Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
WWW.UJSZO.COM ■ ■ VASARNAP@>VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM T T ft v • • 1 * ^ Hol bújnak meg abacilusok a szállodában? f A Houstoni Egyetem munkatársai az Egyesült Államok három államának j (Texas, Indiana, Észak-Karolina) ki- * lene szállodájában vettek mintákat a szobák különböző pontjairól, majd laboratóriumban ellenőrizték, hogy mekkora volt baktériumszennyezettségük. A legtöbb baktériumot a szobákon belül a tévé távirányítóján és az ágy melletti lámpa kapcsolóján találták. Mint Jay Neal, az egyetem mikrobiológusa elmondta, az otthoni távirányítókon is hasonlóan sok baktérium lehet, ám egy szállodai szobában idegen kórokozókkal lehet találkozni, amelyek nagyobb valószínűséggel okoznak betegséget. Összességében a legszennyezettebbnek a felmosóeszköz, különösen a rongy (mosófej) bizonyult: annak révén egyik szobából a másikba is átkerülhetnek a kórokozók. Egy-egy szobán belül a legkevesebb baktérium az ágyak fejtámláján, a függönybehúzó rúdon és - meglepő módon - a fürdőszobai kilincsen volt. Fontos azonban tudni, bogy a kórokozók jelenléte nem feltétlenül okoz betegséget: egészséges immunrendszerű ember számos baktériummal találkozik a mindennapokban, amelyektől nem betegszik meg. (MTI) Jó szemüveget válasszunk! A legtöbb nagy forgalmazó boltjaiban először a keretre helyezik a hangsúlyt, és csak ezután próbálják meg beleilleszteni a lencsét. Ez nem éppen a legjobb módszer, mert vannak olyan lencsék, amelyek bizonyos keretekbe semmiképpen nem passzolnak. Az American Academy of Ophtalmology ajánlása szerint a legfontosabb az lenne, ha már a szemészeti vizsgálaton meghatároznák, hogy kinek milyen lencsére van szüksége - mert fontos ugyan, hogy hogyan áll egy szemüveg, de hogy hogyan látunk, az ennél sokkal lényegesebb kérdés. Sokaknak egyszerű lencsére van szükségük, hogy rövidlátásukat, távollátásukat vagy szemtengelyferdülésüket korrigálják, másoknak bifokális vagy trifokális lencséket kell hordaniuk, mert a problémájuk is többrétű. A legtöbb lencsét műanyagból készítik, ami könynyebb és kevésbé törékeny, mint az üveg, de sokkal könnyebben karcolódik. Minden lencsét el lehet látni UV-védőréteggel is, ami a káros ultraibolya-sugárzástól óvja meg a szemet. Kaphatunk ezenfelül karcolás elleni védőréteget is, és lehet színezni is a lencséket A legjobb megoldás felől érdeklődjünk a szemorvosunktól. Most már választhatunk keretet is. Először hagyjuk, hogy az eladó válassza ki az arcunkhoz és a lencsékhez leginkább illő kereteket - az erősebb lencsékhez például a kisebb, kerek formájú keret illik a leginkább. A manapság kapható keretek többnyire fémből vagy műanyagból készülnek, de ha egy kicsit utánajárunk, találhatunk még hagyományos szarukeretet is. A műanyag a legellenállóbb és a legjobb a vékony lencsékhez, míg a legújabb modellek, amiket titániumötvözetekből és szénszálas anyagokból készítenek, voltaképpen elpusztíthatatlanok. A masszív rugós szár nem törik vagy hajlik el, és ügyeljünk arra is, hogy a fülünkön jól üljön a szár vége. Végül figyeljünk oda a szemüveg nyergére is, mivel a szemüveg súlyának 90 százalékát az orrunk hordja. Ha a gyermekünknek veszünk szemüveget, további különleges szempontokat is figyelembe kell vennünk. A legjobb választás a polikarbonát lencse, mivel biztonságos, és a rugalmas szár, mivel tartós. A szárak végére biztonsági hosszabbítót is tehetünk, ami körbeéri a gyermek fülét, hogy jobban üljön a fején szemüveg. (Medical Tribune News Service) ^Nem csak hideget fújhat a légkondi Nyáron legalább annyian szenvednek az influenzaszerű tünetektől, mint az őszi, téli hónapokban. Ezekért a folyamatokért pedig csak ritkán okolható a fagylalt vagy a jeges üdítő. Gyakran a légkondicionálók okozta hőmérséklet-különbség miatt fázunk meg, máskor pedig olyan » kórok vannak a háttérben, mint a légionárius betegség. A speciális tüdőgyulladást okozó baktérium 20-50 fok w v fölött szaporodik el, és könnyű összetéveszteni az influenzával. Pedig ha a légionárius betegséget nem kezelik, vagy nem ismerik fel időben, akkora baktériumfertőzés az esetek több mint 90 százalékában halálos. A légionárius betegségért egy, a felszíni vizekben előforduló baktérium a felelős, ami az emberre csak akkor veszélyes, ha belégzéssel a tüdőbe jut. A baktériumot minden gépészeti berendezés, a zuhanyrózsa, a szauna, a pezsgőfürdő, hűtő tornyok, permetezők, kerti locsolé>k, párásítók, sőt még a visszaforgatásos szökőkút is közvetítheti. A betegség emberről emberre nem terjed. Fokozott fertőzési veszélynek vannak kitéve a legyengült immunrendszerrel rendelkezők, de hajlamosító tényező az erős dohányzás, krónikus légúti megbetegedések, az alkoholizmus, és az 50 évesnél magasabb életkor is. Könnyű összetéveszteni az influenzával. A tüdőgyulladás 2-10 napig tartó lappangási idő után influenzaszerű tünetekkel kezdődik, korai jel lehet a vizes hasmenés, hányinger, hányás, majd 1-2 nap múlva hidegrázás, magas láz és erős, fokozódó száraz köhögés jelentkezik. A második-harmadik napon a tüdőgyulladás tünetei dominálnak: nehéz légzés, felületes légzés vagy cianózis. Gyakoriak a központi idegrendszeri panaszok is: fejfájás, aluszékonyság, szorongás, esetleg tudatzavar. A legfontosabb, hogy ha magas láz mellett erős köhögést, hasmenést tapasztalunk, akkor azonnal forduljunk orvoshoz. A baktériumot vizeletből, vérből és köpetből is pár nap alatt ki tudják mutatni. A légionárius betegséget 1976-ban ismerték fel, amikor egy háborús veterántalálkozó résztvevői között egy addig ismeretlen légúti megbetegedés jelentkezett. A kór gyorsan terjedt, és 34 halálos áldozatot követelt. Csak utólag bizonyosodott be, hogy a tömeges tüdőgyulladást egy baktérium okozta, ami a philadelphiai szálloda légkondicionáló berendezéséből került a levegőbe. A hűtő- és klímatechnikával foglalkozó cégek honlapján azt olvashatjuk, hogy a betegséget megelőzendő idény előtt és idény közben is fertőtleníttessük a klímaberendezéseket. (SE Mediasarok) Egfc?SZSc‘; EXTRA 2019- Augusztus