Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-13 / 187. szám
2 KOZELET 2019. augusztus 13.1 www.ujszo.com Már a 9 évesek sem riadnak vissza a drogtól A droghoz nyúló diákok átlagban 14 évesen szerzik első tapasztalatukat (TASR) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A marihuána még mindiga legnépszerűbb az illegális tudatmódosító szerek közül, és bér csökken a drogokat kipróbélók száma, azok, akik kapcsolatba kerülnek vele, egyre fiatalabbak. A felmérést az oktatásügyi minisztérium Tudományos Műszaki Információk Központja végezte, több mint 2000 alap- és középiskolás diák bevonásával. Az adatok alapján ugyan elmondható, hogy 2012-höz képest jelentősen csökkent az illegális szereket legalább egyszer kipróbálok száma, ugyanakkor az is tény, hogy a fiatalok egyre korábban kerülnek először kapcsolatba a tiltott szerekkel. A megkérdezett diákok 14%-a vallotta be, hogy kipróbált már valamilyen drogot, viszont nem mindenki válaszolt arra a kérdésre, hány éves volt, amikor először drogot használt. Az idei eredmények szerint a megkérdezettek átlagosan 14 évesen próbálnak ki először illegális tudatmódosító szert, ami 2009- hez képest csökkenés, hiszen akkor még átlagosan 15 évesen kísérleteztek először drogokkal. A pozsonyi drogfüggőség kezelésével foglalkozó intézet munkatársa lapunknak elmondta, tavaly összesen 70, 15 és 18 év közötti pácienst kezeltek. A felmérésben több válaszadó is elismerte, hogy már 11 éves korában kipróbált valamilyen drogot, sőt, néhányan már 9 évesen is szereztek tapasztalatot ezen a téren. Az előző évekhez képest azok száma is megugrott, akik nem tudták azonosítani, milyen fajta droggal szereztek tapasztalatot először. Míg 2012-ben a válaszadók 1,18%a nem tudott válaszolni arra, milyen fajta drogot használt először, addig tavaly 2,8%-uk állította ezt. A válaszadók összesen tizenegy fajta drogot neveztek meg első kísérletük tárgyaként. A megkérdezettek közel 76%-a válaszolta, hogy a marihuánával kísérletezett először, ezt követik a különböző tabletták, amelyek inkább a lányok körében népszerűek. A fiúknál az anabolikus szteroidok szerepelnek előkelő helyeken. Ezek az anyagok a felmérésben részt vevő lányok körében egyáltalán nem szerepelnek első tapasztalatként. Bár az elmúlt tíz évben végzett felmérésekben még nem szerepelt a kokain mint első drog, a mostani felmérésben már ez is felbukkant. A13,al6ésal8 évesek között is voltak olyanok, akik ezzel a droggal szerezték első tapasztalataikat. Az egyház jövőve jól jár, a papok nem biztos A bértábla legalacsonyabb osztályába tartozó papok fizetése idén 341 euró volt, vagyis elmarad a minimálbértől is (TASR) NAGYROLAND A kulturális minisztórium javaslata órtelmóben az agyházak 2020-ban magasabb állami támogatásra számíthatnak, mint idón, valamint szabadabban is bánhatnak az anyagi forrásaikkal, mint bármikor korábban. Az egyházak általában pozitívan fogadták a tárca tervezetát, az ellenzék szerint azonban az egyházakat függetleníteni kellene az állami támogatástól. Pozsony. A tárca idén 47,6 millió eurót osztott szét 14 bejegyzett egyház és gyülekezet között (4 felekezet nem kapott állami támogatást). A minisztérium javaslata értelmében jövőre mindegyik egyház megkapná ugyanazt az összeget, amit idén, viszont egy újabb tétellel is bővítenék a támogatási keretet, melyet a hívők száma alapján, arányosan osztana szét a minisztérium. A hívők számát a 2011 -es népszámlásból származó adatok alapján határoznák meg. Viszont ez nem jelenti azt, hogy most már évről évre magasabb összegre számíthatnak az egyházak. A következő népszámlálás 2021-ben lesz, így a minisztérium két év múlva már teljesen friss adatokból indulna ki. Ha valamelyik egyháznál kevesebb hívőt számlálnak, mint 2011 -ben, akkor az egyház is arányosan kevesebb támogatást kap majd, mint amennyit 2020- ban kapott. Szabad kéz A javaslat további előnye lehet, hogy az egyházak szabadabban rendelkezhetnének a támogatással. Az államtól kapott összeget már nem csak a papok, lelkészek fizetésére és a misével, istentisztelettel kapcsolatos tevékenységre, hanem például kulturális rendezvényekre, vagy a fiatalok tanítására is fordíthatnák. A törvény ugyanakkor meghatározna 8 pontot, melyre biztosan nem költhetik el a pénzt. Ilyen például, hogy az egyházak nem adhatnak pénzt politikai pártoknak. Az állam évente ellenőrizné, hogy az egyházak helyesen használták-e fel a támogatásokat. Nőhet a papok bére Az egyházak pozitívan fogadták a minisztérium javaslatát. A katolikus egyház hangsúlyozta, hogy a korábbi törvény 70 évvel ezelőtt született, még a kommunizmus idején, ezért éppen itt az ideje a változtatásnak. „Az új javaslat hosszadalmas egyeztetések után született. Az egyházak éveken keresztül tárgyaltak az állammal a lehetőségekről. A javaslat jelenlegi állapotát megfelelőnek tartjuk, éppen ezért jó hír, hogy a parlament elé kerülhet” - olvasható a közleményben. Hasonló véleményen van az evangélikus egyház is. Jana Nunvárová szóvivő lapuknak elmondta, hogy az egyház számára a legfontosabb változás az, hogy a támogatás elköltését illetően szabadabb kezet kapnak. „Ha az adott egyház úgy ítéli meg, akkor a papok fizetését is megemelhetik” - fogalmazott a szóvivő. Nem óri el a minimálbért A szlovák papok jelenleg táblabérrendszer alapján kapják a fizetésüket. A bértábla utoljára 2018-ban módosult, ez alapján a kezdő papok legalacsonyabb bruttó fizetése 310 euró, vagyis jócskán elmarad a minimálbértől is. Egy 30 évnyi tapasztalattal rendelkező érsek a bértábla alapján bruttó 788 euróra számíthat, ez a táblázatban fellelhető legmagasabb összeg. A parlament viszont tavaly ősszel elfogadta Erik Tomás smeres képviselő javaslatát, melynek értelmében idén januártól az összes lelkész 10 százalékos béremelést kapott. A katolikus és az evangélikus egyház lapunk megkeresésére megerősítette, hogy az ígért emelés valóban megtörtént. Ennek eredményeként a legkevesebbet kereső papok 310 helyett már 341 eurós alapbérre számíthatnak. Martin Kramara, a katolikus egyház szóvivője hangsúlyozta: az új finanszírozási rendszer nem jelenti azt, hogy automatikusan nő a papok bére, az egyházak kezében van a döntés, hogy mire költik a plusztámogatást. Politikától függetlenül A kulturális minisztérium tervei szerint a javaslat már augusztus vér gén a kormány elé kerül. Ha a kormány elfogadja, a parlamentben egyszerű többségre, vagyis legfeljebb 76 szavazatra lenne szükség. Debnár Klára, a Híd szóvivője lapunknak elmondta, hogy a párt támogatni fogja a kulturális tárca ötletét, hiszen a javaslat kidolgozása előtt széles körű tárgyalásokat folytattak az egyházakkal is, akik szintén egyetértenek a tervezettel. Az ellenzéki SaS leszögezte, hogy elhibázottnak tartják a javaslatot, így ha még idén szavaznak róla, akkor ők biztosan nem fogják támogatni. Renáta Kascáková, a párt parlamenti képviselője úgy véli, hogy ha már változtatnának az egyházak finanszírozási rendszerén, akkor egy teljesen új koncepció kellene, mely jelentősen redukálna a vallás politikától való függését. „A kulturális tárca javaslatának legfőbb célja, hogy növelje a katolikus egyház támogatását. Úgy gondoljuk, hogy ez egy szándékos választás előtti gesztus, mellyel a kormány meg akaija kedveltetni magát az érsekek körében, és rajtuk keresztül akarják befolyásolni a hívőket” - közölte Kascáková. A katolikus egyház szerint Szlovákiában egyelőre elképzelhetetlen, hogy az egyházak anyagilag teljesen függetlenné váljanak az adott politikai garnitúrától. „Még a nyugateurópai országokban sem létezik az amerikai modell, vagyis a teljes elszakadás az állami támogatástól. Természetesen ajavaslat kidolgozása előtt több modellt is megvizsgáltunk, viszont kiderült, hogy nálunk például sem a német, sem az olasz minta nem működne. Az elemző csapatban gazdasági szakemberek is voltak, az ő javaslatukra született a mostani tervezet” -jelentette ki Martin Kramara. Ha a parlament még idén elfogadja a javaslatot, akkor az egyházak 2020-tól már az új rendszer alapján kapják a támogatást. Az új finanszírozási rendszer ► A kulturális minisztérium idén 47,6 millió eurót osztott ki az egyházak között. ► Az új finanszírozási rendszer értelmében ehhez egy újabb tétel járulna, melyet a tárca a hívők száma alapján, arányosan osztana ki. Az előzetes becslések szerint ez az összeg 2020- ban 2,1 millió euró körül mozog majd. ► A2011-es népszámlálási adatok szerint a 5,1 millió emberből 4,1 millió hívő. A lakosság 62 százaléka katolikusnak vallja magát (3,3 millió ember), őket követik az evangélikusok 5,86 százalékkal (316 ezer ember), a görögkatolikusok 3,83 százalékkal (206 ezer ember) és a reformátusok 1,83 százalékkal (98 ezer ember). ► Ez azt jelenti, hogy a 2,1 milliós támogatásból több mint egymillió euró a katolikus egyházhoz kerülne.
