Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-02 / 152. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. július 2.1 www.ujszo.com Még keresik az EU új vezetőit Antonio Tajani: az Európai Parlament július 3-án mindenképpen megválasztja elnökét Egyeztetés a végsőkig. Kimerült újságírók az uniós csúcs helyszínén, (tasr/ap) RÖVIDEN Izrael csapást mórt szíriai célpontokra Damaszkusz. Izraeli harci re­pülőgépek rakétatámadást intéz­tek néhány szíriai katonai célpont ellen Damaszkusz külterületén és Homsz városában - jelentette a szíriai állami média. Az esetről beszámolt az Emberi Jogok Szí­riai Megfigyelőközpontja (OSDH) civil szervezet is, amely szerint a légicsapásban hat civil és 9 fegyveres vesztette életét. Az izraeli védelmi erők szóvivője szokás szerint nem volt hajlandó kommentálni a katonai akcióról szóló híreket. Izrael az elmúlt években hasonló támadások szá­zait hajtotta végre Szíria területén lévő célpontok ellen, amelyek ősellensége, Irán és az Iránnal szövetséges libanoni Hezbollah mozgalom kezén vannak. (MTI) Halálos áldozatok a szudáni tüntetésen Kartúm. Tízezrek követelték is­mét egy civil kormány létreho­zását a szudáni főváros, Kartúm és más szudáni városok utcáin, a tüntetések során a hatóságok közlése szerint legalább hét em­bert megöltek, és országosan a kétszázat is megközelíti a sebe­sültek száma. A hadsereg közel 3 hónapja mozdította el a hata­lomból az országot csaknem 30 éven át irányító Omar el-Besír volt elnököt. A szudáni pártok és civilek azóta követelik, hogy a hadsereg egy civil kormánynak adj a át a hatalmat. (MTI) Venezuela: halálra kínozott katonatiszt Caracas. A venezuelai védelmi tárca megerősítette a halálhírét Rafael Acosta katonatisztnek, akit az ellenzék és családtagjai szerint halálra kínoztak, miután fegyveresek elhurcolták június 21 -én, majd egy hétre rá katonai bíróság elé állították egy Nicolás Maduro elnök elleni összeeskü­vésben való részvétel vádjával. Az ügyben a katonai elhárítás (DGCIM) két tagját őrizetbe vették a hatóságok. A korvettka­­pitány halála miatt tiltakozott az USA, továbbá a Kanadát és több latin-amerikai országot tömörítő szervezet, a Limai Csoport, va­lamint az unió is. Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. (MTI) A tálibok vállalták a kabuli robbantást Kabul. Atálib lázadók jelent­keztek az afgán védelmi minisz­térium közelében elkövetett tegnapi kabuli robbantás elkö­vetőiként, amelyben nagyon so­kan megsebesültek, többen pe­dig az életüket vesztették. A robbanóanyaggal megrakott te­herautó célpontjai a minisztéri­umban dolgozókormánytisztvi­­selők és katonák voltak. Az af­gán oktatásügyi minisztérium azt jelentette, hogy csaknem 50 gyerek is a sebesültek között van. A védelmi tárca mellett több diplomáciai kirendeltség és üzletközpont is található, a rendőrség lezárta a területet. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Donald Tusk, az Euró­pai Tanács elnöke felfüggesz­tette az európai uniós csúcsta­lálkozót. A ma folytatódó rend­kívüli csúcson a tagországok állam-, illetve kormányfői egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Még mindig a szocialista Frans Timmermans a legesélyesebb jelölt az Európai Bizottság élére. Meg nem erősített hírek szerint az Európai Néppárté lehet az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöki tiszte, a holland Timmermans viszont liberá­lis helyettest kaphat. Bennfentesek viszont arról számoltak be, hogy is­mét felmerült például a francia nép­párti Michel Bamier és a dán liberá­lis Margrethe Vestager neve az Eu­rópai Bizottság élére. Hogy a helyzet még szövevényesebb legyen, Leo Varadkar ír miniszterelnök kijelen­tette, szerinte az elemzők nagy része által már leírt Manfred Weber nép­párti csúcsjelölt neve még mindig az „asztalon van”. Már csak azért is, mert az Európai Néppárthoz tartozó Iránban átlépte az alacsonyan dúsított uránkészlet mennyi­sége a 2015-ös atomalkuban kiszabott 300 kilogrammos felső határt, annak ellenére, hogy a szerződés európai alá­írói a vállaltak megtartására figyelmeztették Teheránt. Teherán. A korábban közölteknek megfelelően az iráni alacsonyan dú­sított (3,67%-os tartalmú) uránkész­let meghaladta a 300 kilós mennyi­séget. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter is bejelentette, Irán A kiadatási törvény módosítá­sát célzó tervezet ellen tilta­kozók összecsaptak tegnap a rendőrökkel, és megpróbáltak betörni a kormányzat épület­komplexumába, miközben Hongkong annak évfordulóját ünnepli, hogy 1997. július 1- jén visszakerült Kínához a brit gyarmati fennhatóság alól. Hongkong. A tüntetők egy cso­portja - mintegy 1500 ember - fém­­rudakkal és más eszközökkel kísé­relte meg betömi a kormányzati épületkomplexum üvegajtajait, mire a rendőrség paprikaspray-vel igye­kezett visszaszorítani őket. A tünte­tők egy csoportja be is hatolt a helyi törvényhozás épületébe. A demonstrálok egyik nagyobb csoportja a Victoria Parkban gyüle­kezett, ahonnan a minden évben jú­lius 1-jén megrendezett demokrá­ciapárti menet hagyományosan in­dul. A tüntetők közül sokan Carrie Lam kormányzó lemondását köve­telték. A kiadatási