Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-23 / 169. szám
2 I KÖZÉLET 2019. július 23.1 www.ujszo.com Richter szerint jelenleg nem kell tömeges elbocsátásoktól tartani Ján Richter munkaügyi miniszter szerint 2019 első félében 2246 alkalmazottat fenyegetett csoportos elbocsátás, de végül csak 310-nek mondtakfel (TASR-feiétei) Európai uniós minimálbér kell Pozsony. Támogatja az ország az ún. európai minimálbér megvalósítását - erősítette meg Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter. A téma az Európai Bizottság (EB) újonnan megválasztott elnökének, Ursula von der Ley ennek az ötlete. „Minden teljes munkaidőben dolgozó ember minimálbérének garantálnia kéne a méltóságteljes életet” - magyarázza programjában von der Leyen. A minimálbér nem érintené egyformán az egész kontinenst. Von der Leyen szerint létre kell hozni egy keretet, amely figyelembe venné az egyes munkapiacok bérszintjének eltéréseit. Több lehetőséggel is számolnak. Az egyik, hogy az egységes minimálbért az adott ország átlagbérének egy bizonyos hányada határozza majd meg, régebben az átlagbér 60%-áról beszéltek. „Nem konkrét összegekről van szó, mert a szlovák átlagbér 60%a több mint ezer euróval marad el a luxemburgiak 60%-ától. Százalékokról beszélünk” - tette hozzá Richter. Például a két véglet, a bolgárok 286 eurós és a luxemburgiak 2070 eurós minimálbére nem hozható közös nevezőre, arról nem is szólva, hogy 6 uniós országban nincs megállapítva minimálbér. A miniszter szeretne tárgyalni erről a német és a cseh kollégájával is a következő hónapban. „Dolgozunk ezen a problémán, hogy minél hamarabb része legyen az európai törvényhozásnak, és ezáltal minden tagországnak kötelessége legyen beépíteni a saját jogrendjébe” - vizionált a miniszter. (szh.TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Az ország történetinek legnagyobb, igazolt kartellszerződése kapcsán fenyegetik szankciók országot. Az Európai Bizottság (EB) uniós alapok visszafizetését fogja követelni, mert az állam olyan cógeknek is adott megrendeléseket, amelyeknek tilos volt üzletelniük az állammal. Pozsony. A Denník N lap figyelmeztetett tegnap arra, hogy az EB ellenőrei érdeklődni kezdtek egy 15 évvel ezelőtti, sztrádák építésével kapcsolatos csalás iránt. Elat cég, köztük a Strabag, a Doprastav és a Pozsony. Az Európai Bizottság elhibázott kereskedelempolitikájának a negatív következményeit a U. S. Steel kassai acélművének az alkalmazottai mellett már az 5,5 ezer embert foglalkoztató Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozó dolgozói is megérzik. A U. S. Steel vezetősége pénteken jelentette be, hogy 2021 végéig 2500 alkalmazottjától lesz kénytelen megválni az áldatlan európai acélipari helyzet miatt. Mára azonban kiderült, hogy a kassai acélmű problémái közvetve a Cargo Slovakia társaságot is érintik, ez utóbbinak ugyanis emiatt csökkennek a megrendelései. Silvia Kuncová, a Cargo vezérigazgatójának az irodavezetője szerint már tárgyalnak a szakszervezettekkel a négynapos munkahét bevezetéséről, ami az alkalmazottak nagyjából harmadát érintheti, és akiknek a fizetése emiatt 6 százalékkal csökkenhet. A szakszervezetek főtárgyalója, Peter Pikna szerint szeretnének olyan megoldást találni, amely kevésbé lesz fájdalmas az alkalmazottak számára. Maros Stano, a gazdasági tárca szóvivője elmondta: a kialakult helyzetért az Európai Bizottság is felelős. „Amikor az Egyesült Államok megemelte az importvámjait, Skanska megegyezett, becsapják az államot, s az útépítésért a kelleténél jóval több pénzt fognak kérni. Egyezséget kötöttek arról, ki, milyen ajánlattal jelentkezik a versenybe, s ki fogja megnyerni azt. A cégek ugyanis rájöttek, hogy elég megrendelés van a piac összes játékosa számára, s ha megegyeznek az árakon, akkor mindannyian még többet kereshetnek. A cégek viszont lebuktak, s 2006- ban olyan büntetést kaptak, amely akkoriban még szigorúnak tűnt: a hat cégnek összesen 45 millió eurós büntetést kellett kifizetnie, öt évre pedig eltiltották a társaságokat az állami megrendelésektől. A cégek bíróságokhoz fordultak, ám ezek fokozatosan helybenhagyták az állami az acélipari termelők Európába irányították át a kivitelüket, miközben az Európai Bizottság nem tett eleget azért, hogy megvédje az európai acélipari cégeket az olcsó kínai behozataltól” - mondta Stano. Míg ugyanis az uniós termelőknek be kell tartaniuk az Európai Bizottság által támasztott szigorú és költséges környezetvédelmi szabályokat, a kínai termelőkre ezek nem vonatkoznak. „Az Európai Bizottság eddigi intézkedései teljesen hatástalanok, és hosszabb távon veszélyeztetik az európai acélipart” - tette hozzá a gazdasági tárca szóviszervek döntését. Az igazságszolgáltatás ennek ellenére elmaradt. A Doprastav és a Strabag a Denník N szerint nem fizette ki a büntetéseket, az állami megrendelésektől való eltiltás is csak részben korlátozta a tevékenységüket. Továbbra is ezen társaságok szerzik meg a legnagyobb állami megrendeléseket. A svéd székhelyű Skanska a botrányt követően lecserélte a teljes cégvezetést, kifizette a büntetést - az érintett cégek közül a legtöbbet -, s három nagy állami megrendeléstől is elesett. Jelenleg, 15 évvel később úgy tűnik, hogy az egész botránynak ismét nem a bűnösök, hanem az állam fogja meginni a levét. Az EB ellenőrei tavaly rájöttek, hogy az állami megrendeléseken való részvételre vője. A kassai acélmű és a Cargo esetleges leépítése ellenére Ján Richter munkaügyi miniszter egyelőre nem tart a tömeges elbocsátásoktól. Az idei év első felében nem került sor csoportos vagy tömeges elbocsátásra az országban - mondta a szociális ügyi miniszter, akinek összegzése szerint 2246 alkalmazottat fenyegetett csoportos elbocsátás, de végül csak 310-nek mondtak fel. „A munkáltatók ugyan egy kicsit óvatosabbak lettek, de a csoportos elbocsátások terén nincs változás a tavalyi évhez képest” — mondta, bár hozzátette, a baromfivonatkozó ötéves tilalom gyakorlatilag nem lett betartva, s a megbüntettek cégek tovább üzleteltek az állammal. A bizottság most azt akarja, hogy az állam fizesse vissza azokat az uniós alapokat, amelyeket Brüsszel kifizetett az érintett cégeknek. Magyarán: a cégek csaltak, az állam viszont továbbra is fizetett nekik, többségük figyelmen kívül hagyta a kirótt bírságokat, a szankciókat így helyettük az állam fogja kifizetni. A pénzügyminisztérium igazolta, hogy tárgyal a bizottsággal a szankciókról, ám mivel az egyeztetések és az EB nyomozása sem ért véget, egyelőre nem lehet konkretizálni, milyen összeget kell majd visszafizetni. (denníkN, dp) tenyésztő ágazatban lehet leépítés. „Ugyanakkor nagyságrendekkel eltér a veszélybe kerülő munkahelyek és a végül valóban elbocsátott alkalmazottak száma” - tette hozzá. A miniszter a betöltetlen állásokra vonatkozó adatokról azt mondta, sokszor a munkaadók és a munkaközvetítő ügynökségek is bejelentik ugyanazokat a munkahelyeket a hivataloknak. „Meg kell szüntetnünk ezt a duplicitást, hogy a betöltetlen munkahelyekre vonatkozó számok a valóságot tükrözzék” - tette hozzá Richter. (mi, TASR) RÖVIDEN Macron holnap fogadja Őaputovát Párizs/Pozsony. Emmanuel Macron francia államfővel tárg /al holnap Párizsban Zuzana aputová köztársasági elnök, aki közvetlenül megválasztása után kapott meghívást az Elyséepalotába. „Európának szüksége van az olyan tiszta, erős és szabadságvágyó hangokra, mint az öné” - fogalmazott Macron Caputovának írt levelében. Ez lesz a szlovák köztársasági elnök asszony utolsó külföldi szolgálati útja júliusban, legközelebb augusztusban utazik Németország és Ausztria hivatalos látogatására. (szh) Az EB büntetné Szlovákiát egy régi kartell miatt Rusko 20 éves börtönbüntetést is kaphat ÖSSZEFOGLALÓ Új bizonyíték került elő a Markíza televíziót érintő váltóhamisítási ügyben. Ján Santa ügyész agy olyan dokumentumot tárt a bíróság elé, amely nincs az ügyiratban és azt látszik igazolni, hogy létezik egy ötödik válté is. Pozsony. Ha hiteles az ügyész által tegnap felmutatott váltó, az komolyan megingatja Pavol Rusko és Marián Kocner vallomását. Eddig A bíróságon csak Pavol Rusko jelent meg, Marián Koóner nem (TASR-feivétei) ugyanis azt állították, hogy csak négy váltót írtak alá. Az ügyész szerint, az ötödik váltó létezéséről szóló bizonyítékot már a vádemelés utáni időszakban, a rendőrségi nyomozás során találták. A bizonyítékot a vádlottak jogi képviselője, Marek Para kétségbe vonta, kifogásolta ugyanis, hogy nem egy eredeti dokumentumról, hanem egy másolatról van szó. Rusko a tárgyaláson azt állította, hogy erre a váltóra nem emlékszik. Kocner nincs jelen a tárgyaláson, az őt képviselő Michal Mandzák azt mondta, védencével nem tudott megfelelő körülmények között egyeztetni, mert szerintük a lipótvári fegyház erre a célra kialakított helyiségét lehallgatják. Az ügyész szerint a kérdéses helységeket ellenőrizték, de nem találtak lehallgatásra alkalmas berendezéseket. A vád szerint Kocner és Rusko közel 70 millió euró értékben hamisított váltókat, amelyeket aztán a Markíza televízión próbáltak behajtani. Ezen felül az igazságszolgáltatás akadályozásával is gyanúsítják őket. Ha váltóhamisítás vádjában bűnösnek találják őket, akkor tizenkettőtől húsz évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak, (czg. h n .) ÖSSZEFOGLALÓ
