Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-31 / 176. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com2019. július 31. I 3 Jó bornak is kell a cégér: bajban a hazai szőlészek Idén a szárazság miatt a tavalyinál kisebb termésre számítanak a szlovákiai szőlőtermesztők (TASR-feivétei) Pozsony. Az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb évére szá­mítanak idén a szlovákiai szőlészek. A Szlovákiai Borászok és Szőlészek Céhe (CWS) szerint a tisztesség­telen konkurencia miatt több szőlész és borász is kénytelen lesz feladni a vállalkozását, miközben egyre veszélyesebb méreteket ölt a borhamisítás. A szőlészek szakmai szervezete szerint idén csőstül jön a baj az eddig is sokat próbált ágazatban. A legtöbb fejfájást továbbra is a tisztességtelen konkurencia okozza, Szlovákiát ugyanis szó szerint elárasztották a bi­zonytalan eredetű, olcsó, ám silány minőségű importborokkal, miközben a hazai termelőktől a nagyobb gyár­tók olyan áron veszik át a termésüket, amely a költségeiket sem fedezi. És akkor még nem beszéltünk a kiszá­míthatatlan időjárásról, amely miatt a termés idén minden bizonnyal elma­rad a várttól. Silány importbor „A szakmai szervezetünkbe tömö­rült borászok már az idei első fél év­ben az eladásaik látványos csökke­néséről számoltak be. Ezzel párhu­zamosan az országot elárasztotta az olcsó, bizonytalan eredetű bor, ami részben az ellenőrzések hiányával is magyarázható. Ha mindez még nem lenne elég, a nagy bortermelő cégek az előzetes hírek szerint az idei sző­lőtermés kilóját átlagosan 33 centért veszik majd át a termesztőktől, ami a költségeiket sem fedezi. Szlovákiá­ban jelenleg ugyanis egy kilogramm szőlő minimális termesztési költségei nagyjából 42 cent körül mozognak. Ha azonban minőségi bort szeret­nénk előállítani, a költségek ennél jó­val nagyobbak” - nyilatkozta Martin Pomfy, a Szlovákiai Borászok és Szőlészek Céhének az alapító tagja. Szerinte az említett tényezők miatt a szlovákiai szőlészek és borászok szá­mára az idei lesz az elmúlt évtizedek egyik legkritikusabb éve. A szlovákiai szőlészek képtelenek felvenni a versenyt a délebbre fekvő országok termelőivel, akik nagy mennyiségben hozzák be Szlovákiá­ba a szőlőt és a bort is. „Erős a gya­núnk, hogy Szlovákiába nagy mennyiségben, tartálykocsikban hozzák be a külföldi bort, amit aztán itt palackoznak, és amit néhány tisz­tességtelen vállalkozó hazai borként hoz forgalomba. A palackon találha­tó címke minőségi hazai bort ígér, és a fogyasztó nem is sejti, hogy való­jában olasz, spanyol vagy moldáviai tartálykocsis bort iszik” - állítja Miroslav Fondrk, a Szlovákiai Borá­szok és Szőlészek Céhének az elnö­ke. Szerinte ez a kétes gyakorlat évről évre veszélyesebb méreteket ölt. Nem kis fejfájást okoz az ágazat­ban vállalkozóknak az egyre kiszá­míthatatlanabb időjárás is. Fondrk szerint egy átlagos évben az öregebb szőlőkben nagyjából 7, az újabb telepítésűekben 12 tonnás hektárho­zam érhető el, idén azonban a szá­razság miatt alacsonyabb termésre számítanak, a minőséggel ugyanak­kor nem lesznek gondok. „A tőlünk délebbre fekvő országokban a hek­tárhozam elérheti a 35 tonnát is, az árakban így képtelenek vagyunk versenyezni velük. A Magyaror­szágról behozott szőlő kilónkénti ára például 30 cent körül mozog” - tette hozzá Fondrk. Szerinte a helyzet sú­lyosságát jelzi, hogy a tavalyi volt az első olyan év, amikor a szőlészek képtelenek voltak értékesíteni a tel­jes termésüket. Szigorúbb ellenőrzést A szakmai szervezet szerint a hely­zet javítása érdekében az államnak szigorítania kellene az ellenőrzése­ken. „Csehországban például a ha­sonló helyzetet szigorú ellenőrzések­kel és kíméletlen büntetésekkel ol­dották meg, aminek köszönhetően a borhamisítás ott látványosan vissza­szorult”-mondta Fondrk. (TASR, mi) Uniós támogatás a raktárbővítésekre A szlovákiai gyümölcs- és zöldségtermesztők képesek lennének növelni a termelésü­ket, a lehetőségeiket azonban behatárolják a silány raktáro­zási kapacitások. Ezen prébál meg most segíteni a szaktárca a legújabb felhívásával. A spe­­ciálisnövény-termesztésben erre a célra 15 millió euró jut. Pozsony. „Szlovákia átlagos éves gyümölcstermése nagyjából 50 ezer tonna körül mozog, az országban ta­lálható gyümölcsösök azonban 70 ezer tonna feletti termés előállítására is képesek lennének. A gond csak az, hogy a raktárak kapacitásai csupán 20 ezer tonnányi gyümölcs tárolására elegendők, vagyis a helyzet e tekin­tetben rendkívül súlyos. Olyan gyü­mölcstárolókra lenne szükségünk, amelyekben a friss gyümölcs egé­szen a következő évi termésig kitart. Például a ribizlit minden bizonnyal Nyugat-Európában tároljuk majd ka­rácsonyig” - mondta el lapunknak Marián Varga, a Gyümölcstermesz­tők Szövetségének az elnöke. Hasonló gondokkal küszködnek a hazai zöldségtermesztők is. Hiá­nyoznak a megfelelő tárolókapacitá­sok, elsősorban a gyökérzöldségre, (TASR-felvétel) a vöröshagymára, valamint a káposz­tára. A zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermesztők mintegy 140 ezer tonnányi termés raktározására igényelnének tárolókapacitásokat. „Ha önellátó szeretne lenni Szlová­kia burgonyából, csaknem 60 ezer tonna krumpli tárolására kellenének új raktárak. Ez nagyjából 24 millió eurós befektetést igényelne. Sőt, ha a feldolgozott burgonyamennyiséget is figyelembe vesszük, mintegy 78 ezer tonnás kapacitásbővítésre lenne szükség” - hangsúlyozta Juraj Macaj szenckirályfai zöldség- és burgonya­termesztő. A földművelésügyi tárca előzete­sen azzal számol, hogy a raktárak bő­vítésére benyújtott kérvények száma száznál kevesebb lesz. Az Agrárki­fizető Ügynökség (PPA) egy-egy projektre minimum 10 ezer eurót fo­lyósít, a felső határ pedig 2 millió eu­ró lehet. A támogatásra kijelölt összegből 10 millió euró jut a kevés­bé fejlett régióknak. „Aggódunk, hogy az egész támogatási összeget kimerítik-e az igénylők. Az ilyen jellegű befektetést ugyanis huzamo­sabb ideig kell előkészíteni, ráadásul kritikus időszakot tudhatunk magunk mögött. Az orosz élelmiszer­embargó, a tavaszi fagyok, az ala­csony felvásárlási árak miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy a terme­lők pénzhiánnyal küszködnek” - erősítette meg Varga. A tárolókapa­citások bővítésével kapcsolatos tá­mogatási kérvényeket egyébként október 1-jétől 17-éig lehet majd be­nyújtani az Agrárkifizető Ügynök­ségnek. A szaktárca reméli, hogy en­nek a támogatásnak köszönhetően is több hazai élelmiszer kerülhet majd a szlovákiai üzletekbe. A támogatásról az érdeklődők az Agrárkifizető Ügy­nökség és a földművelésügyi tárca honlapján szerezhetnek bővebb in­formációkat. (sb) Idén tovább romlik a vállalkozói környezet Pozsony. A tavalyi második fél évben tapasztalt, egyébként 2010 óta nem látott enyhe javulást kö­vetően az idei első fél évben to­vább romlott a vállalkozói környe­zet Szlovákiában - derül ki a Szlo­vák Vállalkozói Szövetség (PÁS) legfrissebb felméréséből. A vállalkozói környezet PÁS által kidolgozott indexe az idei év első felében csaknem 1 ponttal, 42,69 pontra esett vissza a múlt év második feléhez képest. Összeha­sonlításképpen: a vállalkozói környezet minőségét mérő muta­tót a 2001-es bevezetésénél 100 pontban határozták meg. Az első és a második Dzurinda-kormány idején töretlen javulásról adhattak számot, a mutató így 2006-ra el­érte a 126,5 pontot. Az első Fico­­kormány 2006-os hatalomra lé­pése óta azonban folyamatosan romlott a helyzet: a mutató az ak­kori választási ciklus végére újra száz pont alá csökkent. Peter Serina, a PÁS ügyvezető igazgatója szerint a vállalkozók­nak a legtöbb gondot továbbra is a katasztrofális jogérvényesítés, az évekig elhúzódó bírósági tár­gyalások és a túlbürokratizált jogi környezet, a hivatalnokok packá­­zása jelenti. Az előző fél évhez képest ugyanakkor idén némileg csökkent az adóterhek nagyságá­val és a rugalmatlan munkapiac-A vállalkozók szerint továbbra is túl sok idejüket veszi el a hivatali ügy­intézés (TASR-felvétel) cal elégedetlenkedők száma. „Egyre többen panaszkodnak ez­zel szemben a jogszabályok gyors változására, és arra, hogy ezek ki­dolgozásánál a törvényhozás nem veszi kellőképp figyelembe a vál­lalkozók érdekeit” - tette hozzá Serina. A most közzétett felmé­résben megkérdezett vállalkozók többsége az idei első fél év leg­rosszabb törvényének egyébként a nyugdíjplafonról szóló jogsza­bályt tartja, a legtöbb dicséretet ezzel szemben a bürokrácia csök­kentését szem előtt tartó, hivatali elektronizációt elősegítő jogsza­bályok kapták. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mélyponton a font és a forint London/Budapest. Jelentősen veszített értékéből az angol font a dollárral és az euróval szemben. A gyengülést elsősorban az új brit kormányfő, Boris Johnson meg­állapodás nélküli brexitről szóló kijelentései okozták. Kedden ezek miatt a font árfolyama két éve nem tapasztalt mélyponton járt az ázsiai piacokon a dollárral szemben: a fontot már csupán 1,21 dollárért adták. Az euróval szemben is veszített az értékéből, 1,09 eurónál járt az árfolyama. A fontot a brit európai uniós tag­ságról tartott 2016-os népszava­zás előtt még 1,50 dolláron je­gyeztek. Az elmúlt napokban in­tenzív gyengülés jellemezte a fo­rintot is, ezzel kézzelfogható kö­zelségbe került a magyar fizető­­eszköz euróval szemben tavaly júliusban elért 330,76-os rekor­dárfolyama is. Kedd délelőtt 328 forint közelében járt az euró jegyzése, innen már kevesebb, mint egy százalékra van a forint történelmi mélypontja. (MTI) Szlovák cégeket vesznek a magyarok Pozsony. A szlovákiai cégek kül­földiek általi felvásárlása mögött az esetek többségében továbbra is csehországi és magyarországi vállalkozók állnak - derül ki a Bisnode Slovensko tanácsadó társaság elemzéséből. Eszerint az idei év első hat hónapjában 1664 szlovák cég került külföldiek ke­zébe. „Továbbra is a szomszédos országok vállalkozói vezetnek. Az első helyen a csehek végeztek, akik az említett időszakban 569 szlovák céget vettek át, míg a ma­gyarországi vállalkozók 386 itteni cégre tették rá a kezüket” - mondta Petra Stépánová, a Bis­node elemzője. A sorban a romá­nok (71), az amerikaiak (63), a bolgárok (50), a lengyelek (50), az osztrákok (50), az olaszok (42), a szlovének (36) és a britek (35) következnek. (mi) AKTUÁLIS középárfolyamok Angol font 0,9165 H Lengyel zloty 4,2912 Cseh korona 25,650 KB Magyar forint 327,49 Horvátkuna 7,3807 KB Román le) 4,7321 Japán jen 121,00 KB Svájci frank 1,1038 Kanadai dollár 1,4691 Qj USA-dollár 1,1154 Privatbanka 1,14-1,08 26,25-24,97 OTP Bank 1,16-1,06 26,66-24,42 340,88-312,15 Postabank 1,15-1,08 26,39-24,85 340,57-314,37 Szí. Takarékpénztár 1,15-1,07 26,26-24,85 342,29-312,81 Tatra banka 1,15-1,08 26,44-24,80 340,96-313,78 CSOB 1,14-1,08 26,27-24,96 Általános Hitelbank 1,15-1,08 26,39-24,85 342,24-312,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Thumbnails
Contents