Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-15 / 162. szám

KULTÚRA 6 I Klasszikus Film Maraton Budapest. Szeptember 4. és 11. között harmadik alkalommal ren­dezi meg a Magyar Nemzeti Film­alap a Budapesti Klasszikus Film Maraton elnevezésű, nagyszabású nemzetközi filmfesztivált. A restaurált klasszikus filmek seregszemléjén nyolc nap alatt mintegy 100 filmet láthat a közön­ség több budapesti moziban és idén is lesznek Egerben és Győrben ve­títések. Budapestre érkezik Pierre Richard, Michael Nyman, Udo Kiér, Johanna Ter Steege és Mag­da Vásáryová is. Budapesten a Szent István Bazilika előtt ismét lesznek ingyenes szabadtéri vetí­tések - olvasható a Magyar Nem­zeti Filmalap honlapján. Az idei program a film és a zene közel 125 éves közös történetét és fejlődését mutatja be. A filmzene­történeti válogatásban helyet kap­nak megzenésített némafilm klasszikusok, világhírű musicalek, mint például a My Fair Lady, az Ének az esőben, az Óz, a csodák csodája, legendás film noirok a Máltai sólyomtól A Szamurájig, westemeposzok, a filmművészet kiemelkedő zenei témájú kultfilm­­jei, mint a Ragtime, a Jazz Királya, a Mindhalálig zene, a Hair, az Evi­ta, a Rocky Horror Picture Show és csodálatos magyar zenés filmek is. Először láthatja a közönség a teljes körűen restaurált Meseautót, melyhez egy izgalmas kiállítás is kapcsolódik majd. A 80-as évek olyan magyar zenés kultuszfilmje­inek frissen felújított változatait is megtekinthetik a nézők, mint az Eszkimó asszony fázik, Kopasz­kutya, István, a király. A fesztivál tiszteleg a háromszoros Oscar­­díjas magyar filmzeneszerző, Ró­zsa Miklós és az Oscar-díjas Ker­tész Mihály (Michael Curtiz) életműve előtt. Külön blokkban mutatják be a filmművészet meg­határozó női alkotóinak - köztük Mészáros Márta, Agnes Varda, Putty Lia (Lya de Putty), Bánki Vilma (Vilma Banki), a némafil­mes korszak női filmrendezői és producerei-filmjeit is. (kult) hacsak azt nem számítjuk annak, hogy a páros egyik tagja Uber­­sofor, aki hirtelen az ösztöneit di­­lemmázás nélkül követő zsaru mellett találja magát. A vérrel és végtagokkal teli akciójelenetek helyenként esetlenek, az Uber­­utazással és az ötcsillagos értéke­lésekre hajtó Stúval kapcsolatos poénok igen fárasztóak, szóval jogos a kérdés, hogy mégis mi az, amiért nem érdemes egyből leírni az Übergázt. A válasz pedig Kumail Nanjiani és Dave Bautista. Ismerjük mind­kettőjüket, előbbi a Rögtönzött szerelemben vette le a nézőt a lá­báról, utóbbi pedig elsősorban A galaxis őrzőiben felelt a humorért, de profin verekedett egy marokkói vonaton a legutóbbi James Bond­­filmben is. Most nagyjából ugyanazt csinálják, mint eddig a karrierjük során, és ahogy ugrat­ják egymást, ahogy ez a két, egy­mástól abszolút eltérő figura megpróbál közösen működni, az van annyira meggyőző, hogy az Übergáz megérje ezt a kilencven­­három percet. Gera Márton Übergáz (Stuber). Amerikai akcióvígjáték, 2019,93 perc. Rendezte: Michael Dowse. Sze­replők: Dave Bautista, Kumail Nanjiani, Mira Sorvino, Iko Uwais. Ehhez az akcióvígjátékhoz a nyári popcornmozikhoz igazított mércénkkel kell közelíteni (Fotó: Fórum Hungary) 2019. július 15. I www.ujszo.com A Sátor Határok Nélkül 2017-ben szívszorító kiállítást rendezett azokból a tárgyakból, amelyeket Szíriái menekültek hagytak hátra a szerb-magyar határon (A szerzó felvétele) A