkosság megrendelésével Kocnert gyanúsítják, Alena Zs. volt a közvetítő közte és az elkövetők közt. Azon a napon, amikor Daniel Lipsic vállalta a hozzátartozók jogi képviseletét, például arról kommunikáltak, hogy elképzelhető, maga Lipsic áll a gyilkosság hátterében. „Van benne logika” - írta Kocner Aknának. „Megbukik a kormány, ő megvédi a hozzátartozókat, ő lesz a nagy „Ki lehetne jobb patrónus, mintáz, akiben patron van?" Marián Koőner a meggyilkoltján Kuciakról igazságos, s így három legyet üt egy csapásra” - válaszolta Alena a vállalkozónak. Az áldozatokból is gúnyt űztek. „Még a végén szentté avatják” - írta Kocner a gyilkosságot követő első Marián Koőner egyebek mellett arról is tájékoztatta Alena Zs.-t (a felvételen), hogy a Ciel elnevezésű politikai pártjának regisztrációja miatt Robert Kaliőák akkori belügyminiszterrel is beszélt, s Robert Fico kormányfővel is kell találkoznia (TASR-felvétel) nagy tüntetés napján. „Ő lesz az újságírók patrónusa” - válaszolta neki Akna. „Azt a ku..a. Jó ötlet. Létrehozom a Ján Kuciak, az újságírók patrónusa alapítványt. Ki lehetne jobb patrónus, mint az, akiben patron van? Fuj, milyen undorító vagyok. Már adtam is magamnak egy pofont” - írta Kocner. A Denník N egyelőre csak a kommunikáció azon részét hozta nyilvánosságra, amelynek közzétételére a meggyilkolt Martina Kusnírová anyja, Zlatica engedélyt adott, s amely nem veszélyezteti a hatósági eljárást. Bár a gyanúsítottak különösen nagy figyelmet szenteltek annak, hogy az írásos kommunikációban ne szólják el magukat, a nyomozók nagy valószínűséggel több tucat olyan üzenetet is dekódoltak, amelyek magáról a gyilkosság végrehajtásáról szólnak. Zlatica Kusnírová jogi képviselője, Roman Kvasnica hátborzongató olvasmánynak nevezte az üzenetek átiratát. „Kétség nem fér hozzá, hogy ez a kommunikáció autentikus és hogy a gyanúsítottak között zajlott. Rendkívül fontos bizonyítékról van szó, amely csak igazolja, mennyire megalapozott volt Kocner úr meggyanúsítása” - közölte Kvasnica.
