Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-04 / 154. szám
8 KÜLFÖLD 2019. július 4. lwww.ujszo.com Minden EU-posztra van jelölt Német koalíciós feszültséget okoz Ursula von der-Leyen jelölése az Európai Bizottság élére Elengedték a kapitányt Menekülttábor tűz alatt RÖVIDEN Irán tovább növeli az urándúsítást Teherán. Irán a szükséges mértékben növeli az urándúsítás szintjét a 2015-ben megkötött atomalkuban megszabott 3,67% fölött július 7. után -jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök. Ha a nagyhatalmakkal aláírt megállapodás többi részese nem teljesíti ígéretét, az Arakban működő atomreaktorban július 7. után visszaállítják a korábbi tevékenység szintjét - tette hozzá az államfő. Mély aggodalmát fejezte ki az unió amiatt, hogy Irán alacsonyan dúsított uránkészlete meghaladta a 2015-ös többhatalmi atomalkuban megszabott 300 kilós felső határt. (MTI) Öngyilkos lett egy bekerített terrorista Tunisz. Felrobbantotta magát egy terrorizmussal gyanúsított 23 éves férfi Tuniszban, hogy elkerülje elfogását. A rendőrség szerint a férfi volt a múlt heti tuniszi öngyilkos merényletek egyik kitervelője. Szulján Zag, a tunéziai belügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy az Ajmán Szmiri nevű férfi a terroristacsoport magas rangú és rendkívül veszélyes tagja volt. Szmiri azután léptette működésbe a testére erősített robbanómellényt, hogy a biztonsági erők őt üldözőbe vevő tagjai bekerítették egy villamosmegálló közelében. A terrorista a helyszínen életét vesztette, más áldozata nincs az incidensnek. (MTI) Vannak túlélői az orosz balesetnek Moszkva. A héten balesetet szenvedett mélytengeri merülőjármű legénysége egy részének sikerült megmenekülnie. A búvárhajó kutatást folytatott az ország területi vizein a Barentstengeren, amikor tűz ütött ki fedélzetén -jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a 14 orosz tengerész halálát okozó baleset okait vizsgáló bizottsággal tartott ülésen. Az említett katonai jármű legfeljebb 25 embert képes befogadni. Állítólag egy ASZ-12-es Losarik típusú, nukleáris meghajtású tengeralattjáróról van szó. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az államtitkokról szóló törvény alapján sem a jármű típusára vonatkozó információt, sem az általa végzett feladatok természetét nem hozzák nyilvánosságra. (MTI) Putyin levette lábát a nukleáris fékről Moszkva. Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. Washington február 1-jén bejelentette, felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Moszkva nem tartja tiszteletben azt. Putyin február 2-án közölte, hasonló intézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét. (MTI) Szabadlábra helyezte Carola Racketét, a Sea-Watch 3 civil mentőhajó kapitányát az illetákes olasz bíró. Matteo Salvini olasz belügyminiszter a nómet aktivista kiutasítását rendelte el. Róma. A szicíliai Agrigento vizsgálóbírója, Alessandra Vella nem hagyta j óvá a szombaton őrizetbe vett Carola Rackete letartóztatását. Szerinte a kapitány a kötelességét teljesítette. Elvetette azt is, hogy a Sea- Watch 3 kapitánya ellenállást tanúsított volna egy olasz katonai hajóval szemben, ahogyan ezt korábban az ügyészség megállapította. Matteo Salvini „szégyennek, abszurdnak, horrornak” nevezte, hogy az olasz bíróság számára az olasz törvények megszegése, az olasz pénzügyőrség hajójának való nekihajtás nem elegendő a kapitány börtönbe küldéséhez. „Majdnem megölt öt olasz katonát! Még mi kell ahhoz, hogy börtönbe kerüljön?” - kérdezte a Liga kormánypárt vezetője. Salvini kijelentette, hogy az illetékes bíró politikai döntést hozott. Az olasz belügyminiszter hozzátette, a bíró helyett ő fog cselekedni, és kiutasítja Carola Racketét, mivel a „bűnöző” kapitány veszélyt jelent az olasz nemzetbiztonságra. Salvini megjegyezte, Németországban nem lennének ennyire toleránsak egy olasszal, aki német rendőrök életére tör. A 31 éves német állampolgár kiutasítását már a római belügyminisztérium is bejelentette. Ez előtt azonban Agrigento ügyészsége ismételten meg akarja hallgatni a Sea- Watch 3 kapitányát, aki ellen - külön eljárásban - illegális migráció elősegítése miatt is vizsgálat indult. Luigi Patronaggio agrigentói ügyész a kapitány őrizetbe vételekor úgy nyilatkozott, a német civilszervezet holland felségjelzésű hajójának kapitánya „tudatosan és szándékosan” hajtott neki a Sea-Watch 3 kikötését tiltó olasz pénzügyőrség hajójának. Az ügyész szerint a civil hajó nem volt kényszerhelyzetben, ami a Lampedusa szigetén való kikötést indokolta. A vizsgálóbíró ezzel szemben úgy vélte, hogy az olasz pénzügyőrség hajója nem számít katonai vízi járműnek, és a kapitány szükséghelyzetben cselekedett. Ä lefoglalt Sea-Watch 3 hajót Licata szigetére szállították át. A civilszervezet bejelentette, hogy máris újabb hajót kíván küldeni a Líbiából induló migránsok segítésére. (MTI) Tripoli. Légicsapás ért kedden éjjel egy főleg afrikai migránsokat fogva tartó menekültközpontot a líbiai főváros, Tripoli egyik külvárosában, Tádzsúrában, legalább 44 ember halálát okozva és mintegy 130-at megsebesítve - közölték helyi egészségügyi források. Elítélte a támadást az ENSZ líbiai különmegbízottja, Haszán Szalame, aki szerint ez kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. A támadás nyomán az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arra szólított fel, hogy azonnal vessenek véget a Földközi-tengeren elfogott migránsok Líbiába való visszaszállításának. Líbia az egyik fő gyűjtőpontja az afrikai és más arab országokból Európába igyekvő migránsoknak, akiket embercsempészek hajókon igyekeznek eljuttatni Olaszország közeli partjaira, de jelentős részüket begyűjti és visszatoloncolja az Európai Unió által támogatott líbiai parti őrség. Menekültek ezreit tartják fogva a líbiai kormány által létesített internáló központokban, ahol jogvédő csoportok szerint embertelen körülmények uralkodnak. Charlie Yaxley, az UNHCR szóvivője elmondta: alig két hónappal ezelőtt már felhívták a figyelmet arra, hogy a tádzsúrai menekültközpontban tartózkodó emberek veszélybe kerülhetnek a Tripoli környékén dúló harcok miatt. A Tripoli központjától keletre fekvő Tádzsúra külvárosban található több katonai bázisa is a nemzetközileg elismert líbiai kormánnyal szövetséges erőknek, amelyek több mint 3 hónapja próbálják visszaverni a fővárost ostromgyűrűbe záró, lázadó keletlíbiai erők támadásait. Az ország keleti részét ellenőrző, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) hétfőn azt közölte, hogy heves légitámadásokat fog indítani tripoli célpontok ellen, miután a háború „hagyományos eszközeit” már kimerítette. Az LNA tagadta, hogy erői hajtották volna végre a menekültközpontot ért légicsapást, azt állítva, hogy a központot a kormánnyal szövetséges milíciák vették tüzérségi tűz alá, miután precíziós támadás érte az egyik bázisukat. Az LNA-nak 3 hónapja nem sikerül bevennie a líbiai fővárost, a múlt héten pedig a nemzeti egységkormányhoz hű milíciák visszafoglalták a fővárostól 75 kilométerre délre található Garján városát Haftar tábornok erőitől. (MTI) Ursula von der Leyen lehet Jean-Claude Juncker utóda az unió élén (TASR/ap) Ahogy Weber fogalmazott, a csúcsjelölti rendszer elsüllyedése szomorú nap a demokratikusabb Európáért folytatott küzdelemben. Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióvezetője mélységes csalódottságát fejezte ki, és leszögezte, kiállnak a csúcsjelölti rendszer védelmében. „Elfogadhatatlan, hogy az Európai Tanácsban jelen lévő populista kormányok kizárják a legjobb jelöltet csupán azért, mert fellépett a jogállamiságért és a közös európai értékeinkért” - emelte ki. Bas Eickhout, a zöldpárti frakció egyik csúcsjelöltje is csalódást keltőnek nevezte és elutasította a döntést, amelyet szerjnte az EP-nek nem kellene támogatnia. Az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen védelmi minisztert az Európai Parlamentnek kell majd jóváhagynia, várhatólag két hét múlva, és sokak szerint meglehetősen szoros szavazás várható. Koalíciós feszültséget okoz Berlinben Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelölése. Az Angela Merkellel nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elutasítja a konzervatív védelmi miniszter jelölését a bizottság élére. Ez elegendő ok ahhoz, hogy az SPD kilépjen a kormányból - mondta a párt korábbi vezetője, Sigmar Gabriel egykori alkancellár. Gabriel példátlan politikai trükközésnek nevezte a miniszter jelölését, mert úgy lett volna helyes, ha von der Leyent előbb a német kormány jelöli az uniós testületbe. Ha von der Leyent megszavazza az Európai Parlament, akkor megbízatása 2024. október 31-ig tart. Az EU- tagok az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt választották. Michel december 1-jétől 2022. május 31-ig tölti be hivatalát. Tanácsi elnöki pozíciója mellett az euróövezet országait tömörítő csoport elnöki tisztségét is viselni fogja. Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák. Megválasztása esetén hivatali ideje a jelenlegi bizottság munkájának befejezését követően október 31-től öt évre szól. A francia Christine Lagarde 8 évig vezetheti az Európai Központi Bankot. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Brüsszel. Az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP). Megbízatása 2,5 évre szól. A német Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság új elnöke, ami vihart vetett a német kormánykoalícióban. A szociáldemokrata David-Maria Sassoli után egy európai néppárti képviselő tölti majd be az EP elnöki tisztségét, erről állapodtak meg a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében. Sassoli leszögezte, hogy az EU hatalmas kihívásokkal néz szembe, s ezek megoldása érdekében egységet kell mutatnia a sokszínűség megőrzése mellett. Hangsúlyozta, az EP-nek közvetlenül választott testületként az „európai demokrácia valódi házává” kell válnia, az intézmények és az állampolgárok közötti bizalom kölcsönös megerősítésére van szükség. Az új elnök külön kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problémáira, például a fiatalkori munkanélküliségre, a klímaváltozásra, a digitális forradalomra és a közös értékek megóvására az EU-n belül és kívül is. Hozzátette, valós válaszokat kell adni az állampolgárok aggályaira, egyebek mellett nem lenne szabad tovább halasztani a dublini menekültügyi rendszer reformját. A 63 éves, egykori újságíró Sassoli már tíz éve, 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek, amelynek az előző ciklusban egyik alelnöke is volt. A testület megválasztotta 14 alelnökét is. Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését az Európai Bizottság élére a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson. Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormányszövetség egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a 28 tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen. Ezzel felborult a csúcsjelölti rendszer, hiszen eredetileg Manfred Weber, a konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje lett volna a befutó. 2,5 évig lesz David-Maria Sassoli az Európai Parlament új elnöke (TASR/AP)