Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-12 / 186. szám

www.ujszo.com | 2019. augusztus 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az unió beteg országa Olaszország teljesen a szélsőjobb pártjainak markába kerülhet Voltaképpen nincs új az olasz belpolitikában, bő egy év után összeomlott a kormány. A helyzet annyiban mégis új, hogy Matteo Salvini vezényletével egy erőtelje­sen szélsőjobbos kabinet jöhet létre, annak minden negatív következmé­nyével együtt. Olaszországban normálisak a kormányválságok. A legendásan in­stabil belpolitikájú Itáliában 1946 óta a mostani a 65. kabinet, vagyis a baloldali populista Öt Csillag Moz­galom (M5S) és a menekültellenes szélsőjobbos Liga alkotta koalíció a maga 14 hónapos élettartamával szinte szokványos élettartamúnak mondható. A tavaly márciusi vá­lasztások óta viszont a migránselle­­nes hullámot pompásan meglovagló, a közösségi médiát szinte egy tizen­éves lelkesedésével kezelő Matteo Salvini belügyminiszter megkétsze­rezte pártja, az eredetileg a déli or­szágrész megalázásában jeleskedő Liga népszerűségét. Eközben az ál­lam pénzügyi lehetőségeire ügyet sem vető, egy népszerű komikus alapította Öt Csillag Mozgalom jó­léti ötletei, mint a feltétel nélküli alapjövedelem vagy a kötelező mi­nimálbér bevezetése, sorra zátonyra futottak - ami népszerűsége zuha­násával járt. Az erőviszonyok gyö­keres megváltozását érezve Salvini pénteken asztalt borított, és bizal­matlansági indítványt nyújtott be kormányának vezetője, Giuseppe Conte ellen. Ami igazán riasztó, a menekültek ellen népszerű hadjára­tot indító és a Kremlhez előszeretet­tel dörgölőző belügyminiszter pén­teken bejelentette: „Arra kérem az olaszokat, hogy teljes hatalmat ad­janak nekem.” Nem kell messzire mennünk, hogy megtaláljuk a példát arra, mit jelent a teljes, vagy mondjuk, két­harmados hatalom óhatatlanul tor­zító hatása. Az olaszoknál pedig e mondat még rosszabbul cseng, hi­szen Benito Mussolini 1922 őszén hasonlóan fogalmazott. Matteo Salvini legszívesebben már az ősszel urna elé csalogatná a vá­lasztókat, és ha sikerrel jár, akkor az ugyancsak szélsőséges Olasz Testvériséggel alakíthatna koalí­ciót - annak minden, az Európai Unióra is jelentett veszélyével együtt. Az más kérdés, hogy most éppen a parlament szabadságra vonult, és nem biztos, hogy gyor­san össze lehet hívni a szétszéledt törvényhozást, mint ahogy az sem biztos, megszavazzák az előreho­zott választást. Olaszországgal az a baj, hogy az eurózóna harmadik legnagyobb gaz­daságaként évtizedek óta vergődik, ami tőzsdei viharokat vált ki, eseten­ként az euró gyengülését okozva. Az unió beteg emberének tartott ország gazdasága még 2012-ben is vissza­esett, majd egy helyben stagnált, s csupán 2017-től mutatható ki leg­alább 1,5%-os növekedés. Összes­ségében az egy fore jutó jövedelem az ezredforduló idején bevezetett euró előtti szinten ragadt, miközben az államadósság 2300 milliárd (!!!) euró fölöttire kúszott, az uniós tagok közül Görögország után a leg­rosszabb helyzetben van. A 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 30% környékén ingadozik, és érdemi re­formok helyett a kormányon levők a kegyes osztogatok szerepében tet­szelegnek. Miközben októberben már el kellene fogadni az új költség­­vetést. Ehelyett jön a bizonytalanság, Brüsszel esetleges zsarolása a mene­kültekkel és a még magasabb foko­zatba kapcsolt populizmus... (Lubomír Kotrha karikatúrája) Ismét gyakorlatozik a Stájer Gárda szlovéniai félkatonai szervezet Mindössze húsz kilométerre a horvát határtól ismét gyakorlatozik a Stájer Gárda szlovéniai szervezet - közölte a Jutarnji List horvát napilap. A jobboldali félkatonai szervezet azután kezdte meg újra ténykedését, hogy a börtönből kiengedték veze­tőjét, Andrej Siskót. A maribori bíróság idén tavasszal nem jogerősen nyolc hónap börtön­re ítélte a Stájer Gárda alapítóját (a név a történelmi Stájerországra utal, amely a jelenlegi osztrák-szlovén határ két oldalán terült el) az alkot­mányos rend erőszakos megdönté­sére való felbujtásért. Sisko végül hat hónapot töltött a börtönben. A horvát lap Szerint a milícia most sokkal óvatosabb, mint korábban, nem közöl fényképeket a lőfegyver­rel gyakorlatozó embereiről, és nem bírálja nyíltan a migránsokat. A Delo című szlovén napilap nemrég riportot készített a Stájer Gárdáról. Andrej Sisko a lapnak ta­gadta, hogy félkatonai alakulat len­nének, úgy fogalmazott, hogy a gár­da önkéntesekből áll, akik katonai kiképzést kapnak az elkerülhetetlen konfliktusok kezelésére. A szlovén lap beszámolója szerint magánterületen, a kelet-szlovéniai Podcetrtek közelében, mindössze húsz kilométerre a horvát határtól 45 álarcos, zöld egyenruhát viselő férfi gyakorlatozott. Sisko a háromnapos táborozást bejelentette a rendőrség­nek, és engedélyt kapott rá. Az újság arról is írt, hogy bár a kormánypárti politikusok, valamint a Ljubljanában élők elítélik és elfo­gadhatatlannak minősítik a gárda te­vékenységét, húsz kilométerre a fő­várostól már más a helyzet. Ott már az értelmiségiek is elfogadóan vi­szonyulnak hozzá, úgy ítélik meg, hogy „legalább valaki tesz is” vala­mit az országért a migráció felerő­södése közepette. (MTI) Kövér és a jó magyarok STUMPF ANDRÁS A magyar házelnök magyarságminőségét eszem ágában sincs minősíteni. Hatalompolitikusi kvalitásait sem vitatom. Való­ságos politikusi minőségét - azt meg minősítik az alábbi ada­tok. „Sivalkodjatok!” Aztán szmájli, szmájli és még egy szmájli. Ennyit írt egy bejegyzés alá szombaton kommentben az egyik igazán elvakult kor­mányember, afféle megmondó. A bejegyzés közzétevője ugyanis kikérte magának a friss Kövér-nyilatkozatot. Merthogy szombaton Kövér László magyar házelnök Gyergyószent­­miklóson járt, s ha már ott volt, beszélt. Márpedig ha Kövér László beszél, akkor valakik fel fognak háborodni. Van ennek temperamentum-oldala is: egyszerűen imádja a hegyes fogalmazást, az etikettet meg nem szereti, úgy küldi el a libsiket, kommunistákat, amerikai nagyköveteket, ahogy éppen dühe diktálja - s nagyon ügyesen tud ő dühbejönni. Kövér László azonban nem buta ember és egyáltalán nem buta politikus. Amikor most szombaton szólani méltóztatott, a maga szempontjából azt is okosan tette. „Nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három­négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.” Mondhatta volna úgy is, hogy igaz legyen. „Fontos, hogy minél na­gyobb családot alapítsanak a fiatalok, mert anélkül nincs magyar jövő sem Romániában, sem a Felvidéken, sem Magyarországon.” Aligha lehetne belekötni. És igen, van ennek divatvetülete is, Kövér ebben sem tévedett totálisát: hogy a közösség mit tart követendőnek, nagyon is hat az egyénre. Ha a negyvenévesen is önmegvalósító, igényes szingliséget, kompro­misszummentességet és az „igazira” való várakozást állítják be követendő példaként, az is hat, s hosszú távon nyilván a semmibe vezet. De miért kellett ehhez nyilvánvaló baromságot is kapcsolnia Kövérnek? Hiszen a jó magyar ezerféle. Magyarul beszél általában, de még ez sem biztos. Van úgy, hogy mondjuk németül, s „csupán” érzi magában a magyarságot, az elkötelezettséget és tesz a magyarokért (Liszt Ferenc). Ha korunk nagy j őrnagy arság-kutatójának tétele igaz lenne, ki kellene jelentenünk, hogy rossz magyar volt Deák Ferenc, mert nem nemzett magyart, ahogy a szin­tén gyerektelen Szabó Magda is rossz magyar volt, rossz magyarok az es­küjüket megtartó katolikus papok mind, sőt, a mi fent idézett laza kor­­mánymegmondónk is rossz magyar, hiszen ötvenes éveit taposva sem gazdagította a hazát egyetlen ivadékkal sem. Emberünk viszont ahelyett, hogy magára venné, örül és üzeni a felhá­­borodottaknak, hogy „Sivalkodjatok!”. Pontosan tudja, hogy nincs valódi tartalma ezeknek a mondatoknak, csak politikai céljuk van. Vagyunk „mi”, akik helyesen gondolkodunk és szeretjük a sok szép magyar gyere­ket, „ezek” meg már megint háborognak, sivalkodnak, hát ezek azt akar­ják, hogy kihaljon a nemzet! Ez a színdarab megy már mióta! A szombati is csak egy felvonás volt az ásíttató műben. A felháborodásnak ezért tényleg semmi értelme, hiszen a felháborodó éppen betölti a Kövérék által ráosztott szerepet, másrészt meg a szólás­­szabadság mindenkit megillet - Kövér Lászlót is. A szólásszabadság meg nem azt jelenti, hogy csak igazat és okosat szabad mondani - épp azt je­lenti, hogy szabad hülyeséget is. Lehet osztályozni a magyarokat is, hogy­ne. Meg a politikusokat is. , ,Nem az a jó politikus, aki beszél, hanem az, aki a valóságban segít bol­dogulni a népnek, amelynek vezetésére megválasztották a pártját.” Mondjuk így. S hogy is áll az a valóság? Például úgy, hogy az országban, amelyhez Gyergyó ma tartozik, a fizetések épp lehagyták a magyarországiakat. Nem országos átlagban, úgy még nem. Épp csak a közigazgatásban, az egész­ségügyben és az oktatásban. Bizony, ma már egy romániai pedagógus 30 ezer, egy romániai egészségügyi dolgozó 34 ezer, egy romániai közigaz­gatási dolgozó, rendőr vagy katona pedig 52 ezer forinttal keres többet, mint magyar kollégái. Ezek pedig pontosan azok a területek, amelyeknek a bérszínvonaláról nem a piac dönt, hanem a politikusok. A Kövér Lászlók. Akik dörgedelmeskedhetnének a bajszuk alatt a csupán divatból nem szülő szinglihordákról - miután ezt a helyzetet orvosolták. A házelnök magyarságminőségét persze eszem ágában sincs minősíteni. Hatalompolitikusi kvalitásait sem vitatom. Valóságos politikusi minősé­gét - azt meg minősítik a fenti adatok. A szerző a Válasz Online szerkesztő-újságírója FIGYELŐ 12 ezer gyerek vált háború áldozatává Több mint 12 ezer gyereket öltek vagy nyomorítottak meg fegyve­res konfliktusokban 2018-ban­­áll az ENSZ jelentésében. A vi­lágszervezet ezenkívül 24 ezer, gyerekek ellen elkövetett erőszak és súlyos jogsértés esetét erősítette meg, köztük szexuális erőszakot, iskolák elleni támadásokat és gyerekkatonák toborzását. Anto­nio Guterres ENSZ-fötitkár hangsúlyozta: elkeserítő a súlyos jogsértések növekvő száma a 2017-ben félj egyzett körülbelül 21 ezerhez képest. Mintegy 3000 gyerek lelte halálát Afganisztánban, körülbelül 1800 Szíriában és mintegy 1600 Je­menben. Az említett országokban jelenleg is dúlnak a harcok. Több mint 7000 gyereket soroztak be katonának világszerte 2018- ban, a legtöbbet Szomáliában, Nigériában és Szíriában. Guterres kitért arra is, hogy a gyerekek el­len legtöbb szexuális erőszak és emberrablási eset Szomáliában történt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents