Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-07 / 182. szám

KOZELET 2019. augusztus 7. I www.ujszo.com Focus: kérdéses a magyar koalíció sikere CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Focus közvélemény­­kutató intézet szerint, ha a Híd és az NIKP a jövő februári parlamenti választásra közös listát állít, az a választóik egy részét távol tartja a szavazástól. A Fórum Intézet korábbi felmérése ennek pont a fordítottját mutatta. Martin Slosiarik, a Focus veze­tője kiemelte, a bizonytalan válasz­tók arányának növekedése az MKP és a Híd közös listaállítása esetén logikus. „Ha rákérdezünk a két párt összefogására, az emberek egy ré­sze bizonyos értelemben gondol­kodási időt kér” - mondta a szak­ember, aki hozzátette, a Híd válasz­tóinak például 14,6%-a nem dön­tötte még el, hogy támogatná-e a közös listát, az MKP-nál ez az arány 8,9%. Slosiarik felhívta a figyelmet arra is, hogy kutatásuk szerint az MKP és a Híd táborában is vannak PARTOK TAMOGATOTTSAGA A SZLOVÁKIÁI MAGYAR VÁLASZTOK KÖRÉBEN A HÍD-MKP KOALÍCIÓ ESETÉN Híd-MKP PS/ MKDSZ LSNS Smer Spolu Sme rodina KDH SaS OLaNO Magyar Za lúdí Fórum SNS egyeb nem meg nem párt szavaz tudja olyanok, akik számára a két párt közös listája elfogadhatatlan. Ha a két párt összefog, akkor a Híd tá­borából 12,6%, az MKP esetében pedig 8,9% nem menne el szavazni. A kutatóintézet vezetője szerint a Híd és az MKP közös listája nem növelné a választói kedvet a szlo­vákiai magyarok körében, de hoz­zátette, a pontos részvételi arányt nem tudják a felmérés segítségével megállapítani. Kit kérdeztek? A nem, a kor, a végzettség, a tele­püléstípus, a régiós megoszlás szempontjából reprezentatív felmé­rés során 714 válaszadót szólítottak meg. A kutatást azok körében vé­gezték, akik jól beszélnek magyarul, vagy magyar nemzetiségűek, eset­leg kifejezetten magyar nyelven akarták kitölteni a kérdőívet. A vá­laszadók nagy része (67%) azt vá­lasztotta, hogy szlovákul tölti ki az PARTOK TAMOGATOTTSAGA A SZLOVÁKIAI MAGYAR VÁLASZTÓK KÖRÉBEN ívet. A saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 72,1%-a magyar, 27,9%-a szlovák nemzetiségű. Folytatják a tárgyalásokat Bugár Béla, a Híd elnöke a kutatás eredményével kapcsolatban elmond­ta, a kutatás is azt bizonyítja, hogy az MKP-val kötött koalíció számára ne­héz lesz elérni a 7%-os parlamenti küszöböt. Hangsúlyozta, hogy ha si­kerül megegyezniük az MKP-val, akkor azonnal csináltatniuk kell egy közvélemény-kutatást, amelyben a koalíciójuk támogatottságát mérnék. „Mert ha a megegyezés eredménye az lesz, hogy nem biztos, hogy eléljük a 7 százalékot, akkor még mindig vál­toztathatunk azon, hogy együtt indulunk-e vagy sem” - mondta Bu­gár, hozzátéve: az MKP-val való kö­vetkező tárgyalási fordulóra a mos­tani felmérésnek nem lesz hatása. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke a fel­méréssel kapcsolatban közölte: „Minden ötödik, illetve közel min­den negyedik ember, aki ma a Hídra vagy az MKP-ra szavaz, a két párt koalíciójára jelen pillanatban nem szavazna.” Az MKP sajtóosztálya nyilatko­zatban reagált a közvélemény-kuta­tásra. Ebben azt úják, felmerül a kér­dés, mennyire objektív egy felmérés, ha azt egy párt rendeli meg. „A sza­vazók bizonytalanságát az is okoz­hatja, hogy ez a koalíció jelen pilla­natban még csak egy elméleti konst­rukció. Ha megkezdi működését, a róla kialakuló kép is bizonyosan ár­nyaltabb lesz” - áll a nyilatkozatban. Az MKP közleménye is megemlíti a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek a közelmúltban nyilvánosságra ho­zott felmérését. Menyhárt József pártja szerint ez a kutatás politikai pártok befolyása nélkül valósult meg. A Fórum felmérése szerint, ha a ma­gyar pártok közelebbről meg nem ha­tározott összefogására épülő magyar érdekképviselet létrejönne, a válasz­tási részvétel 8%-kal növekedne „Ha rákérdezünk a két párt összefogására, az emberek egy része bizonyos értelemben gondolkodási időt kér." Martin Slosiarik, a Focus igazgatója (67%-ról 75%-ra) a szlovákiai ma­gyarok körében. A magyarokra le­adott szavazatok száma is nőne: a megkérdezettek 70%-a szavazna a közös érdekképviseletre. A Fórum és a Focus felmérése különböző mód­szertannal készült, eredményeiket csak nehezen lehet összehasonlítani. Mégis folytathatják munkájukat a szociális szolgáltatók ÖSSZEFOGLALÓ A munka- és szociális ügyi minisztérium mér Analizálja a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézetek számára létrehozott projekteket. Pozsony. Branislav Ondrus, a mi­nisztérium államtitkára szerint szeptember elején az összes érintett szervezetet megszólítják, hogy je­lezzék csatlakozási kérelmüket a projektekhez. „Úgy állítjuk be a rendszert, hogy mindenki szeptem­ber elejétől legyen jogosult a támo­gatásra. Ez azt jelenti, hogy azon szervezeteknek, amelyek szeptem­bertől folytatják működésüket, szolgáltatásukkal összefüggő min­den költségüket visszamenőleg ki fogjuk fizetni” - mondta Ondrus. Az államtitkár szerint jó megoldás len­ne, ha az önkormányzatok valami­lyen előleget adnának az érintett szervezeteknek arra az időszakra, ameddig a projektekre szánt összeg még nem lesz elérhető. „Szeptember 1-jéig visszamenőleg minden ki­adást megtérítenek. Október köze­pére lesznek aláírva a szerződések, s ezzel egy időben a szervezetek meg is kapják az összeget a számlájukra” - állítja az államtitkár. Jelenleg két projektre különítenek el 50 millió eurót, körülbelül három és fél évre. Az összeg fele a közösségi közpon­tokra megy, a másik fele pedig a szo­ciális terepmunkára. Az államtitkár szerint a jövőben ezeket a szerveze­teket az önkormányzatoknak kelle­ne támogatniuk, ezért tárgyalásokat kell kezdeményezni. A szociális szolgáltatásokat nyúj­tó intézmények hétfőn nyílt levelet adtak át többek között Peter Pelleg­rini miniszterelnöknek és Ján Rich­ter munka- és szociális ügyi minisz­ternek, amelyben aggályaikat fejez­ték ki tevékenységük jövőjét illető­en, mivel a releváns intézmények közül még senki sem erősítette meg, hogy munkájukat szeptembertől is támogatják. (szh, TASR) Szeptemberben elnököt választ az SaS ÖSSZEFOGLALÓ Rendkívüli pártkongresszust hívott össze szeptember 7-re Richard Sulik, az SaS elnöke. Elmondása szerint erősíteni szeretné a párton belüli pozícióját, ezért lemond az elnöki posztról, majd újra jelölteti magát. Pozsony. Richard Sulik mandá­tuma eredetileg jövő júniusban, vagyis a parlamenti választás után 3 hónappal járna le. Az SaS elnöke azonban meglepetésre már őszre rendkívüli kongresszust hívott össze, hogy a párt döntsön az elnö­ki pozícióról. Sulik szerint ez a tö­kéletes alkalom arra, hogy ezt a kérdést megtárgyalják. „Közeledik a választás, és én azt szeretném, hogy az SaS szavazói számára vi­lágos legyen, mire szavaznak. Egyértelmű dolgokat kell kínál­nunk, a legjobb programot és egy megerősített vezetőt” - üzente meg tegnap az SaS elnöke a szóvivőjén keresztül. Sulik döntése meglepte a kollé­gáit. Eubomír Gaiko, a párt alelnö­ke saját bevallása szerint megdöb­bent a pártelnök húzásán. Galko ko­rábban nem zárta ki a lehetőséget, hogy jelölteti magát Sulikkal szem­ben a vezetői pozícióért, most azon­ban egyértelműen elutasította ezt a lehetőséget. „Egy párt vezetése nem úgy működik, hogy reggel felkel az ember, este pedig már jelölteti ma­gát. Ha végül mégis így döntenék, arra biztos, hogy felelősségteljesen felkészülnék, ebbe beleértve a pár­ton belüli kampányt is, ehhez pedig a 2020 februárjától júniusig tartó időszak lenne az optimális” - ol­vasható Galko hivatalos közösségi oldalán. Hozzátette: nem belső konfliktus vezetett Sulik döntésé­hez, és senki nem akaija őt idő előtt félreállítani. Darina Malová politológus la­punknak elmondta: három lehetsé­ges indokot lát arra, hogy Sulik rendkívüli kongresszust hívott össze. „Azt is feltételezhetjük, hogy a célja valóban saját pozíciójának biztosítása, hiszen közeledik a vá­lasztás, és egy kicsit ki akar tűnni a pártból. Viszont az is elképzelhető, ez egy marketingfogás, hogy több figyelmet kapjon az SaS. Suliktól ez nem lenne annyira meglepő. Az utóbbi napokban más botrányokról szólt a média, és lehet, hogy így akar a középpontba kerülni. Az sem zár­ható ki, hogy így reagál valamiféle belső konfliktusra. Viszont ez egye­lőre csak spekuláció, nem lehet bi­zonyítékokkal alátámasztani egyik elméletet sem” - fogalmazott Ma­lová. Sulik a párt idei éves kong­resszusán kijelentette, hogy koráb-Richard Sulik (TASR-feivétei) ban felajánlotta az SaS jelöltlistá­jának első helyét Robert Mistrík­­nek. Az államfőjelölt azonban visszautasította az ajánlatot. Ma­lová szerint Sulik azért keres párton kívüli személyeket, mert az SaS- ben jelenleg nem lát olyan arcokat, akik képesek lennének sok új sza­vazót hozni. „Ez egy olyan modell, amit koráb­ban az SDKÚ is használt Iveta Radicovával. A helyzet igencsak ha­sonló. Radicová 2009-ben államfő­jelöltként indult, ahol megmutatta, hogy képes megszólítani a választó­kat, így a parlamenti választáson az SDKÚ arca lett. Mistrík pedig idén volt államfőjelölt, és bár visszalé­pett, megmutatta, hogy képes meg­mozgatni a szavazókat. Vélemé­nyem szerint Sulik látta, hogy Mist­rík képes lehet akár nagyobb töme­geket is megmozgatni, ezért igyeke­zett meggyőzni őt” - magyarázta la­puknak a politológus. (nar, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents