Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-04 / 154. szám

8 KÜLFÖLD 2019. július 4. lwww.ujszo.com Minden EU-posztra van jelölt Német koalíciós feszültséget okoz Ursula von der-Leyen jelölése az Európai Bizottság élére Elengedték a kapitányt Menekülttábor tűz alatt RÖVIDEN Irán tovább növeli az urándúsítást Teherán. Irán a szükséges mér­tékben növeli az urándúsítás szintjét a 2015-ben megkötött atomalkuban megszabott 3,67% fölött július 7. után -jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök. Ha a nagyhatalmakkal aláírt megálla­podás többi részese nem teljesíti ígéretét, az Arakban működő atomreaktorban július 7. után visszaállítják a korábbi tevé­kenység szintjét - tette hozzá az államfő. Mély aggodalmát fe­jezte ki az unió amiatt, hogy Irán alacsonyan dúsított uránkészlete meghaladta a 2015-ös többha­talmi atomalkuban megszabott 300 kilós felső határt. (MTI) Öngyilkos lett egy bekerített terrorista Tunisz. Felrobbantotta magát egy terrorizmussal gyanúsított 23 éves férfi Tuniszban, hogy elke­rülje elfogását. A rendőrség sze­rint a férfi volt a múlt heti tuniszi öngyilkos merényletek egyik kitervelője. Szulján Zag, a tuné­ziai belügyminisztérium szóvi­vője azt mondta, hogy az Ajmán Szmiri nevű férfi a terrorista­­csoport magas rangú és rendkí­vül veszélyes tagja volt. Szmiri azután léptette működésbe a testére erősített robbanómel­lényt, hogy a biztonsági erők őt üldözőbe vevő tagjai bekerítet­ték egy villamosmegálló köze­lében. A terrorista a helyszínen életét vesztette, más áldozata nincs az incidensnek. (MTI) Vannak túlélői az orosz balesetnek Moszkva. A héten balesetet szenvedett mélytengeri merülőjármű legénysége egy ré­szének sikerült megmenekülnie. A búvárhajó kutatást folytatott az ország területi vizein a Barents­­tengeren, amikor tűz ütött ki fe­délzetén -jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a 14 orosz tengerész halálát okozó baleset okait vizsgáló bizottság­gal tartott ülésen. Az említett ka­tonai jármű legfeljebb 25 embert képes befogadni. Állítólag egy ASZ-12-es Losarik típusú, nuk­leáris meghajtású tengeralattjá­róról van szó. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az ál­lamtitkokról szóló törvény alap­ján sem a jármű típusára vonat­kozó információt, sem az általa végzett feladatok természetét nem hozzák nyilvánosságra. (MTI) Putyin levette lábát a nukleáris fékről Moszkva. Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának fel­függesztéséről rendelkező tör­vényt. Washington február 1-jén bejelentette, felfüggeszti rész­vételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Moszkva nem tartja tiszteletben azt. Putyin február 2-án közölte, hasonló intézkedésekkel válaszol, szin­tén felfüggeszti részvételét. (MTI) Szabadlábra helyezte Carola Racketét, a Sea-Watch 3 civil mentőhajó kapitányát az illetákes olasz bíró. Matteo Salvini olasz belügyminiszter a nómet aktivista kiutasítását rendelte el. Róma. A szicíliai Agrigento vizs­gálóbírója, Alessandra Vella nem hagyta j óvá a szombaton őrizetbe vett Carola Rackete letartóztatását. Sze­rinte a kapitány a kötelességét telje­sítette. Elvetette azt is, hogy a Sea- Watch 3 kapitánya ellenállást tanú­sított volna egy olasz katonai hajóval szemben, ahogyan ezt korábban az ügyészség megállapította. Matteo Salvini „szégyennek, ab­szurdnak, horrornak” nevezte, hogy az olasz bíróság számára az olasz törvények megszegése, az olasz pénzügyőrség hajójának való neki­­hajtás nem elegendő a kapitány bör­tönbe küldéséhez. „Majdnem meg­ölt öt olasz katonát! Még mi kell ah­hoz, hogy börtönbe kerüljön?” - kér­dezte a Liga kormánypárt vezetője. Salvini kijelentette, hogy az illetékes bíró politikai döntést hozott. Az olasz belügyminiszter hozzátette, a bíró helyett ő fog cselekedni, és kiutasítja Carola Racketét, mivel a „bűnöző” kapitány veszélyt jelent az olasz nemzetbiztonságra. Salvini megje­gyezte, Németországban nem lenné­nek ennyire toleránsak egy olasszal, aki német rendőrök életére tör. A 31 éves német állampolgár ki­utasítását már a római belügymi­nisztérium is bejelentette. Ez előtt azonban Agrigento ügyészsége is­mételten meg akarja hallgatni a Sea- Watch 3 kapitányát, aki ellen - kü­lön eljárásban - illegális migráció elősegítése miatt is vizsgálat indult. Luigi Patronaggio agrigentói ügyész a kapitány őrizetbe vételekor úgy nyilatkozott, a német civilszervezet holland felségjelzésű hajójának ka­pitánya „tudatosan és szándékosan” hajtott neki a Sea-Watch 3 kikötését tiltó olasz pénzügyőrség hajójának. Az ügyész szerint a civil hajó nem volt kényszerhelyzetben, ami a Lampedusa szigetén való kikötést indokolta. A vizsgálóbíró ezzel szemben úgy vélte, hogy az olasz pénzügyőrség hajója nem számít ka­tonai vízi járműnek, és a kapitány szükséghelyzetben cselekedett. Ä lefoglalt Sea-Watch 3 hajót Licata szigetére szállították át. A civilszer­vezet bejelentette, hogy máris újabb hajót kíván küldeni a Líbiából induló migránsok segítésére. (MTI) Tripoli. Légicsapás ért kedden éjjel egy főleg afrikai migránsokat fogva tartó menekültközpontot a líbiai főváros, Tripoli egyik külvá­rosában, Tádzsúrában, legalább 44 ember halálát okozva és mintegy 130-at megsebesítve - közölték helyi egészségügyi források. El­ítélte a támadást az ENSZ líbiai kü­­lönmegbízottja, Haszán Szalame, aki szerint ez kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. A táma­dás nyomán az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztossága (UNHCR) arra szólított fel, hogy azonnal vesse­nek véget a Földközi-tengeren el­fogott migránsok Líbiába való visszaszállításának. Líbia az egyik fő gyűjtőpontja az afrikai és más arab országokból Európába igyek­vő migránsoknak, akiket ember­­csempészek hajókon igyekeznek eljuttatni Olaszország közeli part­jaira, de jelentős részüket begyűjti és visszatoloncolja az Európai Unió által támogatott líbiai parti őrség. Menekültek ezreit tartják fogva a líbiai kormány által létesí­tett internáló központokban, ahol jogvédő csoportok szerint ember­telen körülmények uralkodnak. Charlie Yaxley, az UNHCR szó­vivője elmondta: alig két hónappal ezelőtt már felhívták a figyelmet arra, hogy a tádzsúrai menekült­központban tartózkodó emberek veszélybe kerülhetnek a Tripoli környékén dúló harcok miatt. A Tripoli központjától keletre fekvő Tádzsúra külvárosban talál­ható több katonai bázisa is a nem­zetközileg elismert líbiai kor­mánnyal szövetséges erőknek, amelyek több mint 3 hónapja pró­bálják visszaverni a fővárost ostromgyűrűbe záró, lázadó kelet­líbiai erők támadásait. Az ország keleti részét ellenőrző, Halífa Haf­­tar tábornok vezette Líbiai Nem­zeti Hadsereg (LNA) hétfőn azt közölte, hogy heves légitámadá­sokat fog indítani tripoli célpontok ellen, miután a háború „hagyomá­nyos eszközeit” már kimerítette. Az LNA tagadta, hogy erői hajtot­ták volna végre a menekültköz­pontot ért légicsapást, azt állítva, hogy a központot a kormánnyal szövetséges milíciák vették tüzér­ségi tűz alá, miután precíziós tá­madás érte az egyik bázisukat. Az LNA-nak 3 hónapja nem sikerül bevennie a líbiai fővárost, a múlt héten pedig a nemzeti egységkor­mányhoz hű milíciák visszafoglal­ták a fővárostól 75 kilométerre délre található Garján városát Haf­­tar tábornok erőitől. (MTI) Ursula von der Leyen lehet Jean-Claude Juncker utóda az unió élén (TASR/ap) Ahogy Weber fogalmazott, a csúcs­­jelölti rendszer elsüllyedése szo­morú nap a demokratikusabb Euró­páért folytatott küzdelemben. Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióvezetője mélységes csalódottságát fejezte ki, és leszögezte, kiállnak a csúcsjelölti rendszer védelmében. „Elfogadha­tatlan, hogy az Európai Tanácsban jelen lévő populista kormányok ki­zárják a legjobb jelöltet csupán azért, mert fellépett a jogállamisá­gért és a közös európai értékein­kért” - emelte ki. Bas Eickhout, a zöldpárti frakció egyik csúcsjelöltje is csalódást keltőnek nevezte és el­utasította a döntést, amelyet szerjn­­te az EP-nek nem kellene támogat­nia. Az Európai Bizottság élére je­lölt Ursula von der Leyen védelmi minisztert az Európai Parlamentnek kell majd jóváhagynia, várhatólag két hét múlva, és sokak szerint meg­lehetősen szoros szavazás várható. Koalíciós feszültséget okoz Ber­linben Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelölése. Az An­gela Merkellel nagykoalícióban kor­mányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elutasítja a konzervatív védelmi miniszter jelölését a bizott­ság élére. Ez elegendő ok ahhoz, hogy az SPD kilépjen a kormányból - mondta a párt korábbi vezetője, Sig­mar Gabriel egykori alkancellár. Gabriel példátlan politikai trükkö­zésnek nevezte a miniszter jelölését, mert úgy lett volna helyes, ha von der Leyent előbb a német kormány jelöli az uniós testületbe. Ha von der Leyent megszavazza az Európai Parlament, akkor megbíza­tása 2024. október 31-ig tart. Az EU- tagok az Európai Tanács élére Char­les Michel belga liberális miniszter­­elnököt választották. Michel decem­ber 1-jétől 2022. május 31-ig tölti be hivatalát. Tanácsi elnöki pozíciója mellett az euróövezet országait tö­mörítő csoport elnöki tisztségét is vi­selni fogja. Az unió kül- és bizton­ságpolitikai főképviselőjének széké­ben Josep Borrell spanyol külügymi­nisztert látnák. Megválasztása esetén hivatali ideje a jelenlegi bizottság munkájának befejezését követően október 31-től öt évre szól. A francia Christine Lagarde 8 évig vezetheti az Európai Központi Bankot. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Brüsszel. Az olasz szociáldemokrata David-Ma­­ria Sassolit választotta elnö­kévé az Európai Parlament (EP). Megbízatása 2,5 évre szól. A német Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizott­ság új elnöke, ami vihart vetett a német kormánykoalícióban. A szociáldemokrata David-Maria Sassoli után egy európai néppárti képviselő tölti majd be az EP elnöki tisztségét, erről állapodtak meg a tagállami vezetők az elfogadott tiszt­újítási csomag keretében. Sassoli le­szögezte, hogy az EU hatalmas ki­hívásokkal néz szembe, s ezek meg­oldása érdekében egységet kell mu­tatnia a sokszínűség megőrzése mel­lett. Hangsúlyozta, az EP-nek köz­vetlenül választott testületként az „európai demokrácia valódi házává” kell válnia, az intézmények és az ál­lampolgárok közötti bizalom köl­csönös megerősítésére van szükség. Az új elnök külön kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problé­máira, például a fiatalkori munka­nélküliségre, a klímaváltozásra, a di­gitális forradalomra és a közös érté­kek megóvására az EU-n belül és kí­vül is. Hozzátette, valós válaszokat kell adni az állampolgárok aggálya­ira, egyebek mellett nem lenne sza­bad tovább halasztani a dublini me­nekültügyi rendszer reformját. A 63 éves, egykori újságíró Sassoli már tíz éve, 2009 óta tagja az Európai Par­lamentnek, amelynek az előző cik­lusban egyik alelnöke is volt. A tes­tület megválasztotta 14 alelnökét is. Üdvözölte az európai uniós veze­tők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését az Európai Bizottság élére a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére bel­politikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson. Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kor­mányszövetség egyik tagja, a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a 28 tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen. Ezzel felborult a csúcsjelölti rendszer, hiszen eredetileg Manfred Weber, a konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje lett volna a befutó. 2,5 évig lesz David-Maria Sassoli az Európai Parlament új elnöke (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents