Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-14 / 188. szám
6 I KULTÚRA 2019. augusztus 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Robert De Niro lesz Shia LaBeouf apja Los Angeles. Robert De Niro alakítja Shia LaBeouf apját az After Exile című drámában, amelynek Joshua Michael Stem lesz a rendezője. A deadline.com mozis hírportál szerint a forgatás októberben kezdődik Philadelphiában. Joshua Michael Stem korábban egyebek mellett a Steve Jobsról készült, Jobs című életrajzi drámát és a Graves című tévésorozatot rendezte. Az After Exile főhőse a rablás és emberölés után börtönből szabadult Mike Delaney (LaBeouf), aki ugyancsak börtönt megjárt, alkoholista apjával (De Niro) próbálja megmenteni öccsét attól, hogy hasonló sors jusson neki osztályrészül. A film forgatókönyvét Michael Tovo igaz történet nyomán irta. De Niro, a Taxisofőr és a Dühöngő bika sztárja a közelmúltban forgatta kilencedik filmjét Martin Scorsesével. A The Irishman szeptemberben debütál a New York-i Filmfesztivál zárófilmjeként. (MTI) De Niro alkoholista apát játszik az After Exile című drámában (Fotó: TAS R/AP) Vasárnapig tart a Zenélő Budapest Budapest. Vasárnapig tart a Zenélő Budapest programsorozat, amelyben az érdeklődők a főváros jellegzetes pontjain hallhatnak különböző zenei stílusú ingyenes koncerteket. A Szépművészeti Múzeum előterében szaxofon kvartett, a Vajdahunyadvámál erdélyi népzene, a Március 15. téren dzsessz, a budai Várban huszárruhás rézfúvósok, a Műcsarnokban klasszikusok dzsessz hangszerelésben, a Margitszigeti Zenélő Kút előtt vonósnégyes és klarinétművész előadása várja a közönséget. A Hegyvidéki Kulturális Szalon dzsessz- és swingkoncertnek, a Vásárcsarnok cigányzenének, a Magyar Nemzeti Galéria dzsesszgitárosok és festők performanszának, a MagyarNemzeti Múzeum kertje fafűvósok és operaénekes koncertjének ad otthont, a Szent István-bazilikánál harangjáték és fuvolaszó hangzik fel. Az ingyenes koncertek idén már 16 helyszínen szólalnak meg mintegy 600 alkalommal június 1. és augusztus 18. között - közölte a szervező Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ. (MTI) Szürke dalok Chanya Button filmje újra Virginia Woolf lenyűgöző műveire irányítja a figyelmet Harold Nicolson diplomata és író (Rupert Penry-Jones), valamint felesége, Vita Sackville-West költő- és írónő (Gemma Arterton) (Fotó: ADS Service Kft.) MÉSZÁROS MÁRTON Virginia Woolf a modern regény nagymestere, munkái közül legutóbb a Mrs. Dallowayből készült szóra érdemes feldolgozás (1997- ben Marison Gorris alkotta meg Vanessa Redgrave főszereplésével), korábban az Orlando című ugyancsak világklasszis regényből forgattak filmet (Sally Potter 1992-es filmjében Tilda Swinton játssza a főszerepet). Nem volt kérdés, hogy „új időknek új dalait” követve valakinek eszébe jut, hogy bemutatja a mentális betegségekkel küzdő írónő pálya- és honfitársával, Vita Sackville- Westtel folytatott viszonyát. Végül Eileen Atkins, a lovagi cím női megfelelőjének számító, Dame előnév viselésére jogosító legmagasabb brit ranggal kitüntetett színésznő írt színpadi művet a két nő levelezésére hagyatkozva. Szekondplános kivágásban rádióbeszélgetésre készülődik egy jól öltözött pár: Harold Nicolson diplomata és író, valamint felesége, Vita Sackville-West költő- és írónő vitatja meg a házasság századelőre jelentésváltozással átalakult intézményét, valamikor az 1920-as évek Londonjában. A férfiak úgy hiszik, a nők számára egyfajta örökös támaszként szolgálnak, olyan fontosnak tartják magukat, mint amilyen növénynek a talaj. Az eszmecsere végén a riporter felteszi a sorsdöntő kérdést: az anyaság kárpótolja-e a női nemet mindazon áldozatért, amelyet élete során meghoz? A költőnő felel, de nem azt mondja, amit a konzervatív brit közvélemény várna. A BBC stúdiójától nem messze, a Fitzroy Square 29. házszám alatt Virginia Woolf a rádió előtt ül: lenyűgözik a merész szavak. így kezdődik az a történet, amelyet Chanya Button második filmje, a Vita és Virginia - Szerelmünk története keretein belül tár a befogadó elé. A história jól ismert: Woolf a naplójában szorgalmasan megörökítette a kapcsolat stációit, fennmaradt Woolf és Sackville-West levelezése, mások mellett Alexandra Harris, aki a közelmúltban írt jelentős monográfiát Woolfról, részletesen felelevenítette a kalandozást. „Én bálványozom. És te is fogod!” - közli az élettel teli arisztokrata Vita egy napon a férjével, miután megismeri Virginiát. Különös ez a mondat házastársak között, gondolhatnánk, de rögvest kiderül, hogy a diplomata hagyja feleségének, hogy akár férfival, akár nővel csalja, a tollforgató pedig nem bánja, ha ura más férfiak karjaiban keresi a boldogságot. A másik írópár, Virginia és Leonard Woolf házassága ehhez képest polgárian konvenciózus, már ha eltekintünk attól, hogy elöljáró tagjai annak az 1900-as évek elején alapított Bloomsburykömek, amely a kor liberális művészelitjét ölelte keblére. Button filmjében érzékletesen, de többékevésbé díszletszerűen j elenik meg a bohém társaság, amely számára magától értetődik, hogy egy zárt közösségben a hagyományos családmodell látszata alatt élő nemes urak és hölgyek, művészek és csepűrágók önmagukra találhatnak: korlátlanul folyik a szó és az alkohol, hajnalig szól az érzéki muzsika, a félhomályban homoszexuális párok és alkalmi szeretők fonódnak egymásba. Ez a kamaradráma összességében képtelen túllépni az általánosságokon, hiába van két főszereplője, akik talán képesek lennének feledtetni a dramaturgiai hiányosságokat. Az ausztrál Elizabeth Debicki külsőleg hasonlít Woolfra, de olyan, mintha életerőtől megfosztott, jellegtelen másolata lenne. Azok, akik ismerik Woolf sorsát és munkásságát, tudják, hogy az írónő annál sokkalta több volt, mint amilyennek Button láttatni engedi. A brit Gemma Arterton csak részben hordoz valamit azokból az androgün jegyekből, amelyekkel Woolf felruházta Sackville-Westet a róla mintázott Orlando című, 1928-ban megjelent regényben, ugyanakkor rendkívüli koncentráltsággal próbálja hitelessé tenni a karaktert. A jelenet, amelyben először pillantja meg Virginiát, maradandó: seperc alatt elhisszük neki, hogy olthatatlan vágyat érez. Játékának merituma, hogy hűen járja körül azokat az árnyalatokat, amelyek összetetté teszik Vita karakterét. (Vita józan édesanyját Isabella Rossellini amerikai színésznő formálja meg, szimbolikus jelenléte üde színfolt, akárcsak a férjeket alakító Peter Ferdinando és Rupert Penry-Jones brit színészek játéka). A két szerzőnő története többet ígér annál, mint ami végül megvalósult belőle. Az már csak hab a tortán, hogy ez a kis költségvetésű munka, amelyben sokszor csak leveleket olvasnak a szereplők, összességében olyan unalmas, hogy még a szexjelenet sem képes életet lehelni bele. De valamiért fontos, hogy elkészült: kétségkívül azért, mert újra Woolf lenyűgöző műveire irányítja a figyelmet. Vita és Virginia - Szerelmünk története (Vita & Virginia), ír-angol életrajzi dráma, romantikus film, 2018,110 perc. Rendező: Chanya Button. Forgatókönyvíró: Eileen Atkins, Chanya Button. Szereplők: Gemma Arterton, Elizabeth Debicki, Isabella Rossellini, Rupert Penry-Jones. Ősszel jön Az angyalok völgye November 21-én kerül a magyar mozikba Bagota Béla első nagyjátékfilmje a Valan - Az angyalok völgye. A Valan - Az angyalok völgye, Bagota Béla első nagyjátékfilmje a skandináv bűnügyi történetek nyomvonalán haladó, éjfekete és sokkoló thriller. A film fő helyszíne az erdélyi bányaváros, Balánbánya, de a filmet Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Budapesten is forgatták. A magas hegyek közé ékelt, hófödte, részben lakatlan Balánbánya tökéletes terep Bagota titkokkal teli krimijéhez. A Valan - Az angyalok völgye főszereplője Péter (Krisztik Csaba), aki nagyvárosi rendőrként emberkereskedők után nyomoz Brassóban. Az életét annak szenteli, hogy eltűnt lányokat találjon meg. Minden megmentett lányban valahol a Péter (Krisztik Csaba) rendőrként emberkereskedők után nyomoz, s az életét annak szenteli, hogy eltűnt lányokat találjon meg (Fotó: Mozinet) saját húgát, Julit látja. Julinak huszonkét évvel ezelőtt nyoma veszett szülővárosukban, a romániai forradalom káoszában felboly dúlt Valanban. Péter egy telefonhívás miatt kénytelen visszatérni az erdélyi bányavárosba, amikor felmerül a gyanúja, hogy testvére holtteste került elő a hófödte fenyvesek között. A múltba vezető nyomozás útvesztőjében a férfinek nemcsak a várost fojtogató bűnözéssel kell megküzdenie, hanem a saját démonaival is. Bagota Béla 2010-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Grunwalsky Ferenc és Kende János osztályában. A Valan - Az angyalok völgyét Garas Dániel fényképezte. A főbb szerepeket Krisztik Csaba, Hatházi András, Pál Emőke, Tollas Gábor, Mátray László és Nyakó Júlia alakítja. (kult)
