Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
jgl WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO<®UJSZO.COM ■ VASARNAP<®VASARNAP.COM ■ WWW.VASARIMAP.COM A magas koleszterinszínt ASZÍVETIS VESZÉLYEZTETI Kétszer annyi ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, mint rákban. Ennek egyik oka a magas koleszterinszint Mint tudjuk, ez nem fáj, s valószínűleg, ezért nem tulajdonítunk neki jelentőséget Dr. Ivan Majercák kardiológustól és obezitológustól egyéb érdekes adatokat tudunk meg erről az anyagról. Csaknem 18 millió ember halt meg 2012-ben a világon szív- és érrendszeri betegségben, ami az összes halálozás 28 százaléka. Mire számíthatunk a jövőben? A becslések szerint 2030-ig a szívbetegségben elhunytak száma 23,3 millióra emelkedik, s legtöbben szívkoszorúér-betegségben és agyi érkatasztrófában hunynak el. Szlovákiában a helyzet még ennél is roszszabb. Ha megnézzük az OECD adatait, azt látjuk, hogy nálunk nő leglassabban az átlagéletkor, ha nő egyáltalán. Van még egy ijesztő adat: ha megnézzük, hogy nyugdíjasán hány évet élünk egészségesen, a többi országhoz viszonyítva a különbség óriási. Ha el is érjük a nyugdíjkorhatárt, orvostól orvoshoz járunk. Ez azt jelenti, hogy 70 év után a emberek 90 százaléka beteg. Nálunk 10-ből 9 embernek legalább egy kockázati tényezője van, ami a szív- és érrendszeri betegség kiala-Dr. Ivan Majerttk kardiológus és obezitológus kulását elősegíti, például magas a koleszterinszintje. Ha valamink fáj, azonnal futunk az orvoshoz, de mivel a koleszterin nem fáj, nem is foglalkozunk vele. 4 EXTRA 2019. Augusztus Miért van ez így, hiszen a kockázati tényezők - dohányzás, mozgáshiány, túlsúly, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, magas sófogyasztás és magas húgysavszint - viszonylag ismertek? Igen, valóban tudunk róluk, ennek ellenére nem félünk tőlük. Nálunk az úgynevezett karcinofóbia, a ráktól való félelem van túlsúlyban, pedig a daganatos betegséget eredményesen tudjuk kezelni. A beteg életminősége lényegesen rosszabb, ha valamilyen szív- és érrendszeri betegségben szenved. Viszonylag pontosan ki tudjuk azt is számítani, statisztikailag mekkora a kockázata annak, hogy az ember az elkövetkező 10 évben szívbetegségben hal meg. Mióta vannak bizonyítékok arra, hogy a legfőbb gyilkos a koleszterin? Ötven évvel ezelőtt, 1968-ban ért véget az ismert Framingham-vizsgálat. Azóta tudjuk, hogy szoros összefüggés van a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és a koleszterinszint között. Ez mind a betegekre, mind az egyébként egészségesekre vonatkozik. Minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál jobbak az ember egészségi kilátásai. Ha az LDL, vagyis a „rossz" koleszterin szintje 1 mmol/l-rel csökken, a súlyos szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának veszélye 22 százalékkal lesz kisebb. Egy másik tanulmány csaknem 3000 egészséges fiatal adatait vizsgálta, akik nem szívbetegségben haltak meg. 65 százalékuk főütóerén lerakódást találtak - ezt mutatták a fiatalok boncolási eredményei. 262 egészséges transzplantált szív kivizsgálásakor a fiatal donorok 52 százalékánál a koszorúérben lerakódást találtak. E tanulmányok eredményei-azt igazolták, hogy a koszorúér meszesedése, amit a magas koleszterinszint okoz, már fiatalkorban elkezdődik. Miért beszélünk gyakrabban a koleszterinről és kevesebbet a triacilglicerolokról, a vérzsírokról? Mi a veszélyesebb? Mindkettő más-más betegséget okoz, és másképpen kezelik őket. Talán azért beszélünk többet a koleszterinről, mert bizonyítékaink vannak arról, hogy a „roszsz" LDL szintje nemcsak szívkoszorúér-betegséget, hanem agyi érkatasztrófát és az alsó végtagok ischémiás betegségét is. Bizonyítható összefüggés van a koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata között. Ön szerint kordában tudjuk tartani koleszterinszintünket? Szerintem nagyon igyekszünk, ám eddig viszonylag sikertelenek vagyunk. Többet kellene mozognunk, csökkenteni kellene kalóriabevitelünket, korlátozni kellene az alkoholfogyasztást, kevesebb sót kellene használnunk, de főleg több gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztanunk. Vannak ételek, amelyek egészségre gyakorolt hatásáról évek óta vita folyik. Vitatott például a disznózsír és a tojás... El kell mondanom, hogy a disznó- és kacsazsír egészségesebb, mint bármelyik margarin, de csakis annak, akinek derékbősége és testtömegindexe normális. Az egészséges ember számára a vaj egészségesebb mint a vegyi úton elállított margarin. A munkaképes lakosság 2/3-a azonban túlsúlyos vagy elhízott. Számukra a margarin egészségesebb, mert kevesebb kalóriát tartalmaz. Aki rendszeresen mozog, sok kalóriát éget el, az mértékkel disznózsírt és kacsazsírt is ehet. A tojásról annyit: egyáltalán nem egészségtelen, például lecitint is tartalmaz. Aki egészséges, annak semmi sem tilos. Ennek a stílusnak legjobban az úgynevezett DASH diéta felel meg, aminek lényege: olyan táplálkozási szokásokat találni és alkalmazni, amelyeket hosszú távon alkalmazni lehet. A DASH
