Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-16 / 163. szám
2 I KÖZÉLET 2019. július 16.1 www.ujszo.com Caputová Moszkvát bírálta Varsóban Zuzana Caputová államfő Andrzej Duda lengyel elnökkel (TASR-feivétei) Továbbra sincs egyezség a minimálbérről Pozsony. A törvény értelmében a szociális partnereknek minden évben április 1-től július 15-ig van idejük megegyezni a jövő évi minimálbér összegéről. A felek azonban idén sem tudtak megállapodni, hiszen a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) 635 eurót szeretne kiharcolni, ez a munkáltatók számára viszont elképzelhetetlen. A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) és a Munkáltatók Országos Uniója (RUZ) 552 eurós minimálbér javasol, elmondásuk szerint ugyanis a szlovák gazdaságra nehéz idők várnak. „Gazdasági szempontból felelőtlen döntés lenne egy ekkora emelés. Ha az alacsony keresetű csoportok bevételét szeretnék megemelni, akkor az adómentes alap növelését ajánljuk, hiszen a minimálbér bruttó emelésével az ő adóterhük is növekszik” - olvasható az AZZZ közleményében. A minimálbér jelenlegi összege bruttó 520 euró, a munkavállalók viszont ebből csak 430 eurót látnak a számlájukon. Marián Magdosko, a KOZ elnöke állítja, hogy a szakszervezetek csak riogatnak. „Semmilyen gazdasági előrejelzés nem utal arra, hogy nagyobb visszaesés várható. Gazdasági válság, munkahelyek megszűnése - ezek olyan érvek, melyeket állandóan hangoztatnak a munkáltatók” - mondta Magdosko. A döntés joga ezzel a munkaügyi minisztériumra hárul. A tárcának 15 nap áll rendelkezésére, hogy kidolgozza saját javaslatát, melyet az Érdekegyeztető Tanács (HSR) elé nyújt be. A tanácsnak augusztus végéig kell megegyeznie a minisztérium javaslatáról, ellenkező esetben a kormány kezébe kerül a döntés. A Smerben már hónapok ctfa téma a jövő évi minimálbér. Robert Fico pártelnök szerint a 600 eurós határ reálisnak tűnik, hiszen a szlovák gazdaság továbbra is jól teljesít. Az ellenzéki pártok szerint Fico arra akarja használni a minimálbér emelését, hogy növelje politikai támogatottságát a közeledő parlamenti választáson, (nar, TASR, etrend.sk) RÖVIDEN Tárgyalt az MKP és a Magyar Fórum Pozsony. A Magyar Fórum üdvözölné, ha a Híd és az MKP közötti tárgyalások minél előbb lezárulnának, és ennek tükrében lehetne a magyar képviselet érdekében továbblépni - áll az MKP és a Magyar Fórum tegnapi tárgyalása után kiadott sajtónyilatkozatban. Mint írják, az MKP és a Magyar Fórum között kialakult konstruktív párbeszéd folytatása és közös célokkal, konkrét tartalommal való megtöltése mindkét tárgyalófél érdeke. Az MKP folytatni kívánja az előremutató tárgyalásokat a Híddal, hogy mihamarabb érdemi döntés szülessen az együttműködésről. A Híd és az MKP képviselői legközelebb várhatóan július végén ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. (szh) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Az elvárásokkal ellentétben nem bírálta Zuzana Óaputová államfő Varsó hivatalos látogatása során Lengyelország problémáit a demokráciával. Díjazta, hogy a lengyel kormány támogatja Ukrajna európai integrációját, bírálta Oroszországot, s úgy, mint múlt héten Budapesten, tegnap is arról beszólt, hogyan képzeli el az együttműködést a visegrádi országok (V4) között. A múlt heti magyarországi látogatásával összehasonlítva eltérő kommunikációs taktikát választott a köztársasági elnök asszony Lengyelország első hivatalos látogatása során. Míg Orbán Viktor kormányának antidemokratikus intézkedéseit közvetve. bírálta, Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott sajtótájékoztatón a két ország gazdasági és történelmi kapcsolatairól beszélt. Bár Caputová jogászként éveken át az igazságszolgáltatással foglalkozik, Varsóban ezt a témát nem nyitotta meg. A kormányzó lengyel Jog és Igazság (PiS) mozgalom eddigi legellentmondásosabb intézkedése az volt, amikor törvénymódosítással próbálta átvenni a hatalmat a Legfelsőbb Bíróság felett. Ezt élesen bírált az Európai Unió, a PiS pedig végül letett ezen szándékáról. A PiS viszont korábban teljesen átvette a hatalmat a közszolgá-SZALAY HAJNALKA A megújult magyar érdekképviseletet célzó nyílt levelet az első napon több mint 150-en írták alá. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szeptemberben össztársadalmi egyeztetésre hívja a hazai magyar kisebbség képviselőit. Pozsony. Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium szerint az összefogás akkor lenne sikeres, ha a közös listán új nevek szerepelnének. „Csak akkor lehetne hiteles az összefogás, ha azok, akik ÖSSZEFOGLALÓ A belügyminisztérium adatai szerint az állampolgársági törvény miatt 2010. július 17. és 2019. július 9. között 2933-an veszítették el szlovák állampolgárságukat más ország állampolgárságának felvétele miatt. Pozsony. A legtöbben, 681-en a cseh állampolgárságot vették fel. A német állampolgárságot 675-en, az osztrákot 456-an, a britet 329-en, az amerikait 143-an, a magyart pedig lati média felett, s a mozgalom nagyobb befolyást akart szerezni a magánkézben levő médiában is, ez a szándéka viszont mindeddig nem sikerült. Caputová beszédében óvatosan bírálta Lengyelország viszonyát az már lejáratták a nevüket, lekerülnének a közös listáról, akik pedig maradnak, egy teljesen új tartalommal próbálnák megszerezni a választók bizalmát” - mondta lapunknak Mózes. Kifejtette, ha kellő számú ember csatlakozna, akkor lenne egy társadalmi nyomás, amely egy irányba mutatna. „A lényeg, hogy legyen egy fórum, ahol meg lehet nyilvánulni az összefogással kapcsolatban. Ha lesz mögötte támogatottság, akkor ez akár egy társmoderátora is lehet azoknak a beszélgetéseknek, amelyek a témával kapcsolatban zajlanak. Cél meggyorsítani, működőképessé tenni és elősegíteni a 117-en. A sorban Svájc (79), Ausztrália (66), Norvégia (64), Hollandia (53), Kanada és Írország (48) Belgium (42), Olaszország (28), Svédország (26), Finnország (18), Franciaország (15), Dánia (10), Luxemburg (9), Oroszország (5) következik, ketten-hárman kínai, lengyel, izlandi, új-zélandi és ukrán állampolgárok lettek, egy-egy személy pedig izraeli, spanyol, szerb, szlovén vagy szingapúri állampolgár. Egy személy új állampolgársága ismeretlen.Az állampolgársági törvényt Robert Fico (Smer-SD) első kormánya fogadta el a 2010-es magyarországi törvényre reagálva. (TASR) EU-hoz, mikor kijelentette, ha azt akarjuk, hogy a V4-ek tömörülésének a jövőben is legyen valamilyen értelme, akkor a saját, regionális érdekeink védelmén túl a demokrácia és a szabadság, a jogállamiság és az európai integráció mellett is ki kell párbeszédet” - zárta a kollégiumigazgató. A nyílt levelet Laboda Róbert tanár, költő is aláírta. Mint lapunknak elmondta, szerinte az összefogás olyan, mint az együttérzés, és ebből sosem lehet elég, mert pozitív és konstruktív üzenetet hordoz. „Akkor lennék elégedett, ha a levél hatására a kimondatlan dolgok kimondottá válnának” - tette hozzá Laboda. Zsupcsan Zoltán pénzügyi szakember lapunknak úgy nyilatkozott, a levél egyik célja, hogy azok az emberek, akik együtt szeretnének működni, könnyebben megtalálják egymáshoz az utat. „Fontos, hogy érezzék, mi, szavazók elvárjuk tő-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az adómentes alap növeléséről szóló törvénytervezetet júniusban utalták második olvasatba a parlamenti képviselők az önkormányzatok heves tiltakozása ellenére. Sárközy Irén (Híd) szerint azonban az ellenkezések indokolatlanok. Mint elmondta, az, hogy a javaslat elfogadását követően csökkennének az önkormányzatok bevételei, nem igaz. Hozzátette, 2020-ban az emberek jövedelmével együtt az önkormányzatoké is növekedni fog. A módosítás elfogadása után fellépő állni. Sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a V4-es országainak egyetlenegy képviselője sem lesz az Európai Unió vezető posztjain. „Ez nem jó eredmény, ennek nem örülök, és nagy kár, hogy ettől jobbat nem sikerült elérni” - mondta, hozzátéve: a jelenleg folyó európai uniós tisztújítás után újból az energiaügyi biztosi ^posztot kellene betöltenie Maros Sefcovicnak, az Európai Bizottság szlovák tagjának. Duda aláhúzta: a tisztújításról jelenleg politikai egyeztetések zajlanak, Varsó pedig olyan biztosi posztra fog pályázni, amely a lengyel érdekek minél jobb képviseletét teszi lehetővé. Hangsúlyozta azt is, hogy a tisztújításnak tükröznie kell a májusi EP-választási eredményt. Ebben az értelemben „mélyen antidemokratikus lett volna”, ha az EB-elnökké a szocialisták jelöltjét, Frans Timmermanst teszik meg -jelentette ki. Caputová bírálta Moszkvát, mikor kijelentette, a NATO-n belüli együttműködés és egység jelenleg elsősorban azért fontos, mert az Oroszországgal ápolt kapcsolatok nem javulnak. „Én ezt személy szerint nagyon sajnálom, mert meggyőződésem, hogy konstruktív kapcsolatokra van szükségünk Oroszországgal. Ahhoz viszont, hogy ezt elérjük, elkerülhetetlen a kölcsönös elismerés és a szabályok betartása. Ilyesmit ma Oroszország oldalán sajnos nem látok” - fűzte hozzá Caputová, majd köszönetét mondott Dudának, amiért szüntelenül támogatja Ukrajna európai integrációját. (dem, MTI) lük az összefogást és az együttműködést. Nem szeretném, hogy néhány ember egója miatt ne legyen a legmagasabb szinten senki, aki képviseli az érdekeinket” - tette hozzá a szakember. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala a társadalmi összefogás érdekében szeretné megszólítani a magyar kisebbség legitim képviselőt és a civil szektort, hogy egy hosszú távon működőképes struktúra alakuljon ki. Céljuk, hogy a világnézeti különbségek ellenére is a közösen képviselhető témákra koncentráljanak. A tanácskozást Érsekújvárban, szeptember 28-án tartják, részletekkel később szolgálnak. hiányt a képviselő szerint más forrásból tudják pótolni. Ivan Svejna (Híd) munkaügyi államtitkár elmondása szerint a községek és a nagyobb területi egységek uniós támogatást is kérhetnek, viszont eddig nem éltek a lehetőséggel. A törvénymódosítás szerint az adómentes alap jövő évtől a létminimum 21-szeresére nőne (4414,2 euróra) a jelenlegi 19,2-ről (4035,8 euróról). A javaslat részét képezi a kormány szociális csomagjának. A Híd kifejtette jövőbeli elképzeléseit is, amely szerint 2021-től tovább emelkedhetne az adómentes alap, éspedig a létminimum 22,7-szeresére. (TASR, szh) A legújabb kezdeményezés célja az összefogás Több mint kétezren veszítették el útlevelüket Híd: az önkormányzatok bevétele emelkedhet
