Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-10 / 185. szám
www.ujszo.com | 2019. augusztus 10. KOZELET I 3 Sok a passzív dél-szlovákiai választó Bugárék augusztus második felében újra tárgyalnak az MKP-val (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Focus dél-szlovákiai fslméréss szsrint, ha a Híd és az MKP közös listát állítana a parlamenti választásra, akkor a magyar vagy magyarul beszélő választók körében kicsit csökkenne a szlovák pártokra szavazók száma. A passzív választók körében azonban kevés tartalékkal rendelksznek, inkább egymástól tudnak szavazókat elcsábítani. A Focus közvélemény-kutató ügynökség júliusban készült felmérésének eredményei azt mutatják, ha a Híd és az MKP külön indul a választáson, akkor a megkérdezettek 24,4%-a szavazna szlovák pártra. Eszerint a két nagyobb magyar párt után a harmadik helyen a PS-Spolu koalíciója áll 8,5%-kal. A két kisebb magyar pártra, az MKDSZ-re 1,3%, a Magyar Fórumra pedig 0,6% voksolna. Ha a Híd és az MKP közös listát állít, 22,5% döntene úgy, hogy szlovák pártra adja a voksát. Ekkor is a PS-Spolu koalíciója lenne a következő, de már csak 6,7%-kal. A két nagyobb magyar párt összefogásával a két kisebb formáció még akkor is jól járna, ha önállóan indulna a választáson. Az MKDSZ-t a válaszadók 2,8%-a, a Magyar Fórumot 1,4%-a támogatná. Nem szavazó, bizonytalan A Focus arra is rákérdezett, hogy ha a Híd és az MKP külön vágna neki a választásnak, a bizonytalankodók és a passzív választók (összesen 28,4%) számára melyik politikai szubjektum a szimpatikusabb. Ebből az látszik, hogy az ide tartozó 28%ból 3,8 százalékpontnyian a Híddal, 1,4 százalékpontnyian az MKP-val és ugyancsak 1,4 százalékpontnyian Andrej Kiska pártjával, a Za l’udí formációval szimpatizálnak. 17,1 százalékpontnyian pedig továbbra sem tudtak válaszolni a kérdésre. Martin Slosiarik, a Focus igazgatója ÍGY SZAVAZNÁNAK A SZLOVÁKIAI MAGYAR VÁLASZTÓK, HA A HÍD ÉS AZ MKP KÖZÖS LISTÁT ÁLLÍTANA IHíd-szavazók MKP-szavazók Szlovák pártok Nem jár szavazni Még nem döntött | *N=199______________*N=124 | szavazói *N=175 *N=118 _______*N=85_______ Hfd-MKP közös lista Egyéb magyar pártok Egyéb szlovák pártok Nem menne el szavazni Még nem döntött *N - az adott csoportba tartozó válaszadók száma. | A felmérés 2019 júliusában készült. • Forrás: Focus szerint az, hogy a bizonytalanok és a nem választók körében viszonylag alacsony a Híd és az MKP iránti szimpátia, azt is jelenti, hogy a két pártnak itt kevés tartaléka van. A szakember úgy véli, a két nagyobb magyar párt választótábora között viszonylag nagy az átjárás, azaz egymástól tudnak választókat elcsábítani. Ki vezesse a listát? A Focus a kutatásban azt is vizsgálta, a válaszadók szerint melyik politikusnak kellene vezetnie a Híd és az MKP közös listáját. A felmérés eredménye szerint Bugár Bélát, a Híd elnökét látnák szívesen a lista élén a legtöbben (39%), őt jelentős lemaradással követi Csáky Pál (7%), az MKP korábbi EP- képviselője és Menyhárt József, az MKP elnöke (7%), sokan (34%) azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre. Kit kérdeztek? A nem, a kor, a végzettség, a településtípus, a régiós megoszlás szempontjából reprezentatív felmérés során 714 válaszadót szólítottak meg Dél-Szlovákiában. A kutatást azok körében végezték, akik jól beszélnek magyarul, vagy magyar nemzetiségűek, esetleg kifejezetten magyar nyelven akarták kitölteni a kérdőívet. A válaszadók nagy része (67%) azt választotta, hogy szlovákul tölti ki az ívet. Saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 72,1%-a magyar, 27,9%-a szlovák nemzetiségű. A felmérést személyes interjú formájában, a magyarok lakta megyékben végezték. Figyelembe vették azt a tényt, hogy hol milyen.arányban élnek magyar nemzetiségűek. Lazsálás miatt darálták be az MTA-t? KÓSAANDRÁS Rendkívüli közgyűlést hívott össze a MagyarTudományos Akadémia vezetése, meglepően őszinte nyilatkozatokat tett az új kutatói hálózat kinevezett elnöke. Budapest. A kormányközeli Magyar Hírlap szerint heteken belül, valószínűleg már szeptember elsejével összeülhet a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatát átvevő Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) irányító testületé. A tagok névsora egyébként elsőre bizakodásra adhat okot, hiszen Ádám Veronika (idegtudományok, neurokémia), Bokor József (MTA- alelnök), Borhy László (ELTE- rektor), Borsos Balázs (ökológiai antropológia), Freund Tamás (MTA- alelnök, neurobiológus), Pálfy Péter Pál (matematika) - ők az MTA által delegáltak; valamint Gáspár Péter (irányításelmélet, járműirányítás), Grüner György (kísérleti fizika), Horváth Zita (felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár), Kellermayer Miklós, Mezei Ferenc (fizika), Sótonyi Péter (Állatorvostudományi Egyetem, rektor) az Innovációs és Technológiai Minisztérium delegáltjai valóban a magyar tudomány első vonalát képviselik. Lovász László akadémiai elnök ettől függetlenül rendkívüli közgyűlést hívna össze egy a hvg.hu birtokába jutott levél szerint, „az MTA működését érintő törvény kapcsán felmerült feladatok” miatt. Érthető bizalmatlanság Az akadémikusok bizalmatlansága érthető, hiszen a több mint egy éve tartó átalakítás eleve úgy indult, hogy Lovász László kapott egy tervezetet, aminek véleményezésére kevesebb mint egy órát adott neki Palkovics László miniszter, majd Palkovics egy ízben azt nyilatkozta, semmilyen drasztikus lépést nem tesznek az MTA egyetértése nélkül, végül - részben egy kiszivárgott levelezésre hivatkozva - mégis ez történt. Maróth Miklós klasszika filológus, orientalista kinevezése sem erősítette a bizalmat, ő Orbán Viktor személyes jó barátja, tudománypolitikai tanácsadója, a migránsválság csúcsán, a déli határzár építésekor azt nyilatkozta „viccesen”, hogy a muzulmán menekülteket disznótetemekkel kellene elriasztani a határról. Lyukas hordóba vizet Maróth Miklós ehhez képest meglepően nyílt és őszinte nyilatkozatokat tett a magyar médiában az elmúlt napokban. A „poénkodásról” azt mondta az Indexnek, annak semmi köze tudományos tanácsadói feladatköréhez, a migrációval kapcsolatos állításait „magánemberként tette”. A 24.hu-nak adott hosszú interjúban pedig azt mondta, „a kormány nem akar lyukas hordóba vizet hordani”, ugyanis „a magyar munkaerkölcs az Akadémián is érezteti hatását, nem mindenki inát megfeszítve kutat”. A riporter kérdésére pedig megerősíti, hogy „igen, van, aki alibizik. Más meg állást halmoz, egy fenékkel három lovat ül meg. A statisztika szerint egy akadémiai kutatóra 2,3 állás jut. Megint más 1990 előtt párttitkár volt, aztán ma a Katolikus Rádióban Bibliát magyaráz, eközben végigkutatta az életét úgy, hogy mindössze egy középfokú németnyelv-vizsgá tett le. Az ilyen mentalitás nyilván szúrja a kutatásban is a hatékonyságra hajtó kormány szemét”. Stratégiai kórdós Azt pedig tagadta, hogy Orbán Viktor személyes utasítása lett volna az átalakítás, mint mondta, a kormányfővel egyszer beszélt az ügyről, akkor Orbán annyit mondott neki, „több pénzt akartam adni nekik, ebből lett a baj”. Egyébként pedig a kormányfő csak stratégiai kérdésekkel foglalkozik, csak annyit kért, legyen az akadémiai rendszer hatékonyabb, a többit rábízta az innovációs miniszterre, aki viszont most, az új rendszer felállításával szállt ki a történetből - legalábbis Maróth Miklós szerint. „Palkovics azt mondta nekem most kedden, hogy attól a pillanattól, hogy a testületünk feláll, ő semmiféle napi ügyről nem akar tudni, hagyjuk őt békén, végezzük a dolgunkat” - jelentette ki Maróth. Az ELKH érdekes régiós megvilágítását is adta az átalakítás egyik okának, eszerint az igaz, hogy Közép- Európában az MTA szerezte a legtöbb uniós kutatás-fejlesztési támogatást (erre hivatkoznak az akadémikusok), de az egész térség az EU-ban erre a célra pályázható pénzeknek csak az öt százalékát hozta el — ez a kormány egyik fő érve. Maróth szerint hiába történt harminc éve a rendszerváltás, a „nyugati, tudományos világ máig nem ismeri el a középkelet-európai tudományt, számukra Magyarország egy amolyan „ott is van valami”. Végül egy személyes történettel illusztrálta, milyen jó a viszonya az irányító testület összes tagjával: nemrég egyikük a gyermekéről küldött egy fotót a felesége telefonjára. T udományellenes vezetés Hogy ettől függetlenül a nemzetközi tudományos élet bizalmát sikerült eljátszania a kormánynak az átalakítással - korábban a Szlovák Tudományos Akadémia is tiltakozott -, arra a legfrissebb példa, hogy éppen a cikk megszületésekor fedezte fel a 444.hu, hogy a Nature tudományos szakfolyóirat szerkesztőségi állásfoglalásában Magyarországot mint olyan helyet említik, ahol a politikai vezetés tudományellenes. Igaz, a Nature szerint a brit, a török, a brazil és az amerikai kormányzat is ilyen. Maróth Miklós szerint nem Orbán Viktor akarta átalakítani az MTA-t (MTI)
