Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-08 / 183. szám

Életmód Szükség van hobbikra! Sokan türelmetlenül várják a nyugdíjkorhatárt, mondván: nyugdíjasként majd jól kipihenhetik magukat, és élvezni fogják a semmittevést! Szakemberek szerint tanácsos az arany középutat választani: szeniorként is maradjunk aktívak, de megfelelő időt szakítsunk a pihenésre is! A nyugállomány­ba vonulás után az időseknek hirtelen sok sza­badidejük lesz, amit egyesek nagyon várnak, és az első napokban, hetekben élvezik a semmittevést. Bizonyos idő elteltével azonban sokan már nem tudnak mit kezdeni a túl sok szabadidővel. Aki egész életében dolgozott, emberek között volt, öreg korára sem akar a négy fal között tétlenül ülni - a szociális kapcsolattar­tás az ember számára az élet minden szakaszában nagyon fontos. Ezért egyesek vissza­mennek dolgozni. Egy-egy alkalmi vagy részmunkaidős munka azok lelki egészségé­nek is jót tesz, akik anyagilag nincsenek ráutalva a nyug­díj melletti munkavállalásra. Ugyanakkor nem minden­kinek sikerül nyugdíjasként ismét elhelyezkednie, és van, aki már nem is akar dolgozni, és olyan is, akinek az egész­ségi állapota ezt nem teszi lehetővé. Ebből kifolyólag so­kak számára a nyugdíjkorha­tár elérése több stresszhely­zettel jár. Már az is stresszt jelent számukra, hogy kitalál­ják, mihez kezdjenek a sza­badidejükkel! Pszichológusok szerint a hosszú távú unalom belső feszültséget, szorongást, depressziót, elszigetelődést eredményezhet. Aki élete al­konyát nemcsak túlélni akar­ja, hanem ezt az életszakaszt is élvezni szeretné, fel kell rá készülni, és aktívnak kell ma­radni! Amíg munkába kellett járni, és a gyerekekről kellett . gondoskodni, rendszerint nem maradt idő a saját kedv­telésekre, hobbikra. Itt az idő új dolgokat kipróbálni, olyas­mit csinálni, amit mindig is szeretett volna, de nem volt rá lehetősége! HÁZI KEDVENC Azt mondják, az ember leg­jobb társa - a családján és a barátain kívül - a kutya, vagy bármilyen más háziállat. Egy kutya vagy egy macska nem­csak a szenior legjobb ba­rátjává válhat, hanem a házi kedvenc kellemes vegyi reak­ciókat is kiválthat az emberi agyban. A Landmark szeni­or közösség által végzett, a Szeniorok egészséges hob­bijai elnevezésű nemzetközi projekt eredményei szerint bizonyos állatok segítenek csökkenteni a stresszhor­­mon szintjét, és ellenkezőleg, elősegítik a szerotonin bol­dogsághormon termelését. A szerotonin befolyásolja az alvás minőségét, az étvágyat, a kényelemérzetet és az álta­lános kedélyállapotot. A há­ziállatok közvetve segítenek csökkenteni a vérnyomást, oldják a stresszt, háttérbe szorítják a depressziót, és a rendszeres testmozgás, a rövidebb-hosszabb séták által megvédik a gazdájukat a szív- és érrendszeri beteg­ségektől. A MŰVÉSZET MEGSIMOGATJA A LELKET Nem mindenki tudja elkép­zelni, hogy háziállatról gon­doskodjon - ez esetben ki lehet próbálni valami egé­szen mást. Érdekes időtöltés a művészet és a kézműves­ség. Ezek a tevékenységek kiválóan képesek stimulálni az agyat. A festészet, a szob­rászat és a fényképezés első­sorban a kreativitást fejlesztik, de jótékony hatással vannak az összpontosító és emléke­zőtehetségre is. A művészet minden ember életének a fontos részét képezi, és a szeniorok esetében képes jó formában tartani az agyat. Akinek a művészet a hobbija, azt jó érzéssel töltheti el az is, hogy valami szépet alkotott. Ráadásul a művészetnek nemcsak úgy lehet hódolni, hogy magunk készítünk va­lamit, hanem rendszeresen el lehet menni múzeumba, kiállításra is, beiratkozhatunk tanfolyamra, elkezdhetünk gyűjteni valamit stb. KERTÉSZKEDÉS Tájainkon az idősebbek köré­ben a legelterjedtebb hob­bi a kertészkedés. Virágot, gyümölcsöt vagy zöldséget termeszteni még panellakás­ban is lehet, csak akarni kell. A kertészkedés időigényes tevékenység, kitartás és tü­relem kell hozzá. Akinek a pénztárcája és az egészsége lehetővé teszi, vehet saját kertet, melybe úgy tanácsos ültetni, hogy a kertész tavasz­­szal, nyáron és ősszel egya­ránt örömét lelje a termések­ben. Pszichológusok szerint a kertészet stimulálja az érzé­keinket. Összeköti az embert a természettel, a friss levegőn van, mozog, és örömét leli a megtermelt növényekben. A D-vitamin termelése szem­pontjából különösen fontos, hogy a szeniorok sokat le­gyenek a friss levegőn és a napfényen. KIRÁNDULJUNK SOKAT! Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk a szeniorturizmus fogalmá­val. A nyugati országokban egyáltalán nem ritka, hogy az idősek a nyugdíjkorha­tár elérése után elkezdenek világot járni, utazgatni, és bejárják azokat a helyeket, amelyekre korábban, a mun­kájuk mellett nem volt lehe­tőségük eljutni. A szlovákiai nyugdíjakból a hazai szenio­rok többsége ezt nem igazán engedheti meg magának, de nem feltétlenül kell világkörüli utakban gondolkodni. Lehet túrázni is, minden hétvégére betervezhető egy rövidebb kirándulás. A nyugdíjasok ingyen vonatozhatnak az egész országban, és az állam 50 euróval hozzájárul az idő­sek üdültetéséhez is, amelyet például egy gyógyfürdőben lehet érvényesíteni. Az utazá­si irodák is gyakran különbö­ző kedvezményekkel, akciós utakkal kecsegtetnek, és ér­demes a last minute ajánla­tokat is fürkészni - sokszor megéri az utolsó pillanatban lényegesen leárazott kirán­dulást venni, miközben sok nyugdíjasnak nem okozhat gondot egyik napról a másik­ra összecsomagolni, és felül­ni a repülőgépre vagy busz­ra. Az idősebbek ugyancsak szeretik a zarándokutakat, a városnézéseket, a körutakat vagy a színházlátogatással összekötött kirándulásokat - ilyesmin nemcsak az utazási irodák közvfetítésével lehet részt venni, hanem lehet ér­deklődni például a nyugdíjas­otthonokban vagy a Csema­­dokban is. TANULJUNK NYELVEKET! Szakemberek szerint idő­sebb korban is van értelme a nyelvtanulásnak, illetve bár­milyen tanfolyamnak vagy képzésnek, ugyanis a mentá­lis frissesség szempontjából rendkívül fontos, hogy a sze­niorok is folyamatosan kar­ban tartsák a memóriájukat, a gondolkodási képessége­iket, egyfolytában képezzék magukat, érdeklődést mu­tassanak az új dolgok iránt. Az idősebb korban elkezdett és a fiatalkori nyelvtanulás között a legnagyobb különb­ség nem a memória, az agy­­kapacitás vagy a szorgalom, hanem az önbizalom terén van. Sokszor maguk a szeni­orok nem hiszik el magukról, hogy képesek rá, és van értel­me elkezdeni. Az idősebbek rendszerint azért kezdenek nyelvet tanul­ni, mert a gyerekeik külföldre költöztek, már az unokák is ott járnak iskolába, és nem mernek útnak indulni, hogy meglátogassák őket, mert nem beszélik az adott ország nyelvét. Mások szeretnének utazgatni, világot járni, vagy a szerény nyugdíjat egy kis kül­földi keresettel kiegészíteni, ám a szükséges nyelvtudás híján nem mernek belevág­ni. Bármilyen okból kezdi is valaki képezni magát, aki rá­szánja magát, előbb-utóbb rájön, hogy a nyelvtanfolyam nemcsak azt jelenti, hogy tornáztatja az agyát, hanem társadalmi esemény is: új ismeretségek és barátságok köttetnek, a tanfolyamon résztvevők az órák után kel­lemesen elbeszélgetnek, ese­tenként elmennek egy sütire vagy kávéra. (sza) AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3 E-MAIL: ujszo©ujszo.com, TEL.: 02/32153313 FELELŐS SZERKESZTŐ: B. Szentgáli Anikó. REKLÁMMENEDZSER: Turza Kata, katarina.turzova©duelpress.sk, +421 918 631 884. GRAFIKA: Duransky Tamás. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopíianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.shutterstock.com Szenior 2019. Augusztus

Next

/
Thumbnails
Contents