hozzáadott érték Fontos társadalmi kérdésekről is szó lesz a Sziget fesztiválon JUHÁSZ KATALIN Buda pest. Most nem a zenei kínálatot taglaljuk, hanem arról a hozzáadott értékről lesz ezé, amely nem kötelező egy nyári fesztiválon, és a szervezők általában nem is költenek túl sokat ilyesmikre. A Sziget üdítő kivétel. A nagyszínpados koncertek kö­zötti átállások a legunalmasabb 20- 25 percek a közönség számára. Az ember vagy marad nehezen kihar­colt helyén, az első sorokban, vagy ilyenkor indul el „utántölteni”, több száz társával együtt. Nos, a szerve­zők idén ezt a holt időt is igyekeznek tartalommal megtölteni. Olyan performanszokra és rövid felszólalásokra lehet számítani, ame­lyek a jelenleg zajló társadalmi vál­tozásokra és az ezzel kapcsolatos kollektív felelősségünkre hívják fel a figyelmet. A fesztiválozók hallhatják például Jane Goodall világhírű fő­emlőskutatót, az ENSZ békenagykö­vetét, aki 85 évesen is fáradhatatlan, 300 napot utazik egy évben, hogy fel­hívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára, fogyasztási szokásaink környezetkárosító hatásaira. Neki köszönhetően tudjuk, hogy a csim­pánzok sokkal közelebbi rokonaink, mint korábban gondoltuk. Munkája során ráébredt, hogy az állatok száma rohamosan csökken és élőhelyeik egyre zsugorodnak. Létrehozta a vi­lág számos országában működő Jane Goodall Intézetet, több könyvet írt, és rengeteg előadást tart. A Szigeten he­lyet kap a magyarországi Jane Goo­dall Intézet is, melynek önkéntesei csimpánz-örökbefogadó programju­kat népszerűsítik. A1 Gore, volt amerikai alelnök, a klímaváltozás ellen harcoló Climate Reality Project alapítója videóüze­netben szól a fesztiválozókhoz. Gondolatait Rosa Anders és Milan van der Meulen aktivisták egészítik ki a helyszínen. Rosa 13 éves korá­ban a legfiatalabb résztvevőként vé­gezte el A1 Gore környezetvédő tré­ningjét, Milan pedig amellett, hogy Hollandia három legsikeresebb fia­tal befektetőjének egyike, fáradha­tatlanul küzd, hogy megoldást talál­jon a klímaváltozás által jelentkezett krízis megoldására. A Sziget nagyszínpadára várják Emi Mahmoud költőt, aktivistát is, aki egykori menekültként sorstársai és a hátrányos helyzetű közösségek hely­zetére igyekszik felhívni a figyelmet. Megindító beszédei világszerte tö­megeket mozgatnak meg, ő pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy felhivásai minél több emberhez eljussanak. Mióta 2016-ban diplomát szerzett a Yale Egyetemen, együtt dolgozott a dalai lámával és számos nemzetközi vezetővel, szervezettel, valamint tagja volt annak a tizenkét fos testületnek, akik meghívást kap­tak a Fehér Házba egy kerekasztal­­beszélgetésre az USA akkori elnöké­vel, Barack Obamával. Környezetvédelem, klímaváltozás, emberi jo­gok, iskolai kiközösítés, szegénység, menekültkér­dés, etnikai kisebbségek kultúrája a Szigeten. Társadalmi problémák által ihletett saját koreográfiájával érkezik az amerikai Drew Dollaz is, aki utcai táncosként elképesztő hajlékonysá­gával vált világhírűvé, és több moz­gásforma ötvözésével alakította ki saját stílusát. Olyan előadókkal dol­gozott együtt, mint Madonna, Rihan­­na vagy Skrillex. A tánc mellett több emberi jogi kérdésben is igyekszik hallatni a hangját, fókuszában az ön­­gyilkossághoz vezető gyermek- és ti­nédzserkori megfélemlítés, kiközö­sítés, illetve a szegénység és az okta­tás hiányából eredő problémák áll­nak. Szabadidejében fiatal táncoso­kat oktat nemzetközi szinten. Egy másik táncprodukció is he­lyet kap a Love Revolution elne­vezésű új „műsorsávban”. Dakota és Nadia két svájci művész, akik a tánc segítségével igyekeznek elmondani, amit szavakkal nem lehet. Koreo­gráfiájuk a családon belüli erőszak kérdését járja körül. Egy olyan pár történetét mesélik el, akik kapcso­lata börtönné válik. A darab szere­lemről és gyűlöletről, sérülésekről, félelemről, valamint áldozatokból váló elkövetőkről szól. A Love Revolution üzeneteit hiva­tottak erősíteni a Civil Szigeten részt­vevő szervezetek is, melyek saját munkájuk megismertetésén túl a ci­vilek közéleti szerepvállalásának fontosságára hívják fel a figyelmet. A környezettudatos gondolkozás erősí­tését szolgálja programjaival a Green Sziget Center nevű új helyszín is. A Magic Mirror sátor a másság el­fogadását, a toleranciára való neve­lést tartja küldetésének. Ezen a hely­színen az LMBTQ közösség prob­lémáiról, illetve a többségi társada­lomhoz fűződő kapcsolatukról lesz­nek beszélgetések, filmek, perfor­­manszok az esti show-műsor és éj­szakai parti mellett. A Sátor Határok Nélkül negyedik éve járja körbe a migráció problémá­it, idén is izgalmas programmal ké­szülnek: a Sziget Portai egy olyan élő stúdió, amely kapcsolatot teremt a vi­lág különböző tájain található hason­ló stúdiókkal. A Sziget látogatói kommunikálhatnak az iraki Erbil vá­ros, a palesztin Gáza, az afganisztáni Kabul és a nigériai Lagosz mellett számos észak-amerikai és nyugat­európai város kihelyezett portáljai­val. Minden bejelentkező városban civilek és művészek közvetítenek üzeneteket a Sziget látogatóinak, akik szintén üzenhetnek a többieknek. A Karaván Sátor, amely tavaly si­keresen debütált, idén már Global Village-ként jelentkezik, ahol a roma kisebbség kultúrája mellett más or­szágok, régiók kisebbségei is bemu­tatkozhatnak zenéjükön keresztül. Egy autentikus indiai utazócirkusz, a rádzsásztáni Circus Raj is színesíti a helyszín kínálatát, ahol esténként tábortűznél örömzenélhetnek, is­merkedhetnek a fesztiválozók az az­napi fellépőkkel. MOZIJEGY Mégsem olyan géz Könnyedén poénkodhatna azon az ember, hogy hát a filmnek már a címében ott van a sorsa, amit lá­tunk, az valóban übergáz, csak éppenséggel ez nem volna teljesen igaz. Persze, ettől függetlenül a magyar cím tényleg borzalmas, de ha ezen túltesszük magunkat, a nyári zsarufilmnek szánt Übergáz meglepően szórakoztató tud lenni. Igaz, ehhez a nyári popcommo­­zikhoz igazított mércénkkel kell felé közelíteni, vagyis nem szabad különösebb eredetiséget várni tő­le, lévén Michael Dowse rendező a nyolcvanas évek buddy cop filmjeit próbálja utánozni, me­lyekben nem a történeten, nem a fordulatokon, és még csak nem is az akciójeleneteken volt a hang­súly, hanem azon, hogy van két színész, aki elviszi a hátán a fil­met. Az Übergáz párosa, Dave Bautista és Kumail Nanjiani per­sze nem egy Eddie Murphy és Nick Nolte (48 óra), de még csak nem is Mel Gibson és Danny Glo­ver (Halálos fegyver), viszont működnek együtt a vásznon. Sőt, annak ellenére működnek, hogy a forgatókönyv még nyo­mokban sem tartalmaz eredetisé­get (a részmunkaidőben sofőrként dolgozó Stu és a szemmütétből lábadozó Vic üldözi a rosszfiút Los Angeles napsütötte utcáin),

Next

/
Thumbnails
Contents