Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-09 / 184. szám
www.ujszo.com I 2019. augusztus 9. KÜLFÖLD 3 Roham az exelnök háza ellen A korrupt kirgiz volt államfő fegyvert ragadott a birtokát ostromló rohamrendőrök ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Biskek/Moszkva. Megadta magát Almazbek Atambajev volt kirgiz elnök a biztonsági erőknek, amelyek tegnap új rohamot indítottak a Biskek melletti Koj-Tas faluban levő háza ellen. Az exállamfő hívei kövekkel, botokkal szálltak szembe a biztonságiakkal. Huszonnégy óra alatt a tegnapi volt a második próbálkozás Almazbek Atambajev korábbi kirgiz elnök házának bevétele érdekében, ami végül sikerrel járt. „Atambajevet a biztonsági erők elszállították rezidenciája területéről” - mondták a volt államfő munkatársai. A tegnapi újabb roham alkalmával négy kommandós szerzett lőtt sebet. A kirgiz rendőrség különleges osztaga először szerdán tett kísérletet az exelnök őrizetbe vételére, de Atambajev hívei ezt meghiúsították. Lövöldözés tört ki, egy rendőr meghalt, többen megsebesültek. Az exelnök stábja közölte, hogy a kirgiz fővárosban tervezett Atambajev-párti tüntetést lemondták a volt elnök háza körüli helyzet ismételt kiéleződése miatt. A tüntetésen a hivatalban lévő elnök, Szoorombaj Dzsejenbekov lemondását követelték volna. Dzsejenbekov időközben bejelentette, hivatali elődje az általa elkövetett súlyos bűncselekmény miatt tanúból vádlottá vált. „Tegnapig Atambajevet tanúként akarták beidézni a nyomozókhoz, mostantól viszont súlyos bűncselekmény gyanúsítottjaként fognak bármi vele” - hangsúlyozta az államfő. Dzsejenbekov szerint azzal, hogy Atambajev lőfegyvert használt, súlyosan megsértette a törvényt. Az exelnök lövöldözött Az államfő egyben részvétét nyilvánította az egyik korábbi rohamban Szó szerint tűz alatt a korrupt kirgiz exelnök háza. Hívei egy, áldozatokkal járó rendőrségi rohamot visszavertek, (TASR/AP) megölt kommandós családjának. A kirgiz nemzetbiztonsági tanács közlése szerint a kommandóst mesterlövészpuskával lőtték le. A testület korábbi közleményében leszögezte, hogy a kommandósok csak gumilövedékeket és más eszközöket vetettek be, a rendőröket viszont éles lövedékekkel lőtték Atambajev háza felől. Atambajev közölte az újságírókkal, hogy ő maga használt fegyvert a házát ostromlók ellen. „A híveimnél nem volt fegyver, én személyesen adtam le lövéseket a támadás idején” - ismerte el Atambajev, hozzátéve, hogy „igyekezett nem eltalálni” embereket. Az Atambajev biztonsági erői által elfogott hat kommandóst időközben elengedték. A kirgiz parlament megtartotta tegnap rendkívüli ülését, és rendkívüli állapot bevezetését javasolta az incidens után kialakult helyzet miatt. Nem akart tanúskodni Atambajevet korábban háromszor is beidézték, hogy tegyen tanúvallomást egy bűnöző, Aziz Batukajev törvényellenes szabadlábra helyezése ügyében. Ő azonban szándékosan figyelmen kívül hagyta az értesítéseket, s csak írásban volt hajlandó válaszolni a bíróságnak. A kirgiz törvények értelmében ha valaki háromszor nem tesz eleget annak, hogy személyesen megjelenjen a törvényszéken, és tanúvallomást tegyen, a rendőrség kényszert alkalmazhat előállítása érdekében. A kirgiz parlament június végén megfosztotta mentelmi jogától Atambajevet, aki 2011 és 2017 között volt elnök. A hatóságok egyebek mellett azzal vádolják, hogy korrupcióba keveredett a biskeki hőerőmű korszerűsítésével összefüggésben, törvénytelenül tett szert földtulajdonra, illetve hatalmával visszaélve bűnbandák vezetőinek nyújtott védelmet. Moszkva kezd aggódni Moszkva Kirgizisztán belügyének tekinti az Almazbek Atambajev volt elnök letartóztatási kísérlete után kirobbant belpolitikai válságot - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Az orosz diplomáciai képviselet egyúttal azt tanácsolta az orosz állampolgároknak, hogy kerüljék el a különleges egységek műveleti területét, valamint azokat a helyeket, ahol gyűléseket vagy tömegmegmozdulásokat tartanak. Zaharova az események mélyrehatóbb hivatalos értékelését későbbre ígérte. A szóvivőjózanságra és felelősségteljes magatartásra kérte Kirgizisztánt. Mint mondta, nincs tudomása arról, hogy Almazbek Atambajev volt kirgiz elnök menedéket kért volna Oroszországtól. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója önmérsékletre szólította a kirgizisztáni konfliktusban szemben álló feleket. Mint mondta, a válság veszélyes határhoz érkezett. Atambajev júliusban Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek hivatala azonban ezt követően Szoorombaj Dzsejenbekov jelenlegi kirgiz államfőt támogató nyilatkozatot tett közzé. Az 1991 -ben függetlenné vált volt szovjetköztársaságban 2005-ben és 2010-ben a politikai konfliktusok erőszakos lázongásba torkolltak. Az országban orosz katonai támaszpont működik. Kasmíri letartóztatások Texasiak Trump ellen Több száz politikust és munkatársukat vették őrizetbe Dzsammu és Kasmír tagállamban az indiai hatóságok, hogy elfojtsák az állam különleges alkotmányos státusának elvétele miatti tiltakozásokat. Újdelhi/Szrinagar/lszlámábód. Szállodákat, vendégházakat, magán- és kormányépületeket alakítottak át ideiglenes börtönökké, hogy a 400 politikust, asszisztenseiket és szakadár vezetőket őrizetbe helyezzenek - írta az India Today hírportál. „A politikai vezetőket a kormányzat utasítására helyezték házi őrizetbe” - közölte egy szrinagari rendőrségi vezető, aki az előállítottak számát nem közölte. Az India Today szerint az őrizetbe vettek között van Mehbuba Mufti és Omar Abdullah volt főminiszter is. Őrizetbe vették a legerősebb helyi párt, a Nemzeti Konferencia két helyi vezetőjét is, valamint legalább száz politikust, közöttük a volt főminisztereket és több parlamenti képviselőt. Az őrizetbe vételek azóta folytatódnak, hogy a kormány hétfőn visszavonta az állam különleges alkotmányos státusát. Ez utóbbi lehetővé tette, hogy Dzsammu és Kasmírnak az egyetlen, muszlim többségű indiai tagállamnak - saját alkotmánya és nemzeti zászlaja lehessen, törvényeket hozhasson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezhessen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt — kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat - meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is. A kormány vasárnap óta blokkolta a régió legnagyobb városában, Szrinagarban a mobil- és intemethálózatokat, és betiltotta a nyilvános gyűléseket. A Kasmír különleges jogállásának megszüntetésével kampányoló Narendra Modi hindu nacionalista miniszterelnök kormánypártja abban bízik, hogy az intézkedések révén szorosabbra vonhatja az ellenőrzést az 1989 óta fegyveres felkelés dúlta államban. Szrinagarban a félkatonai rendőri egységek több ezer tagját vonultatták fel, bezártak az iskolák, eltorlaszolták az utakat és lezárták az elővárosokat. Az indiai kormány intézkedései feszültséget váltottak ki a Kasmírt magának követelő szomszédos Pakisztánban, amely ígéretet tett, hogy kiáll a kasmíriakjogai mellett. Iszlámábád kilátásba helyezte, hogy kiutasítják az indiai nagykövetet és felfüggesztik Indiával a kétoldalú kereskedelmet. (MTI) El Paso. A texasi El Paso vezetői a rasszizmus elítélésére szólították fel Donald Trump amerikai elnököt, amikor látogatást tett a városban, a 22 hálálos áldozatot és több tucatnyi sebesültet követelő szombati tömeggyilkosság színhelyén. A texasi-mexikói határon fekvő város önkormányzatának vezető tisztségviselői — még Trump érkezése előtt — közleményt adtak ki. Ebben leszögezték, hogy a város vgyógyulófélben van az Egyesült Államokban spanyol ajkúak ellen elkövetett legrosszabb terrorista támadás után”. Egyben arra szólították fel Donald Trumpot, hogy ítélje el az erőszakot és a fehér felsőbbrendűség hirdetését. A helyiek nem örültek az elnöki látogatásnak, mert az elnököt okolják a merényletért. A támadó ugyanis egy olyan kiáltványt tett közzé a lövöldözés előtt, amiben Trumphoz hasonlóan „invázióként” hivatkozik a Közép- Amerika felől érkező bevándorlókra, illetve megjelenik benne az elnök több bevándorlóellenes kirohanása is. El Pasóban az elnök és a first lady — Greg Abbott republikánus kormányzó és az állam két republikánus szenátora, valamint a város polgármestere társaságában -látogatást tett a kórházban, ahol a szombati merénylet sebesültjeit ápolják, valamint ellátogatott abba a központba, ahol a vészhelyzetek kezelését hangolják össze. Mindkét helyen egyaránt megjelentek az elnök ellen és mellett tüntetők. Greg Abbott kormányzó bejelentette: ötmillió dollárt bocsát a város rendelkezésére, hogy - mint fogalmazott - „megkezdhesse a közösség újraépítését”. Több tízezer dolláros adományokat ajánlott fel a városnak a Dallas Cowboys amerikaifutball-csapat és több alapítvány is. Az El Pasó-i látogatást több vita előzte meg. Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa - az Obamakormányzat alelnöke - Iowában egy kampányrendezvényen mondott beszédében úgy vélekedett, hogy Donald Trump „szítja a fehér felsőbbrendűség tüzét ebben az országban”. Biden összekapcsolta Trump általa megosztónak minősített retorikáját azzal, hogy egy fajgyűlölettől fűtött ámokfűtó gyilkolt El Pasóban. Donald Trump ismételten visszautasította a retorikáját ért bírálatokat, és újságíróknak hangsúlyozta: a bírálók elfeledkeznek arról, hogy a daytoni merénylet elkövetője liberális nézeteket vallott. (MTI) RÖVIDEN Halálra késeitek egy katona-diákot Jeruzsálem. Halálra késelték egy vallásos katonai iskola 19 éves diákját Ciszjordániában. A szerda este eltűnt és több órán át nagy erőkkel keresett, 19 éves Dvir Szorek holttestét tegnap találták meg a ciszjordániai Migdál Ozkibuc közelében. Gyilkosát vagy gyilkosait nagy erőkkel keresik az izraeli biztonságiak. A megölt fiatal egy katonai jesiva, vallási iskola diákja volt, ahol a fiatalok érettségi után vallásos tanulmányokkal ötvözik a katonai szolgálatukat. Szorek azért utazott Jeruzsálembe, hogy búcsúajándékot vegyen tanárainak a tanév végén. Holttestét úgy találták meg, hogy magához ölelte a baloldali békepárti író, Dávid Grossman utolsó regényét. (MTI) Nem köthet ki Máltán a mentőhajó Valletta. A máltai hatóságok nem engedik meg az Ocean Viking civil mentőhajónak, hogy a szigetországban töltsön üzemanyagot- közölte a hajót mentés céljára bérlő egyik segélyszervezet, az SOS Méditerranée szóvivője. A francia SOS Méditerranée és a Svájcban bejegyzett Orvosok Határok Nélkül segélyszervezetek a Norvégiától bérelt Ocean Vikinggel végzik a hét vége óta ismét a migránsok földközi-tengeri mentését. A két szervezet 2016-tól tavalyig egy másik hajóval végezte a mentést: az Aquarius 30 ezer embert vett fedélzetére a líbiai partoknál, és szállította többségüket Olaszországba, egy kis részüket Máltára. Az olasz parlament képviselőháza július 25-én, a felsőház pedig hétfőn szavazta meg az ország migrációs intézkedéseinek további szigorítását. (MTI) Lemond a lengyel alsóházi elnök Varsó. Bejelentette lemondását Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök azzal az indokkal, hogy a közvélemény nemtetszéssel fogadta a gyakori, néhány esetben a családtagok részvételével tett belföldi repülőútjairól megjelent információkat. Kuchcinski ellen ez ügyben az ellenzéki Polgári Platform nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyről ma szavazott volna az alsóház, a szejm. (MTI) Maduróék nem tárgyalnak tovább Caracas. A venezuelai kormány nem haj landó folytatni a tárgyalást az ellenzékkel az amerikai szankciók miatt, ezért küldöttsége nem megy el a már kitűzött barbadosi tárgyalási fordulóra - jelentette be Jorge Rodriguez tájékoztatási miniszter. A felek egy sikeres tárgyalássorozat után, egy hónappal ezelőtt abban állapodtak meg, hogy állandó tárgyalóbizottságot alakítanak, a közvetítő továbbra is Norvégia lesz. Helyszínül Barbadost jelölték ki, tegnap és ma lett volna az új tárgyalási forduló. (MTI)
