Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-06 / 155. szám

12 KIÁLLÍTÁS PRESSZÓ 2019. JULIUS 6. www.ujszo.com Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái Frida országa Frida országa - Guillermo Kahlo mexikói fotográ­fiái címmel nyílt kiállí­tás a budapesti Műcsar­nokban. A 20. század első három évtizedében a gazdasági fellendülést megélt Mexikó épü­leteit dokumentáló fotós öröksége lánya, Frida Kahlo világhírű festő­művész életművét is meghatározta. „Guillermo Kahlo életműve sok érdekes magyar vonatkozást mu­tat, fotóinak dokumentumértéke akár Bartók és Kodály más irányú gyűjtőmunkájával is párhuzamba állítható” - mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a kiállítás megnyitóján. Medve Mihály kurátor kiemelte: a kiállított képek zöme építészeti fotográfia, ennek volt jelentős mes­tere Guillermo Kahlo, de Fridáról készített portréi is megjelennek. A német származású alkotó képei megelőzték korukat, az acélszerke­zetre épülő épülettípusok futurisz­tikus módon jelennek meg nála, sok szempontból az új objektivitás fotográfiai szemléletével rokonít­­hatóan. Mint a kurátor kifejtette, nemcsak az 1900-as évek első év­tizedeinek monumentális mexikói építkezését örökítette meg, hanem évszázadokkal korábbi épületeket, templomokat is. „Számára nagyon fontos volt a táj és az épített tájelem harmonikus megjelenítése. Dolgozott magán- és állami felkérésre egyaránt, iparválla­latok az acélgyártás folyamatát do­­kumentáltatták vele” — tette hozzá a kurátor. A kiállítás egyik képe azt a kápolnát mutatja, amely a világ legnagyobb, Kr. e. épült piramisának tetején áll. Kahlo fotózott barokk templomo­kat is, e képeken természetes módon szövődik össze az Európában meg­szokott túldíszített barokk temp­lombelső és -homlokzat az indián kultúra vizuális világával. „Kahlo a mexikói táj és a trópusi éghajlat összeütközését is lefotózta, amit a szürrealisták mozgalma is használt: a vonat utat töt a dzsungelbe.” Számos fotó elkészültének részese volt lánya, Frida is, aki gyerekként, majd fiatalként ott volt apja több országjáró utazásán. Mint a kurátor fogalmazott, talán Guillermo ka­merája rögzítette a legérzékenyeb­ben Frida arcát. Frida apja 1941- ben bekövetkezett halála után tíz Frida Kahlo apja 1941-ben bekövetkezett halála után tíz évvel festette meg Guillermo portréját (Fotók: Műcsarnok, FridaKahlo.org, wikipedia) Guillermo felvétele lányáról, Fridáról évvel festette meg Guillermo port­réját, amelyre a rá jellemző szignó­szövegben rejtélyes módon a fotós magyar-német származásáról írt (egy 2005-ben kiadott német al­bum részletesen cáfolja ezt). ,A Frida országa cím arra utal, hogy sokak számára Frida Kahlo, a festő­művész maga Mexikó. A kiállítás nem pusztán Mexikóról szól, a két művész sokrétű kapcsolatáról is. Frida sok mindent megőrzött apja képalkotó technikájából festői élet­művében” - hangsúlyozta Medve Mihály. Kahlo megörökítette az 1910- es évek elején emelt mexikóvá­rosi Nemzeti Színházat (Teatro Nációnál) is, amelynek építésén Maróti Géza volt a belsőépítész és a díszítő szobrász. Maróti Róth Miksa bevonásával üvegfüggönyt is tervezett az épületre, ezt az első világháború kitörése miatt végül a Tiffany cég valósította meg. A tárlat, amelyet a mexikói Ricardo B. Salinas Pliego Collection anya­gából állították össze, a nagyközön­ség számára szeptember 22-ig lesz nyitva. (MTI) A tepotzotlani kolostor A cholulai piramis a de Los Remedies kápolnává Zócalo főtere és a székesegyház épülete A Calle de la Amargura egyik háza f

Next

/
Thumbnails
Contents