Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-07 / 182. szám
wvwv.ujszo.com | 2019. augusztus 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Konfuciusz, a kampányguru „Ha a népből hiányzik a hit, minden kormányzás lehetetlen" Egyelőre nem beszélnek róla, hétpecsétes titokként kezelik, a szemfülesebb elemzők azonban már sejthetik: a közelgő parlamenti választások miatt a szlovákiai kormánypártok új kampánytanácsadó után néztek, akitől azt várják, hogy helyrehozza az ugyancsak megtépázott népszerűségüket. A három kormánypárt - a költséghatékonyságot tartva szem előttúgy döntött, hogy közösen fogadnak fel olyan tanácsadót, aki már bizonyított, akinek a tanácsai kiállták az idő próbáját, ugyanakkor nincsenek túlzott anyagi követelései. A döntés valóban bravúros lett: a Smer, az SNS és a Híd új közös kampánytanácsadója Konfuciusz. Senki sem állíthatja, hogy a 2500 éve élt kínai filozófús tanácsai nem állták ki az idő próbáját, és az sem mellékes, hogy az interneten ma már bárki ingyen hozzájuk férhet. Máris meglátszik, hogy a kormánypártok hallgatnak új tanácsadójukra. Egyelőre kormányzati döntéseken keresztül próbálják növelni népszerűségüket, így elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan kell helyesen kormányozni. „Gondoskodni kell, hogy elég táplálék, elég nagy hadsereg és a népben elég hit legyen” - hangzik Konfuciusz tanácsa, és aki figyeli a kormánypártok tevékenységét, láthatja, hogy igyekeznek csaknem száz százalékra teljesíteni. Egyrészt nem győzik hangsúlyozni, hogy nekik köszönhetően Szlovákia gazdasága milyen jól teljesít, másrészt futószalagon gyártják az olyan törvényjavaslatokat, amelyeknek köszönhetően nő a minimálbér, az alkalmazottak bérpótléka, a legkülönfélébb szociális juttatások, bevezették az üdülési hozzájárulást, és még sok egyebet, amelyeknek a puszta felsorolása is külön cikket igényelne. Hasonló a helyzet a másik tanácsot illetően is: a kormány az elmúlt időszakban hatalmas összegeket költött a hadsereg felfegyverzésére, csak az amerikai vadászrepülők vásárlására több mint 1,6 milliárd eurót. Táplálék és hadsereg kipipálva. Csaknem száz százalékra teljesítenek. Csaknem... A harmadik tanáccsal ugyanis nem tudnak mit kezdeni, ráadásul azt gondolják, hogy erre a mai modem világban nincs is szükség, a népszerűséghez elég, ha anyagi ígéretekkel szédítik el a választók fejét. Ebben azonban tévednek. Konfuciusz ugyanis arra is megadta a választ, hogy ha a fent említett három pontból kettőt fel kellene adni, akkor melyiket hagyná meg. Konfuciusz pedig a hit mellett tette le a voksát. „Ha a népből hiányzik a hit, minden kormányzás lehetetlen” - mondta a kínai filozófus. És itt nem feltétlenül a vallásos hitre kell gondolnunk, csak arra, hogy hiszünk valakinek, megbízunk valakiben. Márpedig a szlovák kormánypártok, a Smer, az SNS és a Híd, az elmúlt évek sorozatos és durva botrányaival, együtt és külön-külön is eljátszották a bizalmunkat. A legfrissebb, e héten kiadott Eurobarométer-felmérés szerint Szlovákia lakosságának nagyjából kétharmada a szlovák kormányban és a kormánypártok uralta parlamentben sem bízik. Valószínűleg a kormánypártok is tisztában vannak azzal, hogy a bizalom visszaszerzése nem megy egyik napról a másikra, és mivel a választásig csupán pár hónap maradt, eleve nem is próbálkoznak ezzel. A