törvénytervezet miatt kialakult, elhúzódó feszült uniós állam- és kormányfőknek nem tetszik a kompromisszumos megol­dástervezet. Vasárnap kezdődött Brüsszelben az állam- és kormányfők rendkívüli találkozója, ahol az uniós intézmé­nyek élére szeretnének jelölteket ál­lítani. A tegnap éjszaka tulajdonkép­pen azzal telt, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke két- vagy többoldalú tárgyalásokon igyekezett felmérni azt, hogy kik lehetnek a konszenzusos jelöltek, akiknek a ne­vét egyáltalán érdemes szavazásra feltenni. A Politico című brüsszeli hírportál egy diplomatától úgy érte­sült, hogy amennyiben nem jutnak döntésre, az újonnan alakuló Európai Parlament második plenáris ülését megelőzően, július 15-én újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor. Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament vá­lasztja meg, de a jelöltállítás kizáró­lagos joga az unió alapszerződése ér­telmében az állam-, illetve kormány­főket tömörítő Európai Tanácsé. A 28 országból legalább 21 ország veze­tőjének kell rábólintania a leendő bi­zottsági elnökre, miközben e 21 or­szágnak az unió összlakosságának legalább 65%-át kell képviselnie. A szocialista Timmermans személye nem tetszik a visegrádi négyeknek, átlépte a küszöbértéket. A Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség az irá­ni készletet tegnap mérte fel, a felső határról szóló értesülést pedig meg­erősítette. Pénteken Bécsben az atomalku megmentéséről folytattak megbeszélést Franciaország, Né­metország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Irán vezető tisztség­­viselői. A fórumon Irán azt közölte, az európai országok nagyon kevés ke­reskedelmi támogatást ajánlottak számára, hogy elálljon az általa előre beharangozott, a készletek meghala­dásáról szóló tervétől. Teherán lépé­helyzetért sokan őt teszik felelőssé. A kormányzó ünnepi beszéde köz­ben Helena Wong Pik-wan demok­ratapárti törvényhozó is többször bekiabálta: „Carrie Lam mondjon le, és vonják vissza a gonosz törvényt!” A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tenné, hogy az egyébként különleges közigaz­különösen Varsónak és Budapestnek nem, de a négyek együttes súlya nem elegendő a javaslat megtorpedózásá­hoz. Az Európai Parlament (EP) ma kezdődő alakuló ülése során, július 3- án megválasztja saját elnökét, „akár lesz javaslata a posztra az Európai Tanácsnak, akár nem” - jelentette ki se válasz arra, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újra bün­tetőintézkedéseket vezetett be Irán ellen. Iráni tisztviselők az elmúlt na­pokban már jelezték, hogy az ország meg fogja haladni az iráni atomprog­ram korlátozásáról elfogadott több­hatalmi megállapodásban a dúsított uránkészletre szabott mennyiségi korlátot, miután a szerződés megma­radt aláírói nem képesek teljesíteni Teherán követeléseit, hogy védjék meg az USA büntetőintézkedéseitől. Mit jelent az, hogy Irán a megen­gatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsí­tottakat, akikkel eddig nem volt ki­adatási egyezménye. A tervezet el­lenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel. (MTÍ) Antonio Tajani, az EP elnöke. Alá­húzta: „kizárt, hogy az uniós orszá­gok vezetőinek elhúzódó, kemény vitája miatt” az uniós parlament el­halássza elnökének megválasztását. Az EP-elnök megválasztása teljesen független a tanács és a tagállami ve­zetők akaratától - szögezte le. (MTI, ú) gedettnél több uránt halmozott fel? Egyelőre semmit. A 300 kiló enyhén dúsított urán nemhogy nem elég, de még csak nem is alkalmas fegyver­­gyártásra. A szerződés előírásainak megszegése inkább csak szimboli­kus üzenet. Hogy a helyzet tényle­gesen fenyegetővé váljon, ahhoz Iránnak a dúsító kapacitásait is újra fel kéne futtatnia, és a jelenleginél sok­kal erősebben kellene dúsítania az uránt, hogy az fegyveralapanyaggá válhasson. Vagyis még van játéktere a teheráni vezetésnek, ha nyomást akar gyakorolni az USA-ra. (MTI, ú) Sea-Watch: Salvini durva vádaskodása Róma. Háborús bűnösnek ne­vezte a Sea-Watch 3 civil hajó kapitányát, és letartóztatását szorgalmazta Matteo Salvini olasz belügyminiszter. Szerinte a hajó szombaton őrizetbe vett 31 éves kapitánya háborús bűncse­lekményt követett el, amikor a hatóságok tiltása ellenére olasz vizekre lépett, és itt áttört az olasz hadihajók blokádján. „Remélem, lesz olyan bíró, aki igazságot szolgáltat az olasz pénzügyőrök­nek és 60 millió olasznak, aki be­lefáradt, hogy Európa migránsle­­rakata legyen” - jelentette ki a miniszter. „Fehér, gazdag és né­met vagy? Ha nem tudsz mit csi­nálni, kirándulj egyet a Comói­­tavon, dolgozzál önkéntesként az idősekkel vagy fogyatékosokkal, de ne a Földközi-tengeren töltsd feleslegesen az időt, nekinyomva az olasz pénzügyőröket az olasz kikötők dokkjának” - mondta az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) koalícióban kormányzó Liga ve­zetője. A Sea-Watch Líbiánál 53 embert vett fedélzetére. (MTI) Iránnak már több uránja van, mint amennyi lehetne Hongkongi tüntetés a szabadságért Hongkongban a kormányzati negyedet ostromolták meg a tüntetők (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents