Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-25 / 171. szám
4 I RÉGIÓ 2019. július 25. lwww.ujszo.com Két keréken a Felvidéken NÉMETI RÓBERT Két keréken a Felvidéken - ez a mottója az egyik legrégebbi felvidéki rendezvénynek, a Honismereti Kerékpártúrának, mely 45 évvel ezelőtt jött létre a prágai magyar ajkú egyetemisták kezdeményezésére. Azóta évről évre töretlenül útra kelnek a lelkes túrázók, hogy a történelmi Magyarország legeldugottabb tájait is felkeresve jelképesen újra egy egységet alkothassanak az elfeledett vármegyék, természetes régiók. KASSA Az idei 45. Honismereti Kerékpártúrajúlius 26. és augusztus 2. között valósul meg. Ezúttal Gömörországot barangolják be. Ragyolc községben gyülekeznek, ez az első táborhely, ahonnan négy jelentős történelmi várromot látogatnak meg a túrázók. „Salgó, Somoskő, Fülek és Ajnácskő településeken. Ezután a Medvesalja falvai következnek. Óbást, Újbást, Vecseklő, Tajti, Hidegkút. Ezt az eldugott, elfeledett régiót nemcsak vadregényes tájai, hanem az itt fennmaradt mondák és meAz 1991-es kerékpártúra néhány résztvevője (Somogyi Tibor archívuma) sék világa is vonzó, izgalmas célponttá teszi. Innen az elképzelt Gömörország fővárosát, Rimaszombatot keressük fel a Gortva-patak völgyén át kerekezve. Serke községben egy érdekes magán múzeumba látogatunk, ahol elsősorban régi mezőgazdasági gépek gyűjteményét őrzik” - magyarázta Koronczi Gyula, a kerékpártúra egyik szervezője. A következő táborhely Abafalván lesz, ahova egy kis kitérővel érkeznek a túrázók. Hanván megtekintik a Tompa Mihály-emlékmúzeumot, valamint tiszteletüket teszik Tóth Elemér és Mács József közelmúltban felállított mellszobránál. Abafalváról Gombaszögre tekernek, de útba ejtik Keleméren a Tompa-emlékházat és a Kelemén Mohos-Tavak Természetvédelmi Területet. A Domicaicseppkőbarlang csodálatos termeit is felkeresik a túrázók, mielőtt tábort vemének a gombaszögi völgyben. „Gombaszög az utolsó táborhely lesz, kiindulópontja a Rozsnyó környéki barangolásoknak. Betlér, Csúcsom, Rozsnyó, Jólész, Várhosszúrét, Szalóc, Szilice, a Szilicei-jégbarlang, a Gombaszögi-cseppkőbarlang az utolsó napok állomásai. Végezetül a túra befejezését a Borostyán együttes folklórestje teszi teljessé” - zárta Koronczi. A felsorolás nem teljes, hiszen a kerékpártúra nyolc nap alatt hat múzeumot, hat templomot, négy várat, több tájházat, három barlangot, számos emlékhelyet, természeti kincset keres fel. A túra részletes programja megtalálható a www.hkt.sk honlapon. Itt elérhetőek a túra minden napjára vonatkozó térképek és navigációs adatok. A túra egész útvonalára kísérőautót biztosítanak a szervezők. A túrázókat gyakorlott túravezető vezeti. A napi távot átlagos erőnléttel és karbantartott kerékpárral bárki komolyabb megterhelés nélkül teljesítheti. A túrához bármikor csatlakozni lehet, akár egy-két napra is. A szervezők arra kérik az érdeklődőket, előre jelezzék részvételi szándékukat a hkt@átlas.sk levélcímen. Köteles László és Koronczi Gyula szervezők minden érdeklődőt várnak, hogy közösen barangolják be Gömörországot, a barkók és palócok hazáját. Negyvenöt éve minden nyáron kerékpárral barangolnak IBOS EMESE Negyvenötödik alkalommal indul útjára a Honismereti Kerékpártúra, idén Gömörorszégban kerekeznek a túra résztvevői. Az idei és a korábbi túrákról az egyik szervezőt, Köteles Lászlót kérdeztük. Mikor és milyen céllal szervezték meg az első Honismereti Kerékpártúrát? A Honismereti Kerékpártúra egy atipikus rendezvény, melyet a szükség hozott létre a 70-es években. Az akkori hatalom ugyanis nem engedélyezte a szervezeteknek, elsősorban a diákkluboknak a nyári ifjúsági találkozók megszervezését. 1975-ben az Ady Endre Diákklub vezetője, Merva László hivatalos, a tábor megszervezésére vonatkozó kérvényét szó szerint politikaihigiéniai okokra hivatkozva utasították el. Szabó Rezső jogász adta azt a zseniális ötletet, hogy kétnaponta új táborhelyre költözzön a csapat, így tudtuk kijátszani az akkori szigorú megkötést. Hol valósult meg az első túra? Pozsonyeperjes volt az első helyszín, s az akkori diákság lehetőségeit szem előtt tartva a kerékpár volt az a közlekedési eszköz, amely mindenki számára elérhető volt. Ahogy elindultak a környező falvakba, egyrészt rádöbbentek arra, hogy mennyire szép az utazás, másrészt pedig arra, hogy új embereket, helyi értékeket, olyan érdekességeket ismernek meg, amelyekkel szülőföldünk büszkélkedik. Már akkor, 1975-ben felmerült, hogy a találkozás e formáját folytatni kell. így a következő túra már Kelet- Szlovákiában valósult meg. Ma már ön a túra egyik főszervezője, mikor csatlakozott a kerékpárosokhoz? A 70-es évek végén, előbb a nővérem, később én is csatlakoztam. Az első túrámon a Mátyusfoldet jártuk be. Meghatározóvá vált számomra a szülőföldünk megismerésének ez a formája. Annyi értékes és érdekes emberrel találkoztam, új nézettel, politikai és társadalmi világmeglátással, amely nemcsak megragadott, hanem kötelezett is arra, hogy ezt a kezdeményezést folytassuk. így a következő túra egyik szervezője már én voltam. Az első szervezők közül van-e olyan, aki szintén aktív résztvevője a túráknak ma is? Merva László húga, Tóth Merva Éva kezdetektől ott van minden túrán. A régi szervezők, résztvevők egy-két napra gyakran csatlakoznak ma is a túrához, hogy felidézzék a régi emlékeket és találkozzanak az aktuális túrák résztvevőivel. Hogyan változott a túrák szellemisége az elmúlt 45 év során, hiszen az első a hatalom nyomására szerveződött? A régi önmegismerő rendezvények közül a túra tartja magát az eredeti elképzelésekhez. A Honismereti Kerékpártúra akkor abból a szellemiségből indult, hogy egy mozgó, nyári művelődési tárbort akartunk megszervezni. Ez a szellemiség ma is megmaradt, viszont már ráébredtünk arra, hogy nem csak a szőkébb szülőföldünket kell megismerni, átléptük az etnikai határokat. így barangoltuk be a Szepességet, Sáros és Gömör szlovák vidékeit, továbbá az ország szlovák, rutén, ukrán és német vidékeit is bejártuk. Ráébredtünk arra, hogy ezeken a vidékeken rajtunk kívül más nem érdeklődik az ott még létező magyar kulturális vagy történelmi értékek iránt, illetve azok megtartása és a közkultúrába való visszakozásának feladatát is felvállaljuk. Hol túráztak az elmúlt 45 évben? A történelmi Magyarország határait több alkalommal átléptük. A legnyugatibb várostól, Szakolcától indulva, bejártuk a történelmi Morvaország egy részét, megfordultunk Ausztria történelmi Magyarországhoz tartozó részein, több alkalommal jártunk Magyarország területén és terveink szerint jövőre a V ereckeihágóig kerékpározunk el. Hogyan szerveződik a kerékpártúrák útvonala és programja? A túrák általában ott valósulnak Köteles László meg, ahol vannak olyan helyi szervezők, akik vállalják ezt a néha hálás, néha hálátlan feladatot, és segítenek megszervezni a mintegy 100 túrázó útvonalát, elszállásolását, és segítenek felkutatni olyan aktív helyi embereket, akik a helyi érdekességeket, értékeket mutatják be a résztvevőknek. Általában kidolgozunk egy elképzelést, hogy milyen útvonalon szeretnénk haladni, ezt pedig egyeztetjük a helyi viszonyokat jobban ismerőkkel. A program gyakran menet közben, a helyszínen változik. Négy évvel ezelőtt Szakolcától indulva bejártuk a Duna mentét, Csallóközt, Zoboralját, Mátyusföldet, Garam mentét, tavaly pedig az Ipoly környékét. Folyamatosan haladunk kelet felé, hiszen idén Fülektől Rozsnyóig jelöltük ki az útvonalat. Melyik volt a legemlékezetesebb túra az ön számára? A legelső, amely során bejártuk Mátyusfoldet, Zoboralját és a Kis- Duna mentét, volt a legszebb és felejthetetlen, mint az első szerelem. Mindent ahhoz viszonyítunk. Meghatározók volt továbbá az 1989 utáni túrák is, hiszen akkor több szervezőnek, résztvevőnek az volt a véleménye, hogy demokráciában nem lesz szükség az ilyen jellegű honismereti túrákra. Javaslatomra akkor léptük át az etnikai határt, és a Szepességbe látogattunk. Rengeteg értékre bukkantunk ott is, köztük az 1848^19-es szabadságharc egyik ütközetének a Branyiszkói-hágó elfoglalása során elesett magyar honvédek emlékművére. A gondozatlan emlékművet az akkori túrázók háromórás munkával igyekeztek megtisztítani a benőtt gaztól. Egy évvel később meglepetésemre Korotnok község ezt az emlékművet is bekerítette, a temető részévé tette, lépcsőt építettek hozzá és rendben tartották. Mi okoz nehézséget a túrák során? A túra legnagyobb ellensége a balesetveszély, kiszolgáltatottak vagyunk a közlekedési viszonyoknak. Szlovákiában nincs elég kerékpárút, főleg nem a déli területen. Az összes rendezvény közül mi vagyunk leginkább kiszolgáltatva az időjárásnak. Már arra is volt példa, hogy az egész túra alatt szakadt az eső és felmerült, hogy lefújjuk az egészet, szélnek eresztjük a túrázókat, de végül azt az útvonalat is végigcsináltuk. Az idei túra tervezését is alapvetően befolyásolta az egyre szélsőségesebb időjárás, a hőség és a kiszámíthatatlan esők, viharok. Figyelembe vettük a gömöri dombvidékeket, így naponta maximum 40-60 km-t bicajozunk pihenőkkel. Hol és hogyan csatlakozhatnak a csapathoz? Áz idei kerékpártúrához a Kárpátmedence legtávolabbi végeiből is jelentkeztek már, de mi elsősorban a felvidéki résztvevőket invitáljuk. A Honismereti Kerékpártúrához bárhol lehet csatlakozni. Csak szervezési okokból - étkezés, belépők, frissítők miatt kéijük az előzetes jelentkezést, de ettől függetlenül minden résztvevőnek örülünk! Minden szülőföldünk értékei iránt érdeklődő, mások véleményével szemben toleráns, s lehetőleg kerékpáros túrázót szeretettel várunk! A korábbi túrák során Ukrajnába is áttekertek (Képarchívum)