Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-29 / 174. szám
4 KÜLFÖLD 2019. július 29. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Macron meghívta Putyint Párizs. Emmanuel Macron francia elnök meghívta Franciaországba Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A francia köztársasági elnök a Földközitengerpartján fekvő rezidenciáján, Fort Bréganconban fogadja Putyint augusztus 19-én, a világ iparilag legfejlettebb hét országát tömörítő csoport (G7) csúcstalálkozója előtt - írta az AFP francia hírügynökség. A francia elnök feleségével, Brigitte-tel együtt ott tölti nyári szabadságát. A G7-ek következő csúcstalálkozóját Biarritzban rendezik meg augusztus 24-e és 26-a között. A csoport egy ideig Oroszországgal kibővített formátumban (G8) is működött, de a Krím-félsziget 2014-es Oroszország általi bekebelezését követően nem tartottak több találkozót a G8-ak. Jelenleg Franciaország látja el a G7-ek elnöki tisztségét, és Macron lényegesnek tartja, hogy a legfontosabb kérdéseket és konfliktusokat illetően egyeztessen Oroszországgal. (MTI) Trump pénzt kap a határfalra Washington. Donald Trump amerikai eblök átcsoportosíthat összegeket a határfal építésére a Pentagon költségvetéséből - döntött az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság. A testület - amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét látja el - 5:4 arányban döntött amellett, hogy Donald Trump a Pentagon büdzséjéből csoportosítson át összegeket az amerikai-mexikói határon épülő fal építésére. A konzervatív bírók a kormányzat tervei mellett voksoltak, a liberálisok pedig ellene. A kormányzat 2,5 milliárd dollárt kíván átcsoportosítani e célokra. Elemzők Donald Trump elnök nagy győzelmeként értékelik az alkotmánybírósági döntést. Az államfő a Twitteren üdvözölte a döntést. „Remek, nagy győzelem a fal ügyében (...) Nagy győzelem a határ biztonsága és a j ogállam számára”-írta. (MTI) Példátlan rendőrségi megtorlás az orosz ellenzék tüntetésén Az ellenzéki aktivisták azért tüntetnek, hogy független és ellenzéki jelöltek is indulhassanak az orosz fővárosban a szeptember 8-ra kiírt helyhatósági választáson (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz hatóságok szombaton példátlan mértékű rendőrségi megtorlással reagáltak az ellenzék engedély nélkül megtartott moszkvai választási tüntetésére, százakat állítva elő a több mint fái napja tartó akcióban. Az orosz belügyminisztérium késő esti közlése szerint 1074 embert állítottak elő különböző jogsértések miatt a tüntetés résztvevői közül. Az ellenzék vezetői azért hirdettek újabb tüntetést a moszkvai városi tanács épülete elé, hogy ismét követeljék: független és ellenzéki jelöltek is indulhassanak az orosz fővárosban a szeptember 8-ra kiírt helyhatósági választáson. A Reuters hírügynökség szerint Moszkva szíve visszhangzott a „Putyin nélküli Oroszországot!” és a „Putyin mondjon le!” mondatok skandálásától, miközben rohamrendőrök gumibotokkal vertek vissza tüntetőket, majd őrizetbe vették őket. A Reuters szerint legalább egy nő és egy férfi láthatólag súlyos fejsérülést szenvedett. Az akció során a tüntetők egy részének sikerült kitörnie a rendőrség zárógyűrűjéből, és tiltakozó tüntetésüket szétszóródva folytatták más belvárosi helyszíneken. A választási bizottságok az elmúlt hetekben összesen 57 ellenzéki és független képviselőjelölt regisztrálását tagadták meg azzal az indoklással, hogy sok esetben az összegyűjtött támogató aláírások több mint 10 százaléka nem volt hiteles. Az elutasított politikusok ezt képtelenségnek nevezték, és azt állították, hogy leadott dokumentumaikat manipulálták. A hatóságok előzetes figyelmeztetése ellenére - hogy minden eszközzel meg fogják akadályozni a közrend megzavarását - hivatalos közlés szerint három és fél ezer ember gyűlt össze a délelőtt 11 órára a moszkvai városi tanács épülete elé meghirdetett tüntetésre. A rendőrség előzőleg gépkocsikkal és autóbuszokkal körbezárta a Tverszkaja teret, később pedig a nagy számban kivezényelt rohamrendőrök megpróbálták visszaszorítani a tüntetőket, ők azonban ellenálltak, és többen felvették a harcot a rendőrökkel. A hatóságok egyébként már jó előre őrizetbe vették az ellenzék több ismert tagját, hogy eltántorítsanak mindenkit a részvételtől a nem engedélyezett tüntetésen. Az újabb megmozdulást Alekszej Navalnij neves ellenzéki aktivista hirdette meg a múlt szombati, több mint húszezer ember részvételével megtartott tüntetésen, emiatt őt már szerdán 30 napi elzárásra ítélték. Navalnij szóvivője tegnap a Twitteren tájékoztatott arról, hogy az ellenzéki politikust akut allergiás reakció miatt a börtönből kórházba szállították. Boris Johnson: a brexit hatalmas gazdasági lehetőségeket nyújt Nagy-Britanniának MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Manchester. A brit EU- tagság megszűnése „hatalmas lehetőségeket" nyújt Nagy-Britanniának a gazdasági irányváltásra - mondta szombati manchesteri látogatásán Boris Johnson brit miniszterelnök, aki ismertette a brexit utáni fejleményekre vonatkozó terveit. „Úgy hiszem, ez egy esély arra, hogy megváltoztassuk áz Egyesült Királyság irányvonalát és azzá az országgá tegyük, ahol a legjobb élni a világon” - jelentette ki az új brit kormányfő mintegy száz ember előtt beszélve a manchesteri tudomány- és ipartörténeti múzeumban. Johnson fogadkozott, hogy elkezdik a szabadkikötőkre és a vállalatoknak járó adókedvezményekre vonatkozó tervek kidolgozását, és felgyorsítják a brexit utáni szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalását. A brit kormányfő befektetést ígért az oktatásba, a rendfenntartásba, a távközlési infrastruktúrákba és a technológiai innovációba, valamint egy 3,6 milliárd fontos „városalap” létrehozását vetítette előre a nagyvárosokon kívüli közlekedési és infrastrukturális projektek támogatása érdekében. Beszédében Johnson megismételte azt az álláspontját, hogy Nagy- Britannia mindenképpen kilép az EU-ból a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, akár az EU-val való megállapodással, akár anélkül. A legnagyobb brit közvéleménykutató hálózat, a YouGov a Sunday Times megbízásából elvégzett felmérésében kimutatta, hogy a brit Konzervatív Párt tíz százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal szemben, amióta Johnson a miniszterelnöki székbe került. Leo Varadkar ír miniszterelnök ezt megelőzően egy vidéki előadásában azt valószínűsítette, hogy meg fog nőni az ír-sziget egyesülésének valószínűsége, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, de annak valószínűsége is nagyobb lesz, hogy Skócia kiválik Nagy-Britanniából. Skóciában a lakosság 62 százaléka voksolt arra 2016-ban, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU-ban. „Paradox módon a megállapodás nélküli brexit lehet veszélyes az Egyesült Királyság egységére nézve” - mondta. Varadkar gondolatait élesen kifogásolta szombaton a legnagyobb északír brit unionista erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek egyik parlamenti képviselője, lan Paisley azt mondta: az ír kormányfő szavai „haszontalanok és fölöslegesen agresszívak” voltak. Civilek haltak meg Szíriában Damaszkusz. Legalább 15 civil, köztük 7 gyerek vesztette életét a részben szíriai ellenzéki erők uralta Idlíb és Hama tartomány bombázásában—közölte szombaton az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A szíriai polgárháború fejleményeiről 2011 óta rendszeresen beszámoló emigráns csoport szerint az orosz és a szíriai légierő hajtotta végre a légicsapásokat. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű Szíriai Arab Hadsereg és a vele szövetséges orosz csapatok április végén offenzívát indítottak Hama és Idlíb tartományban. Az OSDH szerint azóta legkevesebb 828 civil vesztette életét légicsapásaikban. Mintegy 440 ezer ember menekült el az ENSZ szerint, amely humanitárius katasztrófától tart. (MTI) Erőszakba torkollott a hongkongi felvonulás Hongkong. Tizenegy embert vett őrizetbe a hongkongi rendőrség az erőszakba fulladt szombat esti tüntetés után, melynek következtében 23-an megsérültek. Tízezrek vonultak Hongkong Yuen Long kerületébe, hogy tiltakozzanak az ottani vasútállomáson múlt vasárnap történt erőszakcselekmény, valamint a rendőrség azzal kapcsolatos, elégtelennek tartott intézkedései ellen. A július 21-én tartott tiltakozás késő esti óráiban csaknem száz fehér inges férfi - közülük néhányan bűnszervezetek tagjai - rátámadt a tüntetőkre és az utasokra, 45 embert megsebesítve. Az eredetileg békésre tervezett szombati felvonulás azonban ismét erőszakba torkollott, amikor a demonstrálok közül néhányan téglákat és valamiféle vegyszert tartalmazó üvegeket dobtak a rohamrendőrökre, akik közül négyen megsebesültek. A rendőrök ekkor könnygázt, gumilövedékeket vetettek be a tömeg szétoszlatására, később pedig a vasútállomáson is összecsaptak a demonstrálókkal, gumibotokkal rontva rájuk az után, hogy néhányan egy felüljáróról egy tűzoltó készüléket dobtak a rohamrendőrök közé. A tüntetések tegnap is folytatódtak a különleges közigazgatási státust élvező városban, ahol a hónapok óta folyó tiltakozási hullámot a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet indította el, mely lehetővé tette volna, hogy Hongkong olyan feleknek - Tajvannak és Kínának - adjon ki szökevényeket, akikkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök, az orosz fegyveres erők főparancsnoka vezetésével rendeztek tegnap haditengerészeti parádét Szentpéterváron. Az orosz haditengerészet napja alkalmából tartott díszszemlén 43 hadihajó és tengeralattjáró, 41 repülőgép és kb. négyezer katona vett részt. A Néván és a Finnöbölben megrendezett parádé évek óta a legnagyobb katonai bemutató volt Szentpéterváron. Először fordult elő, hogy külföldi hadihajókat is meghívtak, Kínából a Hszian nevű romboló, Indiából a Tarkas nevű fregatt vett részt, (tasr/ap)
