Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-14 / 188. szám
www.ujszo.com I 2019. augusztus 14. RÉGIÓ 111 „Itt nem fognak vonulni a kopaszok" Agócs Attila: A Kuciak- és a Kocner-üggyel elsősorban a Smernek kell elszámolnia, nem a Hídnak IBOS EMESE Második választási ciklusát tölti Fiilsk polgármestereként Agócs Attila. A városvezetőt korábbi problémákról ós aktuális ügyekről faggattuk. Második választási ciklusából lassan letelik az első év. Hogyan jellemezné az elmúlt időszakot? Az első év azzal telik, hogy befejezzük a korábban kidolgozott és elindított nagyberuházásokat. Nyáron befejeztük a Stúr utcai óvoda teljes körű felújítását. Most is lázas építkezésben vagyunk, és dolgozunk az épületek használatbavételének engedélyeztetésén. Mögöttünk van a városi kulturális központ 1,5 millió eurós felújítása, elkészült a városi piac, mindkettő az engedélyeztetésre és a megnyitásra vár. Hónapok óta bürokratikus akadályokat próbálunk leküzdeni. A művelődési központ átépítése olyan nagy mértékű volt, hogy az egész épületre ki kell dolgozni a használatbavételi eljárást. A felújítással számos nem várt pluszköltség járt, ilyen a központ alagsorában a villanyvezetékek cseréje, melyet eredetileg nem terveztünk, de kénytelenek voltunk elvégezni, hogy az egész épület működtethető legyen. Reményeim szerint őszre mindkettőt használhatják a lakosok. Emellett a vár közelében egy határon átnyúló pályázat révén parkolókat építünk, utcákat újítunk fel és aszfaltozunk. Műemlék-felújítás is zajlik, az egyik vártorony kap új tetőt. Viszont már most tudjuk, hogy 2021-ben indul az ipari zónában a következő határon átnyúló interreges pályázatunk, melynek keretében az egykori Kovosmalt legrégebbi épületeinek helyén szeretnénk egy 2600 négyzetméteres ipari csarnokot építeni, oda a Szlovák Kereskedelmi és Befektetési Ügynökség (SARIO) segítségével keresnénk munkahelyeket teremtő céget. Ezzel új vizekre evezünk a munkahelyteremtés terén is. Azt láttuk ugyanis, hogy ha az önkormányzat nem lép, akkor ezekhez a pályázatokhoz a kis- és középvállalkozók nem tudnak kapcsolódni. A befejezés előtt álló projektek 3,5 millió eurós beruházásokról szólnak, az ipari csarnoknál 2 milliós invesztícióval számolnak. Megengedheti ezt magának a város? Anyagilag milyen kondícióban van Fülek? Nem vagyunk jobban eladósodva, mint Szlovákia egyéb települései. Próbáltuk úgy beállítani a hitelterheket, hogy a szlovákiai városok átlagán maradjunk. A beruházások nagy része pályázati forrásból valósult, valósul meg. Ugyanakkor azt is tudatosítani kell, hogy egy 2016-ban tervezett munka kivitelezése 2019- ben vagy 2020-ban nem csak az ötszázalékos önrészt jelenti, hiszen gazdasági fellendülés van, és már nem azokon az árakon versenyeztetjük a pályázatokat, mint amilyenekkel három évvel korábban számoltunk. A megvalósítás pillanatában az önkormányzatnak az ötszázalékos önrész mellett az inflációval is számolnia kell. Ez pedig egy 1,5 millió eurós projektnél 100 ezer eurós többletköltséget is jelenthet, ami nagy teher. Ki merem mondani, hogy a nagy beruházási hullám végén már keressük a filléreket a város költségvetésében, hogy mindent az elvárásoknak megfelelően be tudjunk fejezni. Májusban Marian Kotleba révén került a figyelem középpontjába Fülek, az ESNS vezetője pártrendezvényt akart szervezni a városban. Mi a helyzet azóta? Tudomásom szerint az ESNS-nek nincs aktív sejtje a városban, tagjai igen, mert a különböző választások során delegálnak embereket a választási bizottságokba. Nekik minden olyan terület, ahol nagyobb a roma populáció, kiváló terep saját marketingjük számára. Azóta egy alkalommal érdeklődtek egy helyi rendezvény iránt, úgy tűnik azonban, hogy azon végül nem vesznek részt. Füleken a roma populáció aránya 32 százalék körül mozog, és a magyar-szlovák közösséggel való együttélése nem súrlódásmentes. Nem kell attól tartani, hogy ideális táptalaj Kotlebáék számára? Jelenleg 35 százalékra becsüljük a roma lakosok arányát, én mégsem félek, mert szerintem itt nem fognak tömegesen felvonulni kopaszra nyírt emberek. Azzal kapcsolatban, hogy mennyi rejtőzködő szimpatizáns van a helyiek között, már jóval szkeptikusabb vagyok. Úgy vélem, a rejtett támogatásuk növekszik, az emberek kritikusan szemlélik azt, ha például pár neveletlen roma gyerek elkövet valamit, s ilyen pillanatnyi hangulatok alapján akár szavaznak is rájuk, de nem gondolom, hogy ez radikalizmus a szó lényegét tekintve. Mit tud tenni és hogyan tud fellépni ez ellen az önkormányzat? Amikor ez időről időre felmerül, mindig azt szoktam mondani, hogy a jelenlegi helyzet nem az önkormányzat gondatlansága miatt kialakult állapot, hanem az eredmény. Erre a füleki vár helyzetét hoznám fel példának, azzal kapcsolatban is folyamatosan kapjuk a kérdést, hogy mikor teszünk tetőt a tornyokra, mikor mozdulunk előre. A füleki várrom jelenlegi állapota egy 120 éves műemléki felújítási folyamatnak az eredménye, nem abban az állapotban látjuk tehát, ahogy az utolsó ostrom után ránk maradt. Ugyanígy jellemezném a szociális helyzetet. Az, amit ma az utcákon látunk, több tucat szociális terepmunkás, roma polgárőr és a közösségi központ napi megfeszített munkájának az eredménye. Nem ülünk karba tett kézzel, ez eszméletlenül sok intervenciónak az eredménye. Sokkal rosszabb is lehetne a helyzet. A kormány 20l6-ban a losonci kihelyezett ülésén fogadta el a járás akciótervét. Három év távlatából milyen eredményt hozott az akcióterv, melyhez Fülek is csatlakozott? Az akcióterveket egy 2015-ös törvény alapján dolgozták ki, amelyet még az egyszínű smeres kormány hagyott jóvá. A kormányhivatal szakértői meglehetősen elvont konstrukciókkal érkeztek a régiókba, ezért a fogalmak tisztázásával telt az első év. Az akciótervek megvalósítására járásonként 3-5 millió eurót különítettek el. Ez nem azt jelenti, hogy kaptunk 5 millió eurót, és elosztottuk. Az akciótervbe be lehetett tervezni prioritásokat, melyeket pozitív diszkrimináció alkalmazása mellett az önkormányzatok megvalósíthatnak. Voltak települések, ahol mutatkoztak pályázati csírák. Mint minden újdonság, ez is nagyon nehezen indult, ráadásul az agenda irányítóhatóságát is többször átszervezték, ami nem tett jót, sőt, minden változás visszavetette a folyamatokat. Mára néhány dolog, néhány pályázat Füleken is megvalósult. A két nagy pályázatunkra hozzávetőleg 315 ezer eurót kaptunk az akciótervnek köszönhetően. 2016-ban Fülek egy 900 ezer eurós projektcsomagot állított össze, melynek megvalósítását az akciótervtől remélte, ilyen volt az inkubátorház létrehozása, a helyi szakközépiskola felszerelése és a szociális vállalat létrehozása. Mi valósult, valósulhat meg ebből? Ezek a tervezés időszakában született ötletek, álmok voltak, csak vennie szociális aspektusokat. Kell egy olyan önkormányzati szemmel is látó vállalkozó, akinek van tapasztalata a piacon, aki ezt vállalná. Amíg ilyet nem találunk, nem tartom reálisnak a önálló szociális vállalat megvalósítását. Hasonló elvek mentén viszont a városi közhasznú vállalatunk (VPS) már foglalkoztat hátrányos helyzetű lakosokat egy járdaépítő brigádban, valamint a szeparált hulladék utóválogatásánál a hulladékudvarban. És mit lehet megvalósítani a korábbi tervekből? Vállaltuk a városi piac létrehozását, szereztünk támogatást a vmk-ra, és működtetünk lakáskérdésekkel foglalkozójogsegélyszolgálatot, mert rengeteg család eladósodik, nem fizeti a lakás rezsiköltségét, és az adósságok miatt különböző trükkökkel az alapiskolai műhelyben kedvet kaphatnak egy szakmához, a középiskolában elsajátíthatják azt, s ettől pár száz méterre ott az ipari zóna, amit mi is igyekszünk fejleszteni, ahol munkahelyeket tervezünk teremteni. Az előző választási ciklusban függetlenként tevékenykedett, a második ciklus előtt viszont belépett a Hídba. Miért? Azt gondoltam, távol lehet maradni a pártpolitikától, bekerülve a rendszerbe láttam, hogy a képviseleti demokrácia semmilyen szinten nem kerülheti meg a pártokat. Idővel kiderül, hogy nincs kivel egyeztetni, függetlenként nincs szövetségesé az embernek. Számomra, mivel édesapám alapító tagja volt a Hídnak, és az alapítók hitvallását magaménak éreztem, nem az volt a kérdés, hogy belépek-e a Hídba, hanem az, hogy belépek-e egy pártba vagy sem. A Kuciak-gyilkosság után rengeteg bírálatot kapott a Híd. Ezek fényében sem bánta meg a döntését? A Híd mint multietnikus párt, amelyben a magyarok mellett ott vannak a ruszinok, a romák és a szlovákok, a világnézetet tekintve az etnikai pártokhoz hasonlóan gyűjtőpárt, olvasztótégely. Mindig láttam a Hídban azokat az embereket, akik közel álltak hozzám, és az sem titok, hogy én azokkal szimpatizáltam, akik szerint a gyilkosságot követően ki kellett volna lépni a kormányból. Heterogén közösségként tekintek a pártra, amit foként a regionalitás és a különböző etnikumokhoz való kapcsolódás köt össze. Ezen belül nagyon bő a tárháza annak, hogy ki mit gondol a rendszerről, a fennálló kormányról és a politikai törésvonalakról. Ez egy nagyon furcsa helyzet, van egy viszonylag sikeres kis kormánypárt, sok eredménnyel, és van egy korszellem, melynek hatására nem arról szól a politika, hogy ki mit csinált, hanem arról, ki hogyan képzeli el a teljesen új politikai formációk által vezetett országot. Olyan, mintha paradigmaváltás idejét élnénk, és ebben a Híd nehezen találja a helyét, hiszen a régi struktúrákhoz is tartozik, de értékeiben kötődik sok olyan politikai tömörüléshez, ami esetleg a jövőt jelentheti Szlovákiában. Azt gondolom, ebből fel lehet állni, tovább lehet menni, nem hiszem, hogy ez a pecsét örökké rajtamarad a Hídon. A Kuciak- és a Kocner-üggyel elsősorban a Smemek kell elszámolnia, nem a Hídnak. Füleken markáns tábora volt és van a Hídnak és az MKP-nak. Mi a véleménye a két párt tapogatózásáról, a lehetséges együttműködésükről? Nem ismerem a pártok egymással szemben támasztott feltételeit, kívülről komolynak tűnik az igyekezet, de nem 'tudom megítélni, mennyire őszinte vagy színlelt a tárgyalás. Én úgy érzem, nem olyan egyértelmű és elsöprő erejű az összefogás támogatottsága. A világhálón látom a mellette kiálló posztokat, de a mindennapokban nem tapasztalom ezt elmélyült lakossági igényként. Mintha a média világa és az utca embere nem lenne teljes összhangban ebben a kérdésben, ezért ebből még bármi lehet. A teljes interjút portálunkon, az ujszo.com-on olvashatják. Agócs Attila amikor elkezdődött a kommunikáció az illetékes hivatalokkal arról, mit szeretnénk megvalósítani, kiderült, hogy némely ötlet uniós irányelvet, más egyéb előírást sért, és a valóság más lett. Az inkubátorház megvalósítása a kormányhivatal szerint sértené a gazdasági versenyt, a szociális vállalatoknál azóta - új törvény szabályozza - teljesen más a támogatási rendszer, sokkal kedvezőbb a támogatás végösszegét tekintve. Ezért azok, akik az akcióterven keresztül alapítottak volna szociális vállalatot, inkább már az új rendszeren, az új feltételeken gondolkodnak. Fülek még számol a szociális vállalat létrehozásával? Gondolkodunk rajta, de ez nagyon speciális ügy. Elsősorban vállalkozás, amelynek figyelembe kell (Somogyi Tibor felvétele) elveszik a fejük fölül a tetőt. Ezt egyébként az akcióterv 35 ezer eurós támogatásából működtetjük, és már több, nem teljesen kóser árverést sikerült leállíttatni. Átépítettük a Mocsáry Lajos Alapiskola öltözőit gyakorlati szaktantermekké. Nem találtunk fel semmi újat. Ez a korábbi műhelymunkaórák megújitása, de pont ebben az alapiskolában, ahol a diákok több mint 90 százaléka roma, és egy részük mély szegénységben élő családokból jön, szeretnénk ezen keresztül életmodellt mutatni, hogy lássák, milyen a munka világa, hogy megtalálhatják benne a helyüket. Az iskolától pár száz méterre működik a szakközépiskola. Az akcióterv és további két pályázat segítségével becslésem szerint 2-2,5 millió eurós, jobbára a műhelyeik fejlesztésére vonatkozó beruházást valósíthatnak meg. Szeretnénk ezt egy láncolatba kötni,