nagy kérdés már csak az, hogy mindezek fényében minek törik magukat a többi ígérettel, ha Konfuciusztól tudják: a lakosság hite nélkül ezek nem érnek semmit. MIÉRT ÜLTÜNK LE? ENNYI PÉNZÉRT BOLONDOK LENNÉNK ÁCS0R06NI! (Lubomír Kotrha karikatúrája) A minimálbér és a munkaerőhiány találkozása Minimálbér és fél év szabadság DUDÁSTAMÁS Idén a közeledő parlamenti választások felpezsdítik a rendszerint álmos nyári uborkaszezont. Aki komolyan gondolja a választási sikert, az nem engedheti meg magának a nyári üresjáratot. Ez egyaránt érvényes a már bejáratott politikai pártokra és új kihívóikra is. Az összes kártyát még nem kell kiteríteni az asztalra, de az első ígéretek már előkerültek. A régi politikai motorosok és az új titánok közötti különbségeket jól illusztrálja a két jelenleg legerősebb politikai párt hozzáállása a munkavállalók helyzetének javításához. Zsugorodó szavazóbázisa visszaszerzésére Robert Fico és a Smer ismét a minimálbér emelését választotta, ami már jól bejáratott politikai eszköz. A háromoldalú érdekegyeztetés menetrendszerű összeomlása után Robert Fico bejelentette, hogy a kormány a minimálbért jövőre 580 euróra javasolja emelni. Ez az utóbbi évek legdinamikusabb minimálbér-növekedését jelentené, de Fico tervei ezzel még korántsem érnek véget. A Smer elnöke azt szeretné elérni, hogy a minimálbér a mindenkori átlagbér 60 százaléka legyen. A minimálbér automatikus emelkedése önmagában nem rossz ötlet, de a 60 százalék ma 607 eurót jelentene, ami a mai gazdasági körülmények között mindenképpen túl magas. Ez a szint a magasabb munkanélküliséggel küszködő, elmaradott régióknak komoly gondokat jelentene, ugyanis a magas bérszínvonal miatt kevesebb új munkahely teremtődne. Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy a világgazdaság teljesítménye egyre romlik, és egyre több kockázat jelenik meg a láthatáron. Ezt érdemes lenne figyelembe venni a minimálbér értékének megállapításánál is, ugyanis a túl magas minimálbér egy esetleges gazdasági válság esetén csúnyán visszaüthet. A magát modem baloldali pártként definiáló Progresszív Szlovákia másképpen közelít a munkavállalók helyzetének javításához. A párt szeretné, ha a munkajogba bekerülne az úgynevezett szabbatikál intézménye, mely 6 és 12 hónap közötti szabadságot jelentene. A PS tervei szerint azok a munkavállalók kérhetnék ezt a hosszú távú szabadságot, akik legalább 10 évet ledolgoztak ugyanannál a munkaadónál, és a szabadságuk ideje alatt jogosultak lennének a Szociális Biztosító által folyósított járadékra, ami a nettó bérük 70 százalékát tenné ki. A szabbatikálon eltöltött idő nem számítana bele a ledolgozott évekbe, ami a nyugdíjkorhatár kitolódását jelentené az ezt a lehetőséget kihasználó munkavállalók számára. A Progresszív Szlovákia szakértői a munkavállalók kiégését szeretnék megelőzni ezzel a javaslattal, és egyúttal a munkavállalók teret kapnának olyan továbbképzések elvégzésére, melyekre teljes munkaterhelés mellett nincs lehetőség. Valahol érthető a szabbatikál ötlete, ugyanis a szellemi dolgozók között a kiégési szindróma egyre több embert érint. Az viszont kérdéses, hogy mennyire van szükség ennek az intézménynek az általános bevezetésére. Ez tipikusan olyan dolog, melyet alapvetően a munkaerőpiacra kellene hagyni, a felelősségteljes munkáltatók már ma is felkínálják alkalmazottaiknak ezt a lehetőséget. Politikai szempontból is megkérdőjelezhető, hogy a PS mennyi új szavazót tud szerezni, ezzel a javaslattal. Táborának kemény magja, amely az átlagosnál magasabb képzettséggel rendelkezik, biztosan értékeli az ötletet, de az átlagpolgár más problémákkal küszködik, ezért a szélesebb réteg megszólítására komplexebb javaslatokra lesz szükség. Viszont mindenképpen pozitív, hogy a párt próbál új témákat elővenni, és nem a magasabb minimálbérrel és szociális csomagokkal akaija megvásárolni a választópolgárt, mint azt a jelenlegi kormánypártok teszik. FIGYELŐ A skótok több mint fele szakadáspárti A skótok többsége a függetlenségre szavazna a Nagy-Britanniától való kiszakadásról szóló új népszavazáson. A The Times brit lapban ismertetett felmérés szerint 52 százalékuk szavazna a függetlenségre, és 47 százalékuk azt is támogatja, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök terveinek megfelelően két éven belül újabb referendumot tartsanak az ügyben. 45 százaléknyian ellenzik ezt. Az 52 százalékos támogatottság a függetlenségpártiak legnagyobb előnye 2016 júniusa, vagyis a brit uniós tagságról tartott népszavazás óta. A skótok több mint fele úgy véli, a brexit, valamint Skócia EU- ban maradása erősíti a skót függetlenség gondolatát. (MTI) Visszasírják az oroszok Brezsnyevet és a Szovjetuniót Az oroszoknak jobb a véleményük a Brozsnyev-korszakról, mint a jelenlegi kormányról. Az oroszoknak jobb a véleményük a Brezsnyev-korszak derekáról, vagyis a 70-es évek vége és a 80-as évek elejének szovjet kormányzatáról, mint a jelenlegiről. A Jurij Levada Független Elemzőközpont tanulmányát a Vedomosztyi orosz napilap ismertette. A megkérdezettek az akkori szovjet és mostani orosz kormányzatot húsz szempont alapján jellemezhették. A válaszadók szerint a brezsnyevi időkben a hatalom a néphez közel állt (29 százalék vélekedett így), valamint erős, tartós (25 százalék) és igazságos (22 százalék) volt. A mostani orosz kormányzat azonban bűnöző és korrupt (41 százalék), távol áll a néptől (31 százalék) és bürokratikus (24 százalék). A Levada kutatói megjegyezték, hogy a hozzáállás alapvetően ilyen volt a jelenlegi hatalom számára legkedvezőbb években is. így 2008-ban, amikor a legtöbben voltak elégedettek a gazdaság állapotával, és a grúziai háború után erős volt a hazafiasmilitarista büszkeség, valamint 2015-2016-ban, a Krím elcsatolása miatt érzett eufória idején is. Egészében véve a szovjethatalom 54 százalékban, a jelenlegi pedig 42 százalékban kapott pozitív jellemzést a felmérésben. A Levada szerint a Szovjetunió szétesésén sajnálkozó oroszok részaránya tavaly decemberben érte el az eddig mért maximumot, a 61 százalékot. A nosztalgia legfőbb oka az egységes gazdasági rendszer széthullása, valamint annak az érzésnek az elvesztése volt, hogy valaki egy nagyhatalomhoz tartozik. A jelenlegi kurzus megítélését kedvezőtlenül befolyásolta, hogy tavaly a kormányzat előzetes egyeztetés nélkül bejelentette a nyugdíjkorhatár emelését. Júliusban egyébként az állami finanszírozású FŐM felmérése azt mutatta ki, hogy az oroszok 12 százalékának nincs elég pénze élelmiszerre, a megkérdezettek mintegy negyede azt mondta, hogy ennivalóra fiitja, de ruhára már nem, és csak 11 százalék vallotta azt, hogy a gépkocsivásárlást is megengedheti magának. (MTI